A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-30 / 31. szám
egész állományt mindenféle szempontból megfelelő, korszerűen épített hodályokban összpontosítják. Flllnpocher Marian, az állami gazdaság zootechnikusa már úgy beszél a Miklós- és István pusztai Juhállományról, mintha Itt sem lenne, a gazdaság vezetőit hasznossági szempontok vezetik a Juhállomány egy helyen történő összpontosítására. Szabó Imre Igazgató ötlete az intenzívebb Juhtenyésztés, a nagyobb Jövedelmezőség vagy talán nem Is az övé, hanem az új gazdasági mechanizmusé, hiszen a bevétel Jelentős növeléséről lesz sző, s ezt a célt kitűnően szolgálja a Juhállomány gyarapítása. Év végéig 2000 Juhot összpontosítanak Nagylóton, s 1970-lg 4000-re növelik az állományt. Merínól Juhot tenyésztenek, ezt keresztezik majd angol fajtájú hosszúszőrűvel a gyapjúja miatt. Az új helyen fiatal birkákat hizlalnak, amelyeket Olaszországba szállítanak. Export célra fajbirkákat Is tenyésztenek. Csak úgy mellékesen Jegyzi meg a fiatal mérnök, a gazdaság zootechnikusa, hogy kb. nyolc éve 106 kgos kost adtak el Bulgáriába hatezer koronáért. Legelő Nagylóton sincs. Szántóföldek legelősltésével oldják meg a legeltetést. Egyik évben mondjuk száz hektáron legel a nyáj, trágyázza a földet, másik évben pedig kaszálják a Juh járta, trágyázta területet. Körülbelül egy hónap múlva kerül sor a Juhok elszállítására, s teherautókon persze, mert hol van már az az Igazi pásztorvllág, amikor a pásztorok még hetekig mentek, vándoroltak a nyáj után, hogy alkalmasabb helyet találjanak. A pásztorok, a kísérők is teherautón utaznak Nagylótra, az új helyre. Az állami gazdaság legjobb Juhásza, a harmlchárom éves Dobi József búcsúzik Miklós pusztától, ahol eddig feleségével együtt 23 kost, 159 anyát, 158 bárányt és 64 tavalyi bárányt gondozott. Tizenhét éve űzi a mesterséget. Juhászfamília sarja. Juhász volt apja, nagyapja, ükapja és talán minden őse. Vérében van a pásztorkodás szenvedélye. Édesapjának a bátyja, Dobi Mihály — még él — negyvennégy évig volt számadó juhász Miklós pusztán, akkor még az esztergomi érsekséghez tartozó birtokon. Nagy juhász volt s ma Is nagy clteramester. Maga készíti a clterákat. Mér Magyarországról is töbször felkeresték. Legutóbb Gombaszögön, a Csemadok dal- és táncünnepélyén mutatta be a tudományát. Hát ettől a kiváló pásztortól és nagyszerű citeramestertől tanulta Dobi József a pásztorkodást. Ami a juhászaihoz kell, mindent tőle tanult. Az ápolást, a kezelést, a körmölést, a tisztántartást, a nyt-Legel a nyáj, Őrködik a pásztor (Prandl Sándor felv.) rást, mindent ő magyarázott meg neki. Arra is megtanította, hogy ha az anyának nincs teje, mert ez is gyakran előfordul, akkor Jó a kecske teje is, azzal Is fel lehet nevelni a kis bárányt. Hajnali négykor kel — ő az első kelő a pusztán —, kifeji a tejet, elkészíti a sajtot, etet és itat, aztán legeltet. Minden reggel 150 Juhot fejnek meg a feleségével, ez naponta negyven liter te] és 14 kg sajt. Felesége nem hordja utána az ebédet, otthon étkezik. Más Juhász már ő, mint az elődei voltak, nem veti bele magát a végtelennek látszó síkságba. A mesterségét azonban ő is rajongva szereti. Soha nem fekszik le úgy, hogy be ne nézne az akolba. Van úgy, hogy este kilenc körül bekukkant, aztán az éjfél, vagy a hajnal veti haza. Ez különösen ellés idején fordul elő. Némelyik kisbáránnyal két órát Is foglalkozni kell, amíg az anya tőgyére rátalál. Fiatal, zömök és gyors beszédű ember Dobi József. Két fia és egy kislánya van. Nagybátyjával ellentétben a zenét csak hallgatni szereti. Ctterája van, de csupán a