A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-06 / 32. szám
Rekkenő hőség. Az autóbusz utasai, legtöbben bevásárló asszonyok, gyöngyöző homlokukat tördlgetlk. A felkavart por Jó Ideig lebeg utánunk, mint a kilőtt rakéta vagy üstökös csóvája. A sebességünk azonban a zötyögős úton nagyon is földi. A Bódva partján petremce kúpok sorakoznak. Asszonyok Integetnek. Kész romantika. A realitás a szerpentin, melyre lihegve kapaszkodik az autóbusz. Nem számolom a kanyarokat. Debrődöt a felhők fölé képzelem, de nincsenek felhők, csak tűző nap. Hátam mögött beszélgetnek. Nem Illik hallgatózni, de olyan hangosan társalognak, hogy kénytelen vagyok odafigyelni: — Nézd, Itt a kanyarban a bokrokat, én vágtam ki tegnapi — Most mőr legelőbb átlátni a túloldalra. — Veszélyes úti — Az ember észre sem veszi, máris összecsókolódzlk egy autóval. — De a többi bokor, a további kanyarokban ott maradt. — Ott biz’ a. Valaki majd csak törődik vele Mindet mégse vághattam ki — mondja az önkéntes útjavltó. Motorosok beszélgettek. A bokrokat nézegettem én Is, melyek néhol egészen behajoltak az útra. Nem ütköztünk össze senkivel. A domb tetején elfogytak a fák s lent a hosszú völgyben álmosan nyújtózott a falu — Debrőd. Falumúzeum A kis szoba, ahová benyitottam, Debrőd múltjából őriz egy darabot. Motolla, rokka, gereben, félvas eke, mezei bölcső (bellőke), csobolyó, korsók, tejescsuprok, a falakon dlsztányérok stb. Mindegyiken fehér cédula az ajándékozó és az eszköz nevével. Múzeumi rend. A felhalmozott anyagot három csoportba osztották: a kender feldolgozásának eszközei, népi készltményü tárgyak, mezőgazdasági szerszámok. — A mészégető kemence modelljét most készítettük el — mondja Bencslk Jenőné Iskolaigazgató, aki e kis múzeum egyik alapítója és kezdeményezője. A mészégető kemence már csak azért Is fontos, mert a község lakóinak többsége mészégetéssel foglalkozott. A néprajzi szoba fekete vendégkönyvének első lapján az alapítási év dátuma (1966) — az alapító tagok és szervezetek névsora olvasható. A Csemadok Is kivette részét a munkából. — Kik gyűjtöttek? — A legtöbb anyagot az Iskolásgyerekek hordták össze. Pincét, padlást felkutattak. A szülök szívesen odaadták a régi holmikat, mikor megmagyarázták, milyen célra kell, hiszen ezeket a tárgyakat már úgy sem használják. — KI adta az ötletet? . — Mikor kát éve Idekerültem tanítani, Szepslben meghallgattam egy néprajzi előadást, melyet a Csemadok szervezett. De a szepsl iskolások már voltak Itt. fis mindig akad egy-két látogató. — Az Iskolai munkában Is felhasználják a néprajzi szoba anyagát? — Igen. Nemrégiben a kender feldolgozásáról tanultak a gyerekek és itt Ismerkedtek meg a régi eszközökkel, mert ma már kevés helyen dolgozzák fel házilag a kendert. A falumúzeumot — vagy szerényebb kifejezéssel: néprajzi szobát, nem a divat szülte, de a szükséglet. Ez a néprajzi eszközök, hagyományok megőrzésének, ápolásának egyik módja. A mai fiatalok sok dolgot már csak apáik elbeszéléseiből ismernek. Egy tanító barátom meglepődve mesélte, hogy a falusi Iskolásgyerekek több mint fele már nem Ismeri a járomszöget, Igát, tllót, stb. Ez a világ rendje. A modern nagyüzemi gazdálkodás kiszorította a régi eszközöket. A műanyagok, olcsó Iparcikkek korában a kézi előállítású szerszámok megmaradt darabjai a padlásra vagy tűzre kerülnek. A falumúzeumok feladata, hogy a falu múltját konzerválják, tanulságul a Jövő nemezdéknek. Hová való, bécsi? A falu múltjáról nemcsak a múzeum vall, hanem az Idősebb emberek Is, a régi mészégetők Ivadékai. A szövetkezet irodájában Szepessy János zootechnlkussal, Somogyi Jenő elnökkel és Csoltko Jenő könyvelővel beszélgetünk. Debrőd régi település, a Jászól prépostsághoz tartozott. Érdekes, hogy mind a mai napig megőrizte ő-ző nyelvjárását. Egyesek Jász, mások székely településnek tartják, de a környéken úgy Is beszélnek róluk, mint a kunok