A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-09 / 28. szám
Ave Maria no morro ifi. KALMÁR Tibor nrnp/ar uávtqp H. MARTINS zen*|C verse Moderato ÍBequine) * te -í. a $ T J i' For - ro izéi Ctt ßor - ra coo de . Mi F. Spätil felvétele Budapest — ü] parkolóterület a Bajcsy—Zsilinszky ót mentén. (Balra elül az Engels téri MA VAUT központi au tóbusz pálya udvar központi épülete) A forgalmi problémák jelentősége a városrendezés komplex szakterületén belül ma mér vitathatatlan. Egyre több város küzd © tekintetben szinte megoldhatatlannak látszó nehézségekkel. A város egyes létesítményeinek, Intézményeinek használhatósága, látogatottsága, felvirágzása mindinkább a megközelíthetőség, a közleorszag kedéssel való Jó ellátottság függvénye. Hogy milyen nagyságrendű néhány ország, Illetve néhány európai nagyváros személygépkocsi állománya, valamint fajlagos személygépkocsi ellátottsága, arról Jó tájékoztatást nyújt — 1982. évi adatok alapján — az alábbi két táblázat: szgk/1000 db szgk/1000 lakos Ausztria 557 76 Belgium — Luxemburg 980 101 Csehszlovákia 170 12 Dánia 547 118 Egyesült Királyság 8572 123 Finnország 259 57 Franciaország 8307 134 Görögország 57 7 Hollandia 730 82 Jugoszlávia 98 5 Lengyelország 162 5 Magyarország 71 7 Német Demokratikus Köztársaság 155 9 Német Szövetségi Köztársaság 8832 121 Norvégia 322 88 Olaszország 3007 80 Portugália i ; . 175 »- v* 1 2« Spanyolország , 427 14 Svédország 1424 188 Svájc 687 118 Amerikai Egyesült Államok 85 849 352 VAROS szgkyiOOO db szgk/1000 lakó* Berlin 146 66 Becs 1 í 115 70 Hamburg 204 111 London 1174 143 München 168 152 Párizs 990 139 Róma 270 127 Stockholm 95 118 Zürich 39 91 A városiasodás történelmi'folyamaletl magvetés — még az e tekintetta, a city képződés a legértékesebb, a legszínvonalasabb s általában nagy tömegeket vonzó létesítményeket zömmel a város magjában, a belvárosban összpontosította. így vált a nagyvárosok egészséges, gyorsütemű fejlődésének egyik komoly előfeltételévé a belváros forgalmi problémáinak minél teljesebb megoldása. Világszerte óriási erőfeszítéseket tesznek a modern, rohanó élet követelményeinek és a tiszteletet parancsoló, patinás városkarakter minél hiánytalanabb összhangjának biztosítására. Ez a törekvés részben a különböző elméleti fejtegetések elburjánzását, részben pedig a gyakorlati megvalósítás még bizonytalankodó első lépéseit eredményezte. Nincs olyan kialakult gyakorlat, vagy egyértelműen követhető elmében már bizonyos múlttal rendelkező országok esetében sem —, amely minden nagyváros sajátos körülményeit, összes számbaveendő komponensét egy világos, merev képletbe, egy szükségszerűen követendő modellbe tudná sűríteni. Minden város városrendezési, s ezzel összhangban, közlekedésfejlesztési programmját annak speciális karaktere által sugalmazott irányban, Igényelt, lehetőségeit, jellegzetes tényezőit flgyelembevéve keli kialakítani. BÉGS egyik legnagyobb problémája a citysedési folyamat egyre növekvő igényeinek területi kielégítése. (A Ring vonalával határolt terület nagysága a Donau-Kanalig bezáróan megközelítően 2 km*.] A Belváros lakásait a szaporodó üzletsorok, hivatalok, pénzintézetek kiszorítják. így 4