felesége tud Játszani rajta. Űtvenhétben szerelt le, ötvennyolcban nősült Udvardról, a Júliusi hónap négy és fél ezer koronás Jövedelemmel kecsegteti. Havi átlaga egyébként két és félezer. Motorbiciklin Jár, magnó a kedvtelése, meg a televízió és a rádió. Vasárnapja nincs, esténként szórakozik. Szabadságát évről évre Pesten, a Balatonnál vagy Prlvigyén tölti. Juhásznótákat nem tud, lapokat járat, a Hét is kedvelt újságjai közé tartozik. Miklós puszta, Jelenlegi tartózkodási helye egyébként néhány volt urasági házból áll, meg néhánj ÚJ épületből, amelyeket már az állami gazdaság épít* tetett. A szomszéd pusztát is beleszámítva kb. 96 család él itt. Ady Endre ezen a vidéken már nem tudná megírni híressé vált, szívszorító cikkét a papi birtokok nyomorúságáról. Tizenkét épületet számolok meg Miklóson, s vagy hatvan televíziós antennát. Költözködik a nyáj ú], nagy, kényelmes hodályokba Nagylótra. Dobi József és a többi juhász Is költözködik a nyájjal. Párkányban vett ugyan szövetkezeti lakást, de végül is az édesanyja foglalja el, ő megy a nyájjal, a nyáj után, családjával az állami gazdaság két szoba-konyhás, fürdőszobás lakásába költözik. Mert nyáj és pásztorkodás nélkül nem érne az élete semmit. Míg nála Időztünk, nem egyszer Ismételte előttünk: — Akolbán születtem, talán ott is fogantam meg anyámban, míg már élek, a juhászat lesz a mesterségem! MACS JÓZSEF Juhnyáj legelő nélkül Nyolc férfi ül a vonatfülkében. Egy faluból valók, együtt utaznak mindennap munkába, sót egy műszakban dolgoznak a Dimitrov- Uzemben. Ki tudja, hányadik nap, hányadik éve. Jól ismerik egymás szójárását, gondolatát. Ha valaki azt állítja, hogy hosszú ismeretség után nincs miről beszélni, erre ők rácáfolnak. Most is hangoskodva foglalnak helyet a vonatfülkében, egyik szó a másikat váltja, téma témát követ. — Vegyük elő a zsolit, s üssük agyon ezt a meleget, — szól a legöregebb. — Menjetek a fenébe azzal a vacak kártyával — mérgelődik Pista. — Alig birom a karomat emelni, nem hogy még kártyázni lenne kedvem. Alig várom, hogy hazaérjek s lepihenhessek. — Veled is meg lehet éldva a feleséged! Fiatal ember és Így elhagyja magét — szól Pista bácsi. — Én meg alig várom a második műszakot. Hazamegyek s nyomban a kiskertben állok meg. Kapálgatok, öntözgetek. Nem is tudom megérteni azokat a városiakat, akik egymőst túrjők-fúrjék a városi lakásért. Engem is agitáltak, hogy Jelentkezzem, s nem kell utaznom minden nap olyan messziről. De nincs az a pénz, amiért belemennék. Más a falusi lakásban, ott nem zavar senki sem. Azt csinálok, amit akarok. Virágot ültetek, zöldséget termelek, s ha tehetem, kiülök a kiskertbe. Tudom mikor van tavasz, nyár, örülök a Jó melegnek, mert ilyenkor nő a kertben minden. Érik az eper, cseresznye, barack, van paprika, paradicsom, nem kell mindent az üzletben drága pénzért venni. Ez az élet pajtás, kiülhet az ember a kls-Bratlslaval utca Ojsághlr: Érsekújvár környékén, a sík mezőkön, emberemlékezet óta te nyésztenek juhot. Ogy tudtuk, hogy a pásztorok a hegyekben élnek, ahol kiváló legelőkön terelhetik, őrizhetik a nyájat. Az újsághír azonban mást bizonyít. Tenyésztenek Juhot olyan vidéken Is, ahol a legelőt csak az árok partja és a töltés széle pótolja. Érsekújvár közelében, pontosabban a perbetel határban emberemlékezet óta tenyésztenek Juhot. Juhász famíliák adták át tapasztalataikat fiaiknak évszázadok óta. A perbetel Állami Gazdaság ma Is 1843T birkát tart. István pusztán 439-et, Miklóson 430-at és Nagylóton 974-et. S most ezt az Flllnpocher Marian zootechniku» éz Dobi József munka közben Készen a friss sajt
