A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-24 / 39. szám

A Fehér-Dunajec mentén éli ez a ház, ahol Lenin lengyelországi (ga­líciai) tartózkodása alatt lakott V. L. Lenin emléktáblája a Magas-Tótra Rysy csácsán, melyet a cseh­szlovák és a lengyel ifjúsági szervezet tagjai minden évben megmász­nak, hogy leróják kegyeletüket az emléktáblánál a z o n s z c s o d a A HÉT NAGY KÉPES REJTVÉNYVERSENYE A konferenciát a negyedik eme­leten a tágas expedíciós helyiség­ben tartották, melyet ez alkalomra szerényen berendeztünk. A konferencia elnöke Lenin volt. Azonosságát utólag állapítottam meg a sajtóban megjelent képek alapján. Lenin volt a lelke a kon­ferenciának, beszédét a küldöttek lelkesedéssel fogadták. Sajnálom, hogy nem tudtam oroszul. A részt­vevők száma 25—30 lehetett. A konferencia állandó résztvevője voltam. A küldöttek kívánságait németül közölték. A konferencia végeztével búcsúestét rendeztek a küldötteknek. Kitűnő volt a han­gulat, énekeltek, és több pohár­köszöntő hangzott el. A búosúes­­ten néhány külön meghívott prá­gai szociáldemokrata elvtárs Is je­len volt. A Csehszlovák Kommunista Párt megalapítása után Antonín Zápo­­tocký egy moszkvai kongresszu­son vett részt. Ez alkalommal Le­nin elvtárs megkérdezte Zápotoc­­kýtól, hogy vajon lsmerl-e Havlen­­dát, él-e még, belépett-e a kommu­nista pártba, vagy a szocláldemok­a*­rata pártban maradt? Ebből azt következtettem, hogy Lenin en­gem személyesen Ismert...“ Vajon Járt-e Lenin a mai Szlová­kia területén Is? E kérdésre nehéz határozott igennel válaszolni. Le­nin 1912. június 12-én Ausztria— Magyarország területén, a jelenleg Lengyelországhoz tartozó Galíciá­ban telepedett le. Két évig élt ott Krupszkajával, előbb Krakkóban, majd egy, a lengyel Tátra alatti kisközségben, Ponorinban. A volt Monarchia területére va­ló átköltözését az tette szükséges­sé, hogy a cári terror következté­ben a párt sok vezető tagja bör­tönben volt. Lenin abban az idő­ben Párizsban élt, mely távol volt Oroszországtól, a párt külföldi ve­zetőségét közelebb kellett hozni az orosz határhoz, Innen Lenin na­gyobb segítséget nyújthatott a pártnak. Galíciai tartózkodása alatt két­szer ülésezett a párt Központi Bi­zottsága. Időközben oroszországi elvtársaí Is gyakran látogatták. Lenin szlovákiai tartózkodása szorosan összefügg a Magas-Tátrá­­ban töltött túráival. Krupszkaja megemlékezéseiben Idézi, hogy Le­nin szívesen Járta a hegyeket. Ma már tudomásunk van arról, hogy 1913 augusztusának végén a Ma­gas Tátra Rysy csúcsán járt, 1914- ben pedig a Svinice csúcson. Le­nint semmi sem akadályozhatta meg abban, hogy túra közben a Ma­gas Tátra inneni oldalát meg ne te­kintse. 1914. augusztus 8-án az osztrák hatóságok mint orosz kémet Lenint letartóztatták, holott Lenin a cár legnagyobb ellensége volt. Kétheti fogság után, miután az osztrák parlament két tagja személyesen kezességet vállalt, a hatóságok ki­engedték Lenint a Nový Targ-l bör­tönből. Mivel a háború kitörése miatt további politikai tevékeny­sége lehetetlenné vált, 1914. au­gusztus 28-án elhagyta a Monar­chiát és Svájcba utazott. A háború következtében a vasutak túlzsú­foltsága miatt az út 10 napig tar­tott Talán sosem tudjuk meg, hogy melyik vasútállomásunkon rosto­kolt a nagy forradalmár — Vlagyi­mir Iljics Lenin. RÓjÁK DEZSŐ 1. Lenin alapította 1900-ban az első orosz marxista újságot. Mi volt ennek az újságnak a neve? 4 / 2. Lenin családi nevéről nevezték el a hálás utódok szülő­helyét. Mi volt ennek a községnek eredeti és mi a mostani neve? 3. A cárizmus megdöntése után, 1917. április 3-án érkezett vissza Lenin Pétervárra. Honnan] melyik országból?

Next

/
Thumbnails
Contents