A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-09 / 28. szám
HUR«AM Kuwaiti utcakép. A* amerikai limnzinuk kormányánál it burnustat Egy ta évi gondozási költsége: 75 iont sterling, arabok ülnek. piszkosszürke kerítések. Mögöttük közönséges elzárócsap és hatcollos cső, mely valahol a homokos látóhatár szélén vész el. Nincs szlvattyütornyok erdeje, szorgos munkások nyüzsgése, ami megfelelne a huszadik század olajtermeléséről alkotott elképzeléseinknek... De éppen ezt dicsérik a. szakemberek. A kuwaltl kőolaj óriási nyomásnak van kitéve földalatti „medencéjében“, ahonnan a kút ktfűrása után szivattyúberendezés nélkül tör a felszínre; nincsenek további felesleges termelést költségek. S egy további előny: Kuwait sima, mint az asztallap, de azért mégsem egészen, a területnek enyhe lejtése van a tengerpart felé, úgyhogy az olaj gravitációs eséssel folyik a csőhálózaton a kikötőbe. Ahmadl természetesen a világ legnagyobb olajkikötője, ahol 1965-ben 2560 tartólyhajó fordult meg, ezek mindegyike átlag 42 000 tonna olajat rakodott be. Az, hogy a kuwaltl sivatag homokja alól fekete kőolaj tör elő, csak optikai csalódás. A valóságban áz olajkutak ontják a pénzt A Kuwait Oil Company vagyonán osztozó két társaság, az angol British Petroleum (azelőtt Anglo—Irian) és az amerikai Gulf Oil évente tekintélyes összeget, legutóbbi becslések szerint 560 millió dollárt fizet ki a kuwaltl emlrnek. Ez az 560 millió teszi ki a kuwaltl költségvetés 94 százalékát: az egy főre eső nemzeti Jövedelem Kuwaltban a legmagasabb a világon. Ugyancsak Itt a legnagyobb mérvű a megtakarítás Is az egész világon (a brutto nemzeti produkció 44 százaléka }■ Emellett a kuwaltlak ennek nem egész a felét fordítják hazai beruházásokra — a többit külföldön helyezik el és ruházzák be. A külföldön levő kuwaltl (állami és magán) bankbetétek és beruházások értékét jelenleg 2,2 milliárd dollárra becsülik, ebből csak Londonban kb. 1,4 milliárd dollár van. De vannak olyan becslések is, melyek szerint Kuwait két és fél milliárd dollárt ruházott be Nagy-Brltannlőban — ez pedig az egész sterling övezet aranytartalékainak hozzávetőleges értékel A New Statesman számításai szerint Nagy- Brltannla évent8 600 millió dollárt keres Kuwalton. Az a megállapítás, hogy až emír fizeti Nagy-Britannlát persze csak költői kép — de nem öli nagyon távol az Igazságtól... Abdullah — a Jelenlegi emlr, Szabah asz- Szellm asz-Szabah elődje — elhatározta, hogy a sivatagi fészekből Ideális államot szervez. Az 1956 és 1985 közötti években a kormány 840 millió dollárt költött fejlesztési tervekre. Az új ötéves terv, mintegy 700 millió dinárba kerül, ami kb. egymllllárd kllencszáz millió dollárnak felel meg. Ez Időszak folyamán a nemzeti jövedelem 50 százalékos növekedésével számolnak, s az 1970-re eléri a 918 millió dollárt. Az egy főre eső átlagjövedelem a tervek szerint a mai 1210 dollárról 1637 dollárra emelkedik.