A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-24 / 39. szám

^TLelőtt ezt a riportot Írni kezdtem volna, át­futottam a hétfői Prácát, s mindjárt az első olda­láról hivalkodva szemembe kiáltott a nagybetűs hir: „Lángokban a Gépgyár. Prakovcén 30'milliós kár.“ A mentési munkák során 2 személy súlyo­san, 4 személy könnyebben megsebesült. Az égő gyárat a kelet-szlovákiai kerület 15 tűzoltótestü­­lete oltotta. A tűz, mely az embert állati söréből felemel­te az őskorban, s ezáltal jótevője, de egy időben egyik legádázabb ellensége lett, mely bármikor kész munkája gyümölcsét, és őt magát is meg­semmisíteni. Olyan ellenség a tűz, mely ellen csak szervezetten, közösségi alapon lehet védekezni. A tűz elleni védekezés megszervezésére vonatko­zó ismeretek első jeleit a római légióknál talál­juk meg. S ez a védekezés annál inkább fonto­sabb lett, és annál inkább igyekeztek tökéletesí­teni, minél több féltenivalőja volt az embernek. A középkori kereskedővárosokban már a város­védelem fontos részét alkotta, s az egyes céhek­nek külön-külön megvolt a maguk tflzoltőszerve­­zetük. De ezek a szervezetek még alacsony szín­vonalú technikai felkészültséggel és szervezett­séggel dolgoztak. A tűz elleni védekezés fellen­dülését a múlt század ipari termelésének meg­növekedése és a lakosság fokozott koncentráló­dása hozta magával. Szlovákiában a múlt szá­zad második fele volt az önkéntes tűzoltó testü­letek megalakulásának a kora. A bratislavai tüzoltótestület ez évben ünnepel­te fennállása 100 éves évfordulóját. 1867-ben alakult meg a „Pozsonyi önkéntes Tűzőrség“ szervezete. Az évforduló alkalmából kiállítást rendeztek a Szlovák Nemzeti Múzeumban, melyen ott látható ennek az első városi szervezetnek háromszlnű zászlaja is. A kiállítás alapvető felismerést bizonyít: a tűz­oltás, a tűzoltók munkája és személye társadal­milag minden időben komolyan vett és megbe­csült volt. A társadalmi tudatban a tűz elemi erő­ként szerepelt, amlyetől félt az ember s még vé­dőszentet — Flóriánt — is választott ellene, aki­hez védelemért fordult. Flórián egyébként ró­mai százados volt, akit Diokletiánus keresztény­­üldözése Idején vízbe fojtottak, s a vallásos nép­­hagyomány római katonai ruhában ábrázolja őt, ahogy bögréből egy égő házikóra vizet önt. S mi­után a tűzőrséget a katonasággal ellentétben nem lehetett kötelezővé tenni, kezdetben önkén­tes tűzoltó testületek alakultak, melyek azonban éppen ezért fokozott megbecsülésre tarthattak számot. A tűzoltó a polgári bátorság és önfel­áldozás példaképe volt. Ugyancsak a kiállításon látunk egy nehéz piros selyemzászlót a követke­ző felirattal: „A pozsonyi önkéntes tűzoltóknak. Pozsony hölgyei“, mely szintén a testület mega­lakulása idejéből származik. S látunk arcképek­kel díszített selyemszalagokat, melyek a tűzol­tókat támogató gazdag nők és férfiak emlékét őrzik. Aki vagyonát nemes közcélokra akarta fordítani, az a tűzőrséget támogatta. Az egyik szalag, amely Martinengo, az európai hírű tűz­oltóparancsnok hírét őrzi 1877-ből való, a másik, amely Sopron város háláját örökíti meg 1874-ből származik. Későbbi Időkből is sok köszönőleve­let, oklevelet ajándékzászlót és kitüntetést ta­lálunk, melyek arról tanúskodnak, hogy a tűzőr­ség a társadalom állandó figyelmének és meg­becsülésének örvendett. A kiállítás másik érdekessége a tűzoltás tech­nikája fejlődésének bemutatása. A tűzoltás esz­közei sorának elején a vödör és a csáklya áll. A hosszú rúdra erősített, horgas csáklya a kö­zépkort idézi, de a 18. század végéről származó kéziszivattyú már az iparosodó újkor első jele. A mentési munkák során a tűzoltók feladata sokszor a magasba jutni, háztetőre, felső emele­tekre; a létra akár a tűzoltás szimbóluma is le­hetne. Két mozgó létra modeljét látjuk itt, az elsőt — Tivadar a neve-, még lovak vontatták, az 1922-ből származó „Luigi“ már gépkocsira van 100 éve harcban a szerelve S itt van a század elejéről az Oroszvári tűzoltók kézifecskendője, amelynek láttára gye­rekkori emlékek ébrednek az emberben: har­sány kiáltozás közben vágtató lovak, de sokszor rohanó férfiak húzzák végig a fecskendőt a fa­lun, s a lángoló szalamakazal mellett nyolc fér­fi pumpálja vele izzadva a vizet, hogy amikor kidőlnek, újabb nyolc álljon a helyükbe. Mert a tűz közös ellenség, még akkor is, ha csak egy szalmakazal ég, feltámadhat a szél, s akkor a lo­bogó lángnyelvek végigrohanhatnak a falun, nincs előlük menekülés. Ez év júliusában köztársaságunk területén 740 tűzeset volt, mely 17 457 000 korbna kárt oko­zott. Csupán a mezőgazdaság kára 7 950 000 ko­rona, miután egyéb,termékeken kívül 140 hek­tárnyi gabona lett á lángok martalékává. S az anyagi kár még nem minden. A tüzek júliusban •8 emberéletet (2 gyermek) követeltek, s követ­kezekben 66 személy megsebesült. A modern társadalomban a tűzveszély elsőren­dű társadalmi problémává vált, és a tűzvédelem államilag irányított ténykedés lett. Ma a nagy városokban és járásokban hivatásos tűzoltó egy­ségek állanak állandó készenlétben, hogy felve­gyék a harcot a garázda elemmel. A modern tűzoltás alapvető feltétele a gyors beavatkozás. A különféle gyorsan égő (sőt rob­banó) ipari anyagok korát éljük, amikor tűz ese­tén percek Is sokat jelenthetnek. S hol van már a mai tűzoltó technika a múlt század önkéntes tűzoltóinak felszerelésétől! A bratislavai városi tűzoltó egység laktanyájában Pätoprstý parancs­nokhelyettessel beszélgettünk a mai tűzoltás kö­rülményeiről. A tűzesetről való jelentés a fő irá­nyító központba érkezik, telefonon. A diszpécser azonnal rlpsztja az egységeket és visszahívással ellenőrzi a jelentés helyét és helyességét. A ha­talmas tűzoltókocslk a nagygarázsban állnak, ál­landóan menetkészen, felettük van a legénység szállása. Riadó esetén a legénységnek nappal 30, éjjel 45 másodperc alatt kell bevetésre ké­szen lennie. Szállásukról villámgyorsan csúsz­nak alá a sima vasoszlopokon a garázsba, az au­tók mellé. S még egy perc sem telt el a jelentés vétele óta, a városon már szirénázva szágulda­nak a piros kocsik a színhely felé. Az irányító­központ rádióadó segítségével tartja fenn velük a további kapcsolatot. A színhelyen az egyes tűz­oltók zsebrádió segítségével tartanak kapcsola­tot a kocsival, s ha az égő I&zba, vagy terepre hatolnak, ezen kapnak további utasításokat, vagy kérnek segítséget. S a pumpa, melyet szükség esetén rohanó emberek vontatnak? Az egység a Tatra 138-as gépkocsira szerelt, ASC 32 jelzésű tűzoltó agregáttal van felszerelve, mely 6000 li­ter vizet és 600 liter vegyi oltóanyagot visz ma­gával egy útra. Az agregát a víz és az oltóanyag összekeverése után 120 000 liternyi oltóhabot fecs­kendez nagyteljesítményű fecskendezöivel az égő objektumra, mely a különösen gyúlékony (nafta,, benzin) anyagokat is eloltja. Másik nagyszerű gépük a HV 2 jelzésű tömlőkocsi, mely 2000 mé­ter 130 milliméteres tömlőt visz magával arra az esetre, ha a víz messze lenne a tűzvész szín­helyétől. S a legmodernebb 44 méteres Magirus rendszerű létrájuk, mely egyedüli a köztársaság­ban, lehetővé teszi, hogy a legmagasabb épüle­tek felső emeleteire is feljussanak. A bratisla­vai tűzoltók problémája éppen a magas épületek. Az új lakótelepeken tíz-tizenkét emeletes lakó­házak épülnek, s a tűzoltóknak ilyen épületek oltásával még nincsenek tapasztalataik. A ma­gasban való oltás a legmodernebb technikát és új munkamódszereket követel, melyeket gyakor­latokkal igyekeznek megszerezni. Itt van példá­ul a felső emeleteken rekedtek mentései A brüsz­­szeli nagy áruház tűzesete bizonyítja, hogy ezen a téren a nyugati tűzoltó egységek sem megbíz­hatóak, az áruházban tartózkodó vásárlók nagy része bennégett. A mentöponyvával való mentés nem megbízható, egyedüli és legbiztosabb meg­oldás létrával az ablakokhoz jutni és lehorda­­,ni a bennrekedteket. Aztán télen a tömlők kér­dése ... A kenderszálból készült tömlő kemény és előbb meg kell dagadnia, hogy biztosan szál­lítsa a vizet. De télen a vizes tömlő megfagy, ke­mény lesz és roppant nehéz vele dolgozni. S a műanyagszálakkal átszőtt tömlő, amely a leg­jobb! — még kevés. A zsebrádiókhoz gégemikro­fonok is kellenének, hogy munka közben a men­tést végző tűzoltónak ne kelljen a kezében tar­tania a készülőket. A tűzoltás technikája egyben szakmunka is, mely állandóan fejlődik az igé­nyeknek és követelményeknek megfelelően. Mi mindennel foglalkoznak a tűzoltók a ko-j moly tűzeseteken kívül? A bratislavai városi tűz-j oltóegységnek augusztus hónapban 54 akciója František Šubin fődiszpécser jelentést vasz és riasztja a készültséget i

Next

/
Thumbnails
Contents