A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-08-06 / 32. szám

REGI ES 01. A mohamedán vallás Eszak-Alrika arab államaiban nem­csak vallási meggyőződés, hanem a nemzeti kultúra része is. Ezért sok nioszllm szokás, Jőllehet gátja a modern életnek, továbbra is tartja ma­gát. Ilyen például a női öltözködés, a csak a szemet szabadon hagyó fátyol viselete az ,4gazhltű" férfiak asszonyai számára. Csakhogy a strandra vonatkozólag semmiféle szabályt sem közöl a Korán, s Így az­tán az arab nők az utcán talpig beburkolva, arcukon fátyollal, a stran­don — bikiniben jelennek meg. * Az emberi kitartás csodája. A hat­­vankilenc éves angol Arthur Ries az elmúlt huszonegy év folyamán már kilencszer bukott meg a gép­kocsivezetői vizsgán. Eddig már mintegy 140 000 cs. koronának megfelelő összeget adott ki tanó­rákra. De azért nem adta fel a reményt: újabb tanfolyamra készül. SHARON TATET csinos amerikai filmszlnésznőnek sokáig kellett várnia életfa „nagy pillanatára“. Előbb pincériány volt, majd gyer­­meknevelönő, mig felfedezte őt egy hollywoodi „tehetségkutató“. CSEHSZLOVÁK DIVAT MONTREALBAN. „Legyen különleges, kivételes, minden mástól eltérő és jellegzetes Csehszlovákiára.“ Ezt az utasítást kapták Niko Pauzdr és Marie Vranková divattervezők, amikor hozzákezd­tek a montreali EXPO 67-en bemutatásra szánt modellek tervezéséhez. Hogy mennyire sikerült nekik, Majka Pátková manöken ezt írja Montre­­alból: „A modelleket megtapsolják.“ MI AZ IGAZSÁG A DAYTONI MAJOMPÖRRÖL? Negyvenhárom évvel ez­előtt Ítélték 100 dollár birságra az ekkor 25 éves John Scopes termé­szetrajztanárt a Tennessee állambeli Daytonban, amiért arról adott elő a diákjainak, hogy az ember a majomtél származik. John Scopes, most, hogy mint geológus nyugdíjba ment, elhatározta, hogy könyv formájában megjelenteti emlékezéseit az akkor nagy port felvert hír­hedt „majompörről“. A könyv elme „A vihar közepén“, és leírja William Jennings Bryan éUamttgyész és Clarenco Darrow védő drámai küzdelmét arról, hogy alkotmányos-e az a törvény, amely megtiltja Tennessee állam nyilvános Iskoláiban a fejlődéselmélet oktatásét. A bíróság előtt Bryan győzött, de egy hétre rá meghalt. Scopes, aki igen népszerű volt a diák­jai körében, egy szóval sem védekezett. Az Ítélet után elköltözött Day­­tonból, ösztöndíjjal elvégezte az egyetemet, geológus lett és nyugdíjaz­tatáséig ebben a szakmában dolgozott az amerikai United Gas Company száméra Venezuelában. A legnagyobb Irónia, ahogy azt emlékirataiban Scopes bevallja, hogy amennyire emlékezni tud rá, az evolúciós elmé­letről egyőltalón nem adott elő. „£n természetrajz tanár voltam, a fej­lődéselmélet pedig a biológiatanárhoz tartozott. Ez akkor két hétig beteg volt, és én helyettesítettem. Erősen kétlem, hogy akkor az osz­tályéban előadtam volna valamit is az ember fejlődéséről. A bíróság előtt ki sem nyitottam a számat, mert akkor kérdéseket tettek volna fel nekem és megállapították volna, hogy valóban nem sokat tndtam a fejlődéselméletről, ami zavarba hozhatott volna engem és a védőügy­­*4 védemet.“ A szórakozottság eredménye. A portugállal Oportóban két rend­őr letartóztatta, minden erélyes tiltakozás ellenére, a helybeli tör­vényszék blráját. Bevitték a kapi­tányságra, ahol aztán kiderült, hogy a letartóztatás! parancs nyomtatványon szórakozottságból a saját nevét tüntette fel. GiBlger—Müller számláló — a ha­misítók ellen. Sokéig nem sikerült teljes bizonyossággal megkülön­böztetni híres mesterek eredeti képeit a hamisítványoktól. A ké­mikusok Is tanácstalanok voltak, mivel Rubens vagy Holbein festé­keinek összetételét a hamisítók Is jól Ismerték. Újabban azonban megállapították, hogy a fedőfehér rádióaktív ólmot tartalmaz, és ér­zékeny műszerek segítségével hoz­závetőleg meg lehet határozni a festmények életkorát. EHETŐ VIRÁGOK. Josephine He­witt modern londoni virágáruslány. Nem úgy kínálja áruját, mint Elise Dooláttl, Shaw Pygmalionjának fő­hőse, aki zamatos dialektusával nyerte meg vevőinek rokonszenvát. Josephine Hewitt ezt másként csi­nálja. A fiatalember vesz egy csokrot, hóna alá csapja és fizet. Miközben a csinos virágáruslány kiszámolja a visszajáró aprót, a taligába fogott csacsi jó étvágy­­gyal elfogyasztja a virágot. Nem kell félni, nem üzleti trükk ez: Josephine nem kívánja, hogy az ifjú ember újabb csokrot vásárol­jon szíve hölgyének, hanem ad egy másikat a gavallérnak. Az egész dolog véletlen volt, amit sikerült megörökíteni egy szemfüles íoto­­*4 riporternek. „A LEGAMERIKAIABB“ SZÍNÉSZNŐNEK nevezi — nem csekély iróniával a francia fllmsajtó — Eileen O’Nelll-t. Miért? ... Mórt bikinijén és mell­tartóján az USA lobogójának csillagait viseli. Így fényképezték a fotó­riporterek most is Rhodos szigetén, ahol sorozatos filmfelvételeinek fáradalmait piheni ki.

Next

/
Thumbnails
Contents