- A kuwaltlak nem fizetnek adót, az egészségügyi ellátás, az Iskola, sőt a telefon Is ingyenes. Az Iskolásgyermekeket szintén Ingyenesen étkeztetik. Ahol a benzin olcsóbb, mint a víz Egy dolgot nehéz megtudni Kuwaltban — hogy SW"» * '',PC "•”« <** A Nouvelle Observateur térképe a közel-keleti olajvilágról. — A térképjelek sorjában: olajlelőhely, a nyers kőolaj vezetéke, az olaj késztermék vezetéke, szivattyúállomás, olajkikötő, olajfinomító. (Megjegyzés: az IPC vezetékének déli ága 1948 óta nem működik.) mennyibe kerül a benzin. Ez ugyanis elhanya golhatő tétel a családi költségvetésben, és ezért senki sem tartja számon. Viszont mindenki gondolkodás nélkül meg tudja mondani, mennyit fizet egy ciszterna vízért. A kuwaitiak szótárából hiányzik ez a kifejezés, hogy „forrásvíz“. Egyszerűen nincsenek forrásaik. (Csak az utóbbi Időben találtak vízre az ország északi részében, a raudhatani körzetben.) Valamikor az Iraki Satt-el-Arab torkolatából szállították ide hajókon a vizet. A lakosság számának növekedése és a nemzetgazdaság fejlődése okozta, hogy ez a megoldás már rég nem kielégítő. Azonkívül — a kuwaltl — Iraki kapcsolatok nem voltak mindig a legrőzsásabbak — ez politikai kérdés Is, az irakiak bármikor megtagadhatták a vízszállítást... Így aztán Kuwait felépített egy „vlzgyôrat“, ami persze mindjárt a legnagyobb a világon. Amikor a kuwaltl tengervíz-lepárló állomást 1953-ben üzembe helyezték, négy és fél millió liter édesvizet szállított naponta. Azóta az üzemet többször kibővítették. Jelenlegi teljesítménye napi 27 millió liter. Eddig még nincs a fővárosnak, El.Kuwaltnak vlzvezetékhálózata. A vizet clszternakocslkon hordják szét. Egy facsemete — 78 font sterling A régi Kuwaltnak nem volt vize, tehát fák sem voltak. Virágzó kertté változtatni az országot, ez az az álom, amire hajlandó bármennyit áldozni ez a kis állam. Fákat ős bokrokat ültetnek ki az utcákon, parkokat létesítenek, s a gazdagok palotáit mindenekelőtt arról ismerni meg, hogy eltűnnek a fák koronái között. De egyelőre a növényzettel szemben még mindig a homok az úr, amely vastag rétegben borítja a kuwaltl fákat és bokrokat. Pedig nagy gondot fordítanak a fákra. Elsősorban Is gondosan számon tartják őket — 206 330 darabot mutat ki a legfrlsebb statisztika. Naponta öntözik őket; egyetlen fa gondozása évi 75 font sterlingbe kerül. Es nem lenne jó annak a gépkocsivezetőnek a bőrében lenni, aki ott neklmegy egy fának, mivel szigorú büntetést rónak ki rá. Mikor less az arab olaj as arabok* 7 Az olaj még sokáig mesés összegekkel tölti fel a kuwaltl állampénztárt. De a Kuwait Oil (és a többi itt dolgozó kisebb olajtársaság) idegen érdekeltségű. A kuwaltl kormány csak termelésüket ellenőrzi és gondosan megszámlál minden barrelt, hogy ne csapják be az elszámolásnál (a kitermelt olaj értékének 50 százalékát Kuwait kapja). Nemzeti olajtársaság — mint például Irakban vagy Perzsiában — nincs, pedig ez alapja lehetne a későbbi teljes nemzeti olajkitermelésnek. A büszke Kuwait National Petroleum Company név alatt egyelőre csak egy egy szerény vállalkozás húzódik meg, amely az országúti benzinkutakat látja el. De egyre sürgetőbb az arab nacionalizmus Jelszava Kuwaltban Is: „Az arab olaj legyen az arabokéi“ A gazdagság kétélű fegyver. Talán sehol sem olyan éles a generációs probléma, mint Kuwaltban: a gazdagságot megalapozó, az országépltó munkát végző apák és gyermekeik között, akik megszokták, hogy nem kell keresni a pénzt, ontják az olajkutak... Az idősebbek méltán panaszkodnak, hogy „ez a fiatalság nem becsül semmit“, még a hatalmas amerikai limuzinokat sem (amiből minden családnak van vagy kettő): a kuwaltl fiatalok most motorkerékpárokon száguldoznak — szalonforradalom az olaj birodalmában ... —-ta— hét 19