leszármazottéiról. A mészégetőéről és a debről híres mészröl Szepessy Jánost faggatom, de találkoztam Meleg Feri bácsival és Tóth Gézával Is, akik régen mészégetők, mészhordók voltak, ök Is mondtak egyet-mást a falu életéből. A, falu határában található a legkitűnőbb mészkő. Százalékaránya messze meghaladja a környékbeli mészkőbányák minőségét. Ez a természeti adottság határozta meg a földművelés mellett a lakosság foglalkozását. Nehéz kereset volt, de valami hasznot Is hozott. Éjjel kettőkor szedték ki a kemencékből az első meszet. Öt-’ ven-hatvan lovascúg (fogat) hordta széjjel az országba.- Cserehét, Szepesség... mentünk, ameddig mész volt a szekékéren — mondja Tóth bácsi. — Ha elfogyott, Jöttünk vissza még éjjel Is, hogy hozzuk a másik fuvart. Terményért Is adtunk meszet. Két szakajtó búza — egy szakajtó mész. De tudták a módját a huncut asszonyok, hogyan csapjanak be. Ogy szétrakták a búzát a szakajtóba, hogy amikor összeráztuk, alig volt két marékkal. Mindenki tudta a kegyes csalások módját. — A mészégetők a meszet hordóval mérték a fuvarosoknak — Tóth Gáza, a régi mészégető A múlt magmentett emlékei Szerző felvételei Az egyik calais-i áruház három fiatal elárusltónője nemrég váratlanul rosszul lett. Rosszullétlik okát az orvosok eleinte nem voltak képesek megállapítani. Ipari munkások, munkásnők — kivált a textllgyárakban, futószalag mellett dolgozók — gyakran hánynak, s olykor el is ájulnak, anélkül, hogy tudnák, mltól. A calais-i orvosok, akik a három Uzletesláay egészségi állapotát firtatták, valami lantos, eddig ismeretlen dologgal találták magukat szemközt. A lányok rossz közérzetét a fejtik fölött forgó hatalmas ventillátor lnfrahangjai okozták. A ventillátor forgássebosságének megváltoztatása, úgy látszik, elejét vette a további baleseteknek. De nemcsak az ipari üzemek, zárt munkahelyek — a nyílt utca Is szül infrahangokat. Nem beszélünk róluk, sokan nem Is tudják, hogy léteznek, s a tudomány is csak az utóbbi időben kezd velük foglalkozni. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy ml is a hang. Szaknyelven szólva: a hangokat a testek gyors rezgése Idézi ölő. A mechanikus rezgést a levágó továbbítja, Így jut el a fülünkig/ hallószarvünk aztán az agyunk felé irányítja a hangokról szerzett értesüléseit. A regőst különösen jól érezzük, ha két üvegpoharat összekoccintunk, ha repülógép zúg a közelünkben, vagy ha a házunk előtt nehéz teherautó dübörög végig. A pohár fala s az ablaküveg valóban remeg. A hang magasságát a rezgő tárgy másodpercenkénti rezgésszáma határozza mag. Az emberi fül egy másodperc alatt tizenötezerig terjedó rezgésszámot képes fölfogni. A tizenötezernél magasabb rezgésszámú hangok az úgynevezett ultrahangok birodalmát képezik. Ha a másodpercenkénti rezgések száma kevesebb mint tizenhat, intrahanggal van dolgunk. Franciaországban — s talán az egész világon alighanem — Mariellie-ben van az egyetlen olyan intézet, amely lnfrahangkutatással foglalkozik; a CNRS (Nemzeti Tudományos Kutatóközpont) egy erre a célra berendezett laboratóriumában rendszeres megfigyelésnek vetik alá a túl mély s ezért emberi füllel nem hallható, ám szervezetünket károsan befolyásoló, egészségünket veszélyeztető hangokat. Az lnfrahangok tanulmányozását az teszi bonyolulttá/ hogy fülünk nem képes őket érzékelni. Ezek a hangok mélyebbek, mint a legmélyebb hang, amely a tudatunkig elhat. A fülünk nem vesz róluk tudomást, egész szervezetünk mégis megrendül az ilyen vibrációk hatására. Az általuk okozott tünetek: a figyelem szétforgácsolódása, idegkimerültség, hányingerek, szédülések, s nem egy esetben ájulás. Elég, ha az lnfrahangot fölerósitjük (az Intrahang intenzitását persze, ami nem azt Jelenti, hogy fokozzuk a rezgésszámot)), s máris Igen nyugtalanító lelki elváltozásoknak lehetünk tanúi. Az agyunkat és általában egész testünket ért megrázkódtatások érszakadást hét 20
