A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-24 / 39. szám
^TLelőtt ezt a riportot Írni kezdtem volna, átfutottam a hétfői Prácát, s mindjárt az első oldaláról hivalkodva szemembe kiáltott a nagybetűs hir: „Lángokban a Gépgyár. Prakovcén 30'milliós kár.“ A mentési munkák során 2 személy súlyosan, 4 személy könnyebben megsebesült. Az égő gyárat a kelet-szlovákiai kerület 15 tűzoltótestülete oltotta. A tűz, mely az embert állati söréből felemelte az őskorban, s ezáltal jótevője, de egy időben egyik legádázabb ellensége lett, mely bármikor kész munkája gyümölcsét, és őt magát is megsemmisíteni. Olyan ellenség a tűz, mely ellen csak szervezetten, közösségi alapon lehet védekezni. A tűz elleni védekezés megszervezésére vonatkozó ismeretek első jeleit a római légióknál találjuk meg. S ez a védekezés annál inkább fontosabb lett, és annál inkább igyekeztek tökéletesíteni, minél több féltenivalőja volt az embernek. A középkori kereskedővárosokban már a városvédelem fontos részét alkotta, s az egyes céheknek külön-külön megvolt a maguk tflzoltőszervezetük. De ezek a szervezetek még alacsony színvonalú technikai felkészültséggel és szervezettséggel dolgoztak. A tűz elleni védekezés fellendülését a múlt század ipari termelésének megnövekedése és a lakosság fokozott koncentrálódása hozta magával. Szlovákiában a múlt század második fele volt az önkéntes tűzoltó testületek megalakulásának a kora. A bratislavai tüzoltótestület ez évben ünnepelte fennállása 100 éves évfordulóját. 1867-ben alakult meg a „Pozsonyi önkéntes Tűzőrség“ szervezete. Az évforduló alkalmából kiállítást rendeztek a Szlovák Nemzeti Múzeumban, melyen ott látható ennek az első városi szervezetnek háromszlnű zászlaja is. A kiállítás alapvető felismerést bizonyít: a tűzoltás, a tűzoltók munkája és személye társadalmilag minden időben komolyan vett és megbecsült volt. A társadalmi tudatban a tűz elemi erőként szerepelt, amlyetől félt az ember s még védőszentet — Flóriánt — is választott ellene, akihez védelemért fordult. Flórián egyébként római százados volt, akit Diokletiánus keresztényüldözése Idején vízbe fojtottak, s a vallásos néphagyomány római katonai ruhában ábrázolja őt, ahogy bögréből egy égő házikóra vizet önt. S miután a tűzőrséget a katonasággal ellentétben nem lehetett kötelezővé tenni, kezdetben önkéntes tűzoltó testületek alakultak, melyek azonban éppen ezért fokozott megbecsülésre tarthattak számot. A tűzoltó a polgári bátorság és önfeláldozás példaképe volt. Ugyancsak a kiállításon látunk egy nehéz piros selyemzászlót a következő felirattal: „A pozsonyi önkéntes tűzoltóknak. Pozsony hölgyei“, mely szintén a testület megalakulása idejéből származik. S látunk arcképekkel díszített selyemszalagokat, melyek a tűzoltókat támogató gazdag nők és férfiak emlékét őrzik. Aki vagyonát nemes közcélokra akarta fordítani, az a tűzőrséget támogatta. Az egyik szalag, amely Martinengo, az európai hírű tűzoltóparancsnok hírét őrzi 1877-ből való, a másik, amely Sopron város háláját örökíti meg 1874-ből származik. Későbbi Időkből is sok köszönőlevelet, oklevelet ajándékzászlót és kitüntetést találunk, melyek arról tanúskodnak, hogy a tűzőrség a társadalom állandó figyelmének és megbecsülésének örvendett. A kiállítás másik érdekessége a tűzoltás technikája fejlődésének bemutatása. A tűzoltás eszközei sorának elején a vödör és a csáklya áll. A hosszú rúdra erősített, horgas csáklya a középkort idézi, de a 18. század végéről származó kéziszivattyú már az iparosodó újkor első jele. A mentési munkák során a tűzoltók feladata sokszor a magasba jutni, háztetőre, felső emeletekre; a létra akár a tűzoltás szimbóluma is lehetne. Két mozgó létra modeljét látjuk itt, az elsőt — Tivadar a neve-, még lovak vontatták, az 1922-ből származó „Luigi“ már gépkocsira van 100 éve harcban a szerelve S itt van a század elejéről az Oroszvári tűzoltók kézifecskendője, amelynek láttára gyerekkori emlékek ébrednek az emberben: harsány kiáltozás közben vágtató lovak, de sokszor rohanó férfiak húzzák végig a fecskendőt a falun, s a lángoló szalamakazal mellett nyolc férfi pumpálja vele izzadva a vizet, hogy amikor kidőlnek, újabb nyolc álljon a helyükbe. Mert a tűz közös