A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-26 / 13. szám
Ebben az értelemben közeledünk egymáshoz „asszimftélódunk“ vala- oktatás magasabb tormáinak, a marximus—leninizmus esti egyetemeinek mennyien, az egész szocialista tábor s az ilyen közeledés minden nem- volt nagy Jelentőségük. zet és nemzetiség számára (tehát a magyar nemzetiségű lakosság szá- A CSKP-nek már 1949-ben sikerült széles körű agitáciős tevékenysémára is) rendkívül kedvező. Például Déi-Szlovákia gyors tejlődése, get kibontakoztatnia Dél-Szlovákia falvaiban. A párt üzemi munkások vegyipari üzemek, vaisművek stb. felépítése nem képzelhető el a Szov- részére társasutazásokat szervezett a falvakba. A bratislavai kerületben Jetunió segítsége nélkül, mivel ő szállítja a nyersanyagot, a berende- 1949-ben három ilyen akció valósult meg, a munkások a galántai, sózást, a műszaki-kivitelezési terveket. De nem képzelhető el a cseh mun- mórjai, szenei, nagymegyeri, dunaszerdahelyi és más Járásokba látokásosztály segítsége, a szlovák és a magyar dolgozók együttműködése gattak el. Ezzel is elősegítették a munkás-paraszt szövetség megszilárdínélkül sem. Nem a szoros egységtől kell tehát félni, hanem az elkü- tását és a paraszti tömegek kiragadását a kulákok és a burzsoá ideolőlönüléstől. Az egység a szocializmus feltételei között nem ítéli halálra gia, tehát a nacionalizmus befolyása alól. Az agitáciős munkában és a a nemzeti kultúrát, ellenkezőleg, előfeltétele a magasabb szintű fej- falunak nyújtott konkrét segítségben jól bevált az a gyakorlat, hogy lődésnek. Az elkülönülés, az elszigetelődés az ún- nemzeti érdekeknek az üzemek védnökséget vállaltak az alakuló EFSZ-ek felett, az internacionális érdekek fölé helyezését jelenti s ez károsítaná meg Jelentősen befolyásolta a dolgozók nevelését, a dél-szlovákiai pártvalóban a csehszlovákiai magyarság igazi érdekeit. apparátus állandó javítása és kiegészítése olyan elvtársakkal, akik nem-Mi a csehszlovákiai magyar lakosság objektív érdeke? Az, hogy tel- csak a helyi viszonyokat és a magyar elvtársak fejlődését ismerték, hajesen átérezze: maga is szerves része a csehszlovákiai dolgozók egyse- nem segédkeztek a pártcsoportok megalakításában is a falvakon, az ges arcvonalánafk, amely a fejlett szocialista társadalom építésén fára- állami gazdaságokban, a gép- és traktorállomásokon és az üzemekben, dozik; a többi dolgozóval együtt segítse a szocializmus ügyét a szocia- s irányítani tudták a pártaktívák tevékenységét. lista termelési viszonyok megszilárdítása, a termelőerők gyors fejlesz- Főleg a párt gazdasági propagandájának jelentőségét kell kiemelni, tése, a munkatermelékenység fokozása, a szakképzettség és a kulturá- Ez a propaganda a magyar és a szlovák lakosság figyelmét a hozzá lis színvonal emelése, a szocialista demokrácia elmélyítése, az életszín- legközelebb álló és számára legérthetőbb konkrét építő feladatokra vonal szüntelen emelése, az új technika és agrotechnika elsajátítása, ö&szpontosította. A kitűzött feladatok teljesítése, az 1949 után megszervalamint a marxizmus—leninizmus mélyreható ismerete útján. vezett közös mezőgazdasági munka, az egységes vetéstervek, a felvásárlási verseny, a tavaszi és őszi munkák határidejének lerövidítésére irá- II Idái 7WAD' nyúló verseny, a traktorosok és kombájnosok versenye, a falvak és já-JURAJ ZVAR rások felajánlásai a pártkongresszus tiszteletére — mindez kialakította a közösségi szellemet mint a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság alapját, és új kapcsolatokat teremtett a szlovák és a magyar lakosság között. Ezek a kapcsolatok a példás dolgozók, az újítók, a szocialista munkabrigádok, a komplexbrigádok mozgalmában tovább szilárdultak és egyre tudatosabb jelleget öltöttek a falvakon, az építkezéseken és az üzemekben egyaránt. A szocialista hazafiság, a kiváló munkára törekvés kezdetben ösztönös megnyilvánulásai egyre inkább céltudatos tevékenységgé váltak, amely új világnézetre és magasabb szakképzettségre támaszkodott. A CSKP helyes politikájának eredményeként 1949 után Dél-Szlovákiában, Csallóközben, a nyitrai kerület síkságain és Délkelet-Szlovákiában gyors.ütemben megvalósult a kollektivizálás. A somorjai, nagymegyeri (Calovo), dunaszerdahelyi, galántai, szeredi járásban az 1952. év végéig úgyszólván minden kis- és középparaszt belépett az EFSZ-be. A szocialista szektor 1954. április 1-én a déli járások többségében a mezőgazda- Kétségtelen, hogy a tudomány és a kultúra legújabb eredményeit leg- sági földterület 85—90 százalékát művelte meg, míg ugyanakkor egész jobban anyanyelvűnkön tehetjük magunkévá. Ha azonban az objektív Szlovákiában a mezőgazdasági földterületnek csak 39,1 százaléka volt feltételek, a gyors előrehaladás, a gazdasági elmaradottság felszámolása a III. és IV. típusú szövetkezetek, az állami gazdaságok és más szociaúgy kívánja, elsajátíthatjuk azt szