A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-09 / 28. szám
L. B. komáromi olvasónk levéllel fordult szerkesztőségünkhöz, melyben kérte, hogy felesége bércsdkkentéssel kapcsolatos panaszét vizsgáljuk felül. Dr. Bertha Géza Jogász: Olvasónk levelében részletesen leírja azokat a körülményeket, amelyek 1959-ben felesége órabérének csökkentéséhez vezettek. Megemlíti azt Is, hogy a bérleszállttás az új bérrendszer (bevezetése következtében,. Illetve azzal kapcsolatban történt. Nem írja meg azonban, milyen munkakörben, illetve munkahelyen dolgozott felesége és milyen bérelőlrások voltak érvényben. Azt sem tudjuk megítélni, hogy 1959 óta felesége munkahelyén történtek-e szervezési vagy egyéb változások s történtek-e újabb értékelések, amelyeknek alapján a többi dolgozó vagy esetleg felesége munkateljesítményét is felülvizsgálták és a megállapított munkabért (Illetve bérosztályba való besorolást) helybenhagyták vagy esetleg megváltoztathatták volna. Így feltett kérdéseire nem áll módunkban konkrét választ adni s csak általánosságban válaszolhatunk. Minthogy azonban azt Írja, hogy a felet. tes szervek felesége panasza folytán már kivizsgálták az 1959-ben történt bérmegállapítás, Illetve bárcsökkentés körülményeit, a továbbiakban ml Is abból indulunk ki, amit ön e vizsgálat alapján Ír,- t. 1. hogy felesége bérleszéllltása az ö beleegyezése, valamint az üzemi bizottság hozzájárulása nélkül érvénytelen volt; Természetes, hogy ezt az érvénytelenséget, különösen pedig felesége beleegyezésének hiányát, feleségének már annak Idején kellett volna érvényesítenie. Ennek a körülménynek az érvényesítésében semmi sem gátolhatta. A fentiek figyelembe vételével tehát az elévülés kérdésének megítélésénél a jelenleg érvényben lévő Munka Törvénykönyve rendelkezéséből kell kiindulni, amely I960, január 1-e óta van érvényben. Eszerint az I960, jan. 1-e előtt mér folyamatban lévő elévülési határidőket az addigi előírások szerint kell megítélni. Amennyiben az előző előírások a Munka Törvénykönyvében megállapított elévülési határidőknél hosszabb határidőket állapítottak meg az egyes igények érvényesítésére, ezek is legkésőbb 1900 dec. 31-én végződtek. így felesége esetében Is csak a Munka Törvénykönyvében megállapított általános elévülési határidők Jönnek tekintetbe, amely pénzigények érvényesítésére egy év. így felesége Is legfeljebb egy évre viszszamenően érvényesíthetné igényét a bérkülönbözeire, ha ennek egyéb ténybeli feltételei megvannak. Azt ajánlhatjuk tehát, hogy felesége forduljon üzeme Illetékes döntőbíróságához, amely köteles 30 napon belül dönteni. Ha ez tdö alatt nem döntene, vagy döntése kedvezőtlen volna, felesége az Illetékes Járásbírósághoz fordulhat. Egyébként Jogainak érvényesítése kérdésében a Járásbíróság Is köteles Jogi tanácsot adni s esetleg a szükséges beadványt Is jegyzőkönyvbe foglalja. De fordulhat a Járási Szakszervezeti Tanács Munkajogi Bizottságához is, amely hasonló vitás kérdésekben szintén tanácsot adhat, annál Is inkább, mert a helyi viszonyokat a legjobban Ismerheti. Több mint 2500 tankhajó fordul meg évente Ahmadi kikötőjében. Cigarettára gyújtani a legszigorúbban tilos. Aki mégis megpróbálkoznék vele, arra két év börtön és 375 dinár bírság vár. Amikor Június 5-én reggel 7 órakor az izraeli repülőgépek támadást hajtottak végre az Egyesült Arab Köztársaság fővárosa, Kairó ellen, az agresszió nem egy országot, hanem az arab népek közösségét érte. Az a leleplezés ugyanis, hogy Izrael fegyveres támadást készít elő Szíria ellen, Algírtól Bagdadig összefogásra, sőt, fegyveres erejük egyesítésére késztette a korábban különböző célokat kővető arab országokat. Már a katonai hadműveletek megindulásakor ugyancsak hangot kapott és egyre erősödött az a vélemény Is, hogy Izrael feltétlenül maga mögött érezheti az Egyesült Államokat. Az amerikaiak beleegyezése ős helyeslése nélkül kockázatos lett volna ugyanis Izrael számára 1948 és 1950 után 1907-et Is bejegyezni az arabizraeli há/borűs konfliktusok évkönyvébe. Az arab országok kormányait nem érte váratlanul az USA közreműködése az arab—Izraeli fegyveres konfliktusban. Már mielőtt a Kairó ellen Intézett légitámadással drámai fordulatot vett a közel-keleti válság, az Egyesült Államok, amely az 1950-os szuezi kaland után átvette Anglia helyét a korábban brit befolyási övezetnek tartott közel-keleti térségben, oífenzlvába kezdett az arab világban. Azok a határincldensek és puccskísérletek, melyek hónapok óta szinte egymást követték, s melyek elsősorban a térség