A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-10-22 / 43. szám
noušek cseh származású posti munkás volt. A szlovák hadseregszervezésével és vezetésével viszont a magyar Mttnnloh Ferencet bízták meig. A Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaságok az orosz szovjetok példáját követve megalakulásuk után haladéktalanul elredelték a nagybirtokok, gyárak és pénzintézetek államosítását. Intézkedéseket foganatosítottak a gyermekvédelem, a rokkantsági és öregkort gondoskodás megvalósítására. Rendeletet bocsátottak ki az Írástudatlanság leküzdésére Bevezették az általános és titkos választójogot, amiért a marxista pártok több évtizeden át harcoltak. Magyarország és Szlovákia proletariátusa csak rövid Ideig élvezhette fegyverrel kiharcolt szabadságának gyümölcsét. Az antant hatalmak ármánykodással, hltszegéssei, a' belső ellenségre támaszkodva vérbe fojtották mindkét tanácsköztársaság népének hősies küzdelmét. A katonai összeomlás után Németországban is kitört a forradalom. Az orosz példát követve Münchenben kikiáltották a Bajor Tanácsköztársaságot. A tanácsköztársaság megalakulása után a tartományi kormány Hoffmann jobboldali szociáldemokrata vezetővel Münchenből Dél-Bajororszégba szökött és a Német Birodalmi Kormánnyal karöltve, melynek élén Scheldemann szociáldemokrata kancellár állott, szervezte az ellenforradalmi erőket a német proletárállam megdöntésére. Az első puccs kísérlet, melyet reakciós generálisok és jobboldali terroristák hajtották végre, meghiúsult. A kommunista párt mozgósította a forradalmi dolgozókat a tanácsköztársaság védelmére, s a puccsistákat leverték. Ekkor a független szocialisták a kommunista párttal közösen- kihirdették a proletárdiktatúra programját: az üzemek ellenőrzése munkástanácsok által, a bankok államosítása, a burzsoázia lefegyverezése és a vörös hadsereg megteremtése A Bajor Tanácsköztársaság rövid, háromhetes fennállása miatt nem kerülhetett sor e program megvalósítására. A bajor kommunisták lebecsülték a parasztság forradalmi erejét, nem tettek lépéseket a munkás-paraszt szövetség megteremtésére, mely megerősíthette volna a munkáskormány hatalmát. A Bajor Tanácsköztársaság 1919. május 1-én megbukott. Szétzúzta a birodalmi kormány által szervezett edlenforradalmi túlerő. A fehérgárdlsták megszállták Münchent, (rtóhadjáratot rendeztek a kommunisták ellen; ennek lett áldozata a Bajor Kommunista Párt hős vezetője, E. Levine elvtárs Is. A magyar, a szlovák és bajor tanácsköztársaságok rövid léte sem miben sem csorbítja nagy nemzetközi jelentőségüket. Mindhárom tanácsköztársaság harcos elszántsággal küzdött a szocialista világrendért, magára vonva a nyugati Imperialisták figyelmét és lekötve a Szovjetunió ellen bevetett intervenciós seregeik egy részét. További Jelentőségük, hogy igazolták Lenin tételét, miszerint a tanácshatalom nem orosz különlegesség, hanem bármely más országban Is megvalósítható. RÓJAK DEZSŐ 1919: losonci vörösgárdtsták egy csoportja A Szlovák Tanácsköztársaság leverése után a csehszlovák Intervenciós hadsereg megszállja Kassát 1919 április: tüntetés Münchenben a Bajor Tanácsköztársaság mellett. IKépek: Párttörténeti Intézet.) Kérdések: 1. A magyar és a nemzetköz) munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. Kimagasló szerepe volt a tanácsrendszer megszervezésében, a magyar vörös hadsereg létrehozásában, ez antant intervenció és e belső ellenforradalom elleni harc vezetésében. A tanácskormányban ő töltötte be a külügyi és egyben a hadügyi népbiztost tisztet. — Neve? 2. Mikor kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársaságot? 3. Mikor alakúit meg a Csehszlovák Köztársaság? rrrai5
