A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-01 / 40. szám

Kabulból Jaljalabádba ilyen fit vezet, amelynek építősénél számtalan természeti nehézséget kellett legyőzni, Szellemi exportunk, KI ne Ismerné az ösztövér természettudós vi­rágos réten hálóval lepkéket kergető komikus figuráját? ö teremtette meg a mindennapi, gya­korlatias foglalkozású, egyszerű emberek szemé­ben a mindig kicsit érthetetlen, s gyanakvás­sal kezelt „bogaras tudós“ fogalmát. Mert ko­moly, felnőtt ember hogyan is foglalkozhat rendes munka helyett holmi férgek, lapuk, kö­vek gyűjtésével... Ez a felfogás — amit tulajdonképpen soha­sem értelmeztek egész komolyan — ma már anekdóta formájában sem állja meg a helyét. A köveket csoportosító, elemző emberek, azaz a geológusok munkájának fontossága minden­ki előtt világos. És hogy ennek a tudomány­nak nemcsak elméleti, de gyakorlati eredmé­nyei Is vannak, arra hadd szolgáljak egyetlen példával: az elmúlt 13 év alatt a geológiai ku­tatások mintegy 1790 milliárd korona értékű nyersanyag Jelenlétét állapították meg a köz­társaság területén. Ennek legnagyobb részét, cca 1100 milliárd korona értékben, a kőszén teszi ki. A kutatási akció költségeinek egyet­len koronájára 440 korona értékű szén, és 260 korona értékű más, ércet nem tartalmazó nyers­anyag esik. Valamivel szerényebb eredményt hozott a színesfémek kutatása; ahol a 189 ku­tatásból csupán 24 járt eredménnyel. A munka új szisztéma szerinti honorálása és a szállító megrendelő közötti ú) viszony az eddiginél biz­tosabban kezeskedik a kutatások eredményének hasznosításáról. A Földtant Kísérleti Intézet kívül esik a vá­roson, de akiknek Vaskütacska felé visz az út­juk, Ismerik az épületet. Ha megfigyelték, lát­hatták, hogy többnyire fiatal nők és férfiak hagyják el a házat, hónuk alatt lapuló vagy táskájukból kikandikáló különböző műszerek­kel. Ugyanis a minisztériumok vagy nagyobb vállalatok gyakran igénylik a geológusok tá­jékoztatását arra vonatkozólag, bogy egy tervbe vett cementgyár, téglagyár, porcelángyár stb. felépítése hol lenne a legalkalmasabb, vagy alkalmas-e az a hely, ahol felállítását tervez­ték. Hiszen a föld összetétele Ilyen esetben igen fontos, gazdaságossági szempontból el nem hanyagolható tényező. Ugyanúgy, mint — gondoljunk csak a mezőgazdaságra — a nagy kiterjedésű, cukorrépát termő földek közelé­ben cukorgyárak, a komlótermő vidékeken pedig sörgyárak állnak és nem megfordítva. Az eddig említett műveletek a geológiának, ennek a nálunk elég kevéssé Ismert tudomány­nak a gyakorlati oldaléhoz tartoznak. De van egy másik, nem kevésbé fontos oldala Is: az elméleti kutatás. Az utóbbi nélkül nem szület­nek eredmények, az előbbi nélkül pedig az elmélet válna holt anyaggá. Dr. Sahst tmer Ervin docens, a természettu­dományok kandidátusa magyarázza meg, mi­ből Is áll az alapvető kutatás, azaz a tudomá­nyos rész, és miből az alkalmazott kutatás, azaz a gyakorlati rész. — Az elsőhöz a földtani feltérképezés tar­tozik, a tektonika, vagyis a földkéreg felépí­tésével és mozgásaival foglalkozó szerkezettan, a sztratlgráfia, amely a rétegek elterjedésével, képződésével és megkövesedési folyamataival foglalkozik, míg az alkalmazott kutatásnak a különböző források (olaj, földgáz) s nyers­anyag lelőhelyek meghatározása és feltárása a feladata. Ide tartozik a mérnöki geológia Is, amelynek számos dolgot kell megoldania, ne említsünk mást, csak az alagutak, földalattik építésénél tett szolgálataikat. Megkérem dr. Schelbnert, mondjon valamit egyéves afganisztáni tartózkodásáról, ahol egy nafta kutató expedícióban vett részt. Köztudo­mású ugyanis, hogy különböző Iparcikkeink és mezőgazdasági termékeink, azaz tárgyi expor­tunk mellett hazánk egyre több szellemi ex­porttal is szolgál a külföldnek, főként a még nem eléggé fejlett országoknak. — Ha szellemi exportról beszélünk, akkor meg kell Jegyeznem — mondja — hogy ennek legjelentősebb hányada éppen a geológusok­ból verbuválódik. Ha az okát