legprogresszlvabb államát, Szíriát vették célba, az Egyesült Államok kezdeményezésére és titkos támogatásával Igyekeztek ez amerikai elképzelésekhez Igazítani az arab világ belső mozgásait. Ezért csapott olyan magasra a szenvedély mér a fegyveres konfliktus kezdetén az Egyesült Államokkal szemben. S ezért szakították meg sorra diplomáciai kapcsolataikat Is a hadban álló arab országok az amerikai kormánnyal. Ugyanakkor a Közel-Kelet olajtermelő államainak bagdadi határozata alapján bejelentették az „Izraelt támogató országok“ számára történő olajszállítások leállítását Is. (Ez különösen érzékenyen érintette az Egyesült Államokat, hiszen a vietnami háborúban felhasznált kőolaj 50 százaléka arab országokból származik.) Nyugat Európa olajgondjai A Közel-Kelet adja ma a világtermelésnek csaknem egyharmadát, és ebben a térségben található az eddig felkutatott világtartalékok körülbelül 00 százalékai A szuezi kaland idején a csatorna elzárása és az olajvezetékek megrongálása azzal járt, hogy a Földközi-tengeren áthaladó olajmennyiség csaknem a tizedére csökkent, egy évre átszámítva 118 millió tonnáról 16 millió tonnára zuhant. Nincs mit csodálni azon, hogy a közelkeleti válság kiéleződésével nemcsak az arab országok közvéleménye vetette fel egy újabb blokád lehetőségét, de a nyugati világ Is komolyan vizsgálta ennek a harci eszköznek a hatásossági fokát. Az olajgond komolyan foglalkoztatja a nyugati sajtót: a gondolatot a U. S. News and World Report június 12-1 száma Így fogalmazza meg:„Ha előrenézünk, világosan látható, hogy miért olyan magasak a tétek Európa számára a Közel-Keleten. Az ok egyetlen szóban foglalható össze, ás ez: olaj. 1980-ra Nyugat-Eurőpának kétszer annyi olajra lesz szüksége, mint amenynylt ma használ. Ma körülbelül 9 millió barrel egy nap. 1980-ban csaknem 20 milliói Honnan kaphatja Európa az olaját 1980-ban? Elsősorban a Közel-Keletről és Afrikából. A magyarázat nagyon egyszerű: az érkórdés. A Közép-Keleten átlagosan barrelenként 18 centért termelhetik ki az olajat a vállalatok. Kuwaitban 7 cent a’.alt. De Venezuelában 51 centért. Indonéziában tübb mint 80 centért.“ (Egy angol barrel 163 és fél liter, egy amerikai barrel valamivel több mint 119 liter.) Abu ai Naft Frank Holmes leszerelt őrnagynak, aki 1922- ben megjelent a Bahreln-szlgeteken, történelmi küldetéséhez a megfelelő szakképzettsége sem volt meg — csak egy kis műszaki gyakorlattal rendelkezett, tudott bánni az emberekkel, ügyesen beférkőzött a bizalmukba, rengeteg anekdotát tudott esténként mesélni a beduin sátrakban és nyilván egy kissé előre tudott látni a Jövőbe. Szilárdan hitt abban, hogy kőolaj rejlik az Arab-félsziget homokja alatt, még akkor is, amikor a szakemberek csak legyintettek és a legközelebb Induló hajóval visszatértek Európába. Csak 1932 májusában tört fel az első olaj Bahrainben, s attól a pillanattól fogva Frank Holme3t „Abu a! Nafť‘-nak, az arab olaj atyjának nevezték. Csak ezután kezdett érdeklődni az Anglo— Iranian Oil Company és az American Gulf Corporation Kuwait lránt. És csak 1934-ben olvadtak össze Kuwait Oll Company néven. Az új társaság csekély összegért az egész sejkség területén hetvenöt évre megkapta az olajkltermelés koncesszióját, amit később 2025-ig meghoszszabbltottak. De akkor még nem csordogált az olaj. C3ak a burganl olajmezőn 1937-ben végrehajtott fúrás hozta meg az első eredményt és bizonyította a kuwaltl kőolaj kitűnő minőségét. A további munkákat hátráltatta a háború. És Így 1945-ben még mindig nem lehetett tudni, hogy ■ Kuwait rendelkezik a legnagyobb geológiai olajkészlettel a világon, (ez — józan becslés szerint — 9 milliárd tonna); <■ tizenöt év alett a negyedik legnagyobb olajtermelő (az USA, a Szovjetunió és Venezuela után) és a második legnagyobb olajexportőr lesz a világon; ■ az arab olaj 30 százalékát fogja termelni és megelőzi Szaúd-Aráblát, valamint Irakot és ■ ennek következtében a világ leggazdagabb állama lesz. Kuwait olajtermelése: 1946 800 000 tonna 1950 17 millió tonna 1955 54 millió tonna 1965 120 millió tonna Kuwait tíz százalékkal részesedik a világ kőolajtermeléséből! Emellett területe 24 000 km2, lakosainak száma alig valamivel több, mint 400 000 — vagyis kb. Szlovákia területének fele, Prága lakosainak felével. A kuwaltl olaj „szülőföldje'1 Burgan a nyolc kuwaltl olajmező legnagyobbika és leggazdagabblka — 145 négyzetmérföldön áll 320 a 487 olajkút közül. Nappal egészen közönséges sivatag ez, a kép egyhangúságát alig csökkentik az olajkutakat övező olaj, olaj, olaj. rrm"
