A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-22 / 43. szám

Ktrutk egy fiút... Petkovlts Tante mninénfi Énekelte WHtak Márta Copyright by Zeaam&kiedé Vállalat, Budapest Tanács- Köztársaságok Közép — Európában A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme páratlan átala kitó hatást gyakorolt a világtör­ténelem menetére. A tömegeknek a nélkülözésekből, szenvedésekből fakadó forrongását, a Monarchia népeinek felszabadulási vágyát Is céltudatos forradalmi Irányba te­relte. A magyarországi munkások az 1918. Januárt és Júniusi általános politikai tömegsztrájkok alkalmá­val és számos tömegmegmozdulá­son sürgették a békét, a gyökeres változásokat, az orosz példa köve­tését. A forrongás a hadseregre Is átterjedt. A Monarchia bomlás­nak Indult, 1918 szeptemberében megkezdődött a katonai összeom­lás. Az elnyomott népek nemzeti tanácsai vezetésével elszakadtak a Monarchiától, létrejöttek az utód­államok, köztük a Csehszlovák Köztársaság. Magyarországon az októberi polgári demokratikus forradalom a hatalmat a baloldali pártokból alakult Károlyi-kormány kezébe Juttatta, amely a dolgozó tömegek nyomására november 18-án meg­szűntnek nyilvánította a királyság Intézményét, és meglakltotta a Magyar Népköztársaságot, amely­nek elnöke Károlyi Mihály lett. A változással elégedetlen forra­dalmi tömegek közt rohamosan növekvő befolyásra tett szert ez 1918. novemberében alakult Kom­munisták Magyarországi Pártja. Az ún. népkormány erőszakkal, statáriummal próbálta elfojtani a forradalmi mozgalmak továbbfej­lődését, a kommunista vezetőket 1919. februárjában börtönbe vetet­te, de amikor az antant djabb ma­gyar területek átadását követel­te, lemondott. A Szociáldemokrata Párt, amelyen belül egyre lobban kiéleződtek az ellentétek a Jobb­oldali vezetők, a centristák és a forradalmi politika képviselői között, akkor megegyezett a kom­munistáikkal a két párt egyesülé­sében és a hatalom átvételében. 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A magyar proletárdiktatúra ki­kiáltása után az imperialista ha­talmak Franciaország Irányításá­val Intervenciós hadjáratot szer­veztek a fiatal Magyar Tanácsköz­társaság ellen. 1919 április végén csehszlovák, román és Jugoszláv csapatok megtámadták Közáp-Eu­­rópa első munkás-parasztállamát. A Magyar Tanácsköztársaság tá­mogatására szlovák munkások és parasztok tömegestül álltak be a Vörös Hadsereg soraiba és elszán­tan harcoltak. Az Intervenciós csa­patok kezdeti sikerei után a Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült. Május 24-án már 250 km széles arcvonalon indult meg a Vörös Hadsereg támadása. Június 10-lg visszafoglalták Losoncot, Kassát, Eperjest, Bártfát. A győzelmes elő­nyomulás lehetővé tette, hogy Eperjesen megalakuljon a Szlovák Tanácsköztársaság. Az önálló azln­­vák munkásállam a magyar Vörös Hadseregnek a csehszlovák bur­­zsoá csapatok allen folytatott si­keres hadműveletei következtében a fellendülő forradalmi mozgalom talaján Jött látra Június 20-án Kas­sán megválasztották a Szlovák For­radalmi Kormányt. A magyar és szlovák munkásosz­tály és kormányaiknak testvért kapcsolatát a proletár nemzetkö­ziség szellemében beszédesen Iga­zolja áz a tény, hogy a Szlovák Kormányzótanács elnöke Anton Ja-A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása Eperjes főterén

Next

/
Thumbnails
Contents