keressük, első­sorban talán arra mutatok rá, hogy ez a tudo­mányág világszerte eléggé elhanyagolt, csupán az utóbbi Időben kezdenek iránta Jelentőségé­hez mérten érdeklődni A másik tényező, a köz­társaság rendkívül kedvező földtani adottsága lenne. Ez az adottság nem annyira hasznosít­hatóság! szempontból (bár erre sem panaszkod­hatunk), mint Inkább tudományos szempontból kedvező. Csaknem mindenfajta 'kőzetből, min­denfajta elemet tartalmazó nyersanyagból meg­található Itt legalább egy kevés. Mindenből valami — ahogy mondják. A legtekintélyesebb mennyiségben az értékes magnezit fordul elő egyébként a sok geológiai lelet kísérlet cél­jaira, tanulmányozásra, mintsem gyakorlati alkalmazásra használható Inkább. Ez vonzza Ide a számos külföldi diákot is, és most nem a fejletlenebb országok fiaira gondolok csak. Érdekes, hogy a teljes kárpáti anyagot azon­ban mégis külföldön, például Ausztriában ta­láljuk feldolgozva, ahol az Alpok struktúrája azonos típusú a Kárpátokéval. De van mivel dicsekednünk is, meet a Kárpátok struktúrá­ját már száz évvel ezelőtt teljes egészében fel­térképezték, 1950—60 között pedig elkészült az ú), legkorszerűbb technikával megoldott teljes térkép. Ma már csak az aprólékos részleteken dolgoznak. Előszed egy négyzetes mezőkre beosztott kar­tont, amelyre a köztársaság térképét rajzolták be. Minden négyzet számot visel, a földtani térképfüzetben e szerint a szám szerint lehet megtalálni a négyzetbe eső földrajzi terület geológiai térképét. Az egész ország födve van földtani mappá­val és ezt minden ország nem mondhatja el magáról — teszi 1© Ismét a kartont dr. Schelb­­ner — például az USA se. Lehetséges, éppen geológiai szaktekintélyünknek köszönhető, hogy a Jövő évben nálunk kerül sor a Nemzet­közi Geológiai Kongresszus összehívására. Arról van képünk, hogyan kötik meg az ex­port üzleteket, ha autókról, Írógépekről stb. van sző, de hogy szellemi Javakat miként ex­portálnak, arra kíváncsiak lennénk. — Pedig valóban létezik egy Ilyen exportáló cég — nevet elképedésemen Schelbner docens. — A külkereskedelmi minisztériumhoz tarto­zó Polltechna foglalkozik a különböző csehszlo­vák patentok, találmányok eladásával és a szellemi, tudományos dolgozók kiküldetésével is. Magam Is ennek az Intézetnek a közremű­ködésével Jutottam Afganisztánba. Ez az or­szág félelmetes vad begyeiről nevezetes, de ml ezeket csak munkán kívül tekinthettük meg, mert kutatásaink a síksághoz kötöttek. Egy úgynevezett tematikai expedícióban vettem részt, aminek Időtartama körülbelül 10—15 év. Geofizikai kutatómunkánk tulajdonképpen ol­dalszárnya volt az ott már több mint tíz éve dolgozó szovjet expedíciónak. A csehszlovák geológusok munkája nyolc évig tartott, s tag­jait általában egy-két esztendőnként cserélték. Én az utolsó évet töltöttem ott. A munkánkat siker koronázta. Nafta és földgáz hozamú struk­túrákat kerestünk, mint már említettem, szép eredménnyel. Most már csak a lelőhelyek fel­tárása folyik Szovjet segítséggel hatalmas mű­trágya gyárat Is készülnek ott építeni, hogy a nyersanyagok egy részét mindjárt helyben fel­használhassák. Az északon elterülő síkságon primitív kö­rülmények között laktunk, nőknek a létfeltéte­lek túlságosan kemények lettek volna, ezért fe­leségem, aki szintén geológus, csupán ott-tar­­tózkodásom utolsó hónapjában Jött ki hozzám. A férfiaknál azonban egészen más a helyzet. A fejlődésben lévő országokban a prospektorok hivatása azon kevesek közé tartozik, amelye­ket még a romantika dicsfénye övez. Remél­hetőleg geológusaink között akad elég olyan, aki nemcsak kiváló szakember, de nyelveket Is beszél és lélekben van annyira fiatal, hogy át­menetileg hajlandó felcserélni viszonylag ké­nyelmes életét nehezebb munkakörülményekkel és az egzotikus országok zord romantikájával. Az afgánok sokat utaznak saját lehetőségeik szerint. Tizenkét szerény anyagiakkal rendel­kező utazó szívesen használja a ciszternás kocsit. hét 6

Next

/
Thumbnails
Contents