ellenség, még akkor is, ha csak egy szalmakazal ég, feltámadhat a szél, s akkor a lobogó lángnyelvek végigrohanhatnak a falun, nincs előlük menekülés. Ez év júliusában köztársaságunk területén 740 tűzeset volt, mely 17 457 000 korbna kárt okozott. Csupán a mezőgazdaság kára 7 950 000 korona, miután egyéb,termékeken kívül 140 hektárnyi gabona lett á lángok martalékává. S az anyagi kár még nem minden. A tüzek júliusban •8 emberéletet (2 gyermek) követeltek, s következekben 66 személy megsebesült. A modern társadalomban a tűzveszély elsőrendű társadalmi problémává vált, és a tűzvédelem államilag irányított ténykedés lett. Ma a nagy városokban és járásokban hivatásos tűzoltó egységek állanak állandó készenlétben, hogy felvegyék a harcot a garázda elemmel. A modern tűzoltás alapvető feltétele a gyors beavatkozás. A különféle gyorsan égő (sőt robbanó) ipari anyagok korát éljük, amikor tűz esetén percek Is sokat jelenthetnek. S hol van már a mai tűzoltó technika a múlt század önkéntes tűzoltóinak felszerelésétől! A bratislavai városi tűzoltó egység laktanyájában Pätoprstý parancsnokhelyettessel beszélgettünk a mai tűzoltás körülményeiről. A tűzesetről való jelentés a fő irányító központba érkezik, telefonon. A diszpécser azonnal rlpsztja az egységeket és visszahívással ellenőrzi a jelentés helyét és helyességét. A hatalmas tűzoltókocslk a nagygarázsban állnak, állandóan menetkészen, felettük van a legénység szállása. Riadó esetén a legénységnek nappal 30, éjjel 45 másodperc alatt kell bevetésre készen lennie. Szállásukról villámgyorsan csúsznak alá a sima vasoszlopokon a garázsba, az autók mellé. S még egy perc sem telt el a jelentés vétele óta, a városon már szirénázva száguldanak a piros kocsik a színhely felé. Az irányítóközpont rádióadó segítségével tartja fenn velük a további kapcsolatot. A színhelyen az egyes tűzoltók zsebrádió segítségével tartanak kapcsolatot a kocsival, s ha az égő I&zba, vagy terepre hatolnak, ezen kapnak további utasításokat, vagy kérnek segítséget. S a pumpa, melyet szükség esetén rohanó emberek vontatnak? Az egység a Tatra 138-as gépkocsira szerelt, ASC 32 jelzésű tűzoltó agregáttal van felszerelve, mely 6000 liter vizet és 600 liter vegyi oltóanyagot visz magával egy útra. Az agregát a víz és az oltóanyag összekeverése után 120 000 liternyi oltóhabot fecskendez nagyteljesítményű fecskendezöivel az égő objektumra, mely a különösen gyúlékony (nafta,, benzin) anyagokat is eloltja. Másik nagyszerű gépük a HV 2 jelzésű tömlőkocsi, mely 2000 méter 130 milliméteres tömlőt visz magával arra az esetre, ha a víz messze lenne a tűzvész színhelyétől. S a legmodernebb 44 méteres Magirus rendszerű létrájuk, mely egyedüli a köztársaságban, lehetővé teszi, hogy a legmagasabb épületek felső emeleteire is feljussanak. A bratislavai tűzoltók problémája éppen a magas épületek. Az új lakótelepeken tíz-tizenkét emeletes lakóházak épülnek, s a tűzoltóknak ilyen épületek oltásával még nincsenek tapasztalataik. A magasban való oltás a legmodernebb technikát és új munkamódszereket követel, melyeket gyakorlatokkal igyekeznek megszerezni. Itt van például a felső emeleteken rekedtek mentései A brüszszeli nagy áruház tűzesete bizonyítja, hogy ezen a téren a nyugati tűzoltó egységek sem megbízhatóak, az áruházban tartózkodó vásárlók nagy része bennégett. A mentöponyvával való mentés nem megbízható, egyedüli és legbiztosabb megoldás létrával az ablakokhoz jutni és lehorda,ni a bennrekedteket. Aztán télen a tömlők kérdése ... A kenderszálból készült tömlő kemény és előbb meg kell dagadnia, hogy biztosan szállítsa a vizet. De télen a vizes tömlő megfagy, kemény lesz és roppant nehéz vele dolgozni. S a műanyagszálakkal átszőtt tömlő, amely a legjobb! — még kevés. A zsebrádiókhoz gégemikrofonok is kellenének, hogy munka közben a mentést végző tűzoltónak ne kelljen a kezében tartania a készülőket. A tűzoltás technikája egyben szakmunka is, mely állandóan fejlődik az igényeknek és követelményeknek megfelelően. Mi mindennel foglalkoznak a tűzoltók a ko-j moly tűzeseteken kívül? A bratislavai városi tűz-j oltóegységnek augusztus hónapban 54 akciója František Šubin fődiszpécser jelentést vasz és riasztja a készültséget i
