A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-15 / 42. szám

1918. március 3: a szovjetállam képviselői aláírták Brasst—Litovsakban Németországgal a békeszerződést. — Orosz és német katonák barátko­­zásu a lővészárokban. Lenin: „A munkás- és parasztforradalom, amelynek szükségességét a bolsevikok mindig hangoztatták, végbement. Mától fogva új szakasz kezdődik Oroszország történetében.“ tálynak még nem voltak diplomá­ciára felkészült képzett emberei, de voltak forradalmár, bolsevik értelmiségiek, akik közül nagyon sokan éppen Lenin közvetlen ha­tására váltak a proletariátus ügyé­nek elszánt harcosaivá, mint Geor­­gij Vasziljevlcs Cslcserln, a szov­jetállam első külügyi népbiztosa, és segítőtársa M. Litvinov, Alek­­szandra Kollontaj stb. Az új szovjet állam külpolitikája abból a lenini tételből Indult ki, hogy a néptömegek a világpolitika aktiv tényezőjévé, az imperializ­mus forradalmi lerombolásának aktív tényezőjévé válnak. Csicse­­rln, a szovjet diplomácia megte­remtője írja emlékirataiban Lenin­ről, hogy „Lenin páratlan politi­kai realizmusa nemegyszer megmen­tett minket olyan hibáktól, ame­lyekre hajlamosak lettok volna bi­zonyos benyomások hatása alá ke­rülő elvtársak.“ Cslcserln Jevakorbeli férfi volt, és nagy forradalmi múlt állt mö­götte, amikor elfoglalta hivatalát. Ennek érdekes előzményei voltak. Cslcserln, aki cári diplomata fia­ként Genova mellett született, kül- Ugyminlsztőrluml tisztviselőként Ismerkedett meg a forradalmi moz­galommal. Képzett marxistává fej­lődött, s kapcsolatban állott kü­lönféle titkos társaságokkal. A cá­ri rendőrségnek kezébe került egy névsor, amelyen a fiatal diplomata Is „bolsevik összeesküvők" között szerepelt. Barátai tanácséra beteg­szabadságot kért, és külföldre uta­zott. Forradalmi munkát végzett Németországban, Franciaországban Angliában, Álnéven, leginkább Or,­­natszkijként szerepelt. A forrada­lom kitörése külföldön érte, s az angol hatóságok veszélyes elem­ként bebörtönözték, s csak akkor voltak hajlandók haza engedni, amikor a szovjet kormány Bucha­nan volt brit nagykövettől és más diplomatáktól megtagadta a .kiuta­zási engedélyt. Ez hatott. Cslcserln hazatérve zilált álla­potokat talált a külügyminiszté­riumban. A régi tisztviselők zöme ellenséges magatartást tanúsított az új rendszerrel szemben. Trockljt, aki Cslcserln megérkezéséig ellát­ta a külügyi népbiztos! teendőket, munkatársai kifütyülték és lehe­tetlen helyzetbe'hozták. Gslcserhí­re hárult az a feladat, hogy hely­rehozza azt a kárt, amelyet Troc­­klj — Lenin szigorú utasítását megszegve — a németekkel foly­tatott béketárgyalásokon elkövetett, s megkösse a békét, hogy a fiatal szovjetállam lélegzetvételhez jus­son és erőt gyűjíhessen. Nem volt könnyű feladat, mert a németek vérszemet kaptak és az egész nal és Törökországgal, majd ké­sőbb Észt- és Finnországgal. Dip­­plomácial pályájának legnagyobb sikerét Rapallóban aratta, ahol 1922 áprilisában szovjet—német szerző­dést írtak alá, amellyel megtört a Szovjet-Orosziországot körülvevő diplomáciai és gazdasági .blokád. A két ország felvette a diplomáciai kapcsolatokat, és rendezett bizo­nyos vitás kérdéseket. Sajnos bi­zonyos gazdasági kérdésekben sem Genovában, sem Hágában nem sike­rült megegyeznie az antant-hatal­makkal, ám 1924-ben már Anglia, Olaszország, Görögország, Norvé­gia, Svédország, Kína, Mexikó és Dánia ismerte el megmásíthatatlan tényként a szovjetállam létezését, és vette fel vele a diplomáciai kap­csolatokat. Cslcserln 1922 novemberében a lausanne-i Kelet-Értekezleten ta­lálóan fejtette ki a szovjetország békepolitlkáját: „Oroszország új korszak küszöbén áll. S mi ezt a korszakot tartós békefeltételek megteremtésével akarjuk kezde­ni... Mi — nem tudom hányad­szor hangsúlyozom, uraim, de nem fáradok bete, és elmondom még számtalanszor, ha kell — nem harcot, hanem békét kínálunk önöknek“. így kezdődött a Szovjetunió bé­­kepolltlkája, így vetette meg alap­jait a lenini gárda. Életképes po­litika volt, ezt bizonyították a ké­sőbbi események, ezt igazolja nap­jaink valósága ts. LÖRINCZ LÁSZLÓ fronton támadtak. Már Petrogrédot veszélyeztették, amikor a szovjet nép Lenin hívó szavára fegyvert fogott, és 1918. február 23-án Pszkovnál és Narvánál súlyos csa­pást mért az ellenségre Csfcse­­rln vezetésével újabb szovjet kül­döttség ment Breszt Lltovszkba, és 1918. március 3-án megkötöt­ték az ún. breszti békét, amely a szovjetekre nézve ugyan kedve­zőtlen volt, de lehetővé tette, hogy megerősödjék a szovjet állam, és később fokozatosan felszámolja a szerződésből eredő hátrányokat. Cslcserln a lenini nyílt diplomá­cia irányvonalát követi. Egymás után köt barátsági és megnemtáma­dási szerződéseket a szomszéd or­szágokkal — Afganisztánnal, Irán­KERDÉSEK 1. Mi a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének legfőbb államhatalmi szerve? 2. 1945. október 24-én a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannla a nemzetközi béke és biztonság fenntartására világ­szervezetet alapítottak, melynek ma már több mint száz állam a tagja. Ml ennek a szervezetnek a neve? 3. Ki a Szovjetunió jelenlegi külügyminisztere? A HÉT NAGY KÉPES REJTVÉNYVERSENYE az orasz csoda hát £

Next

/
Thumbnails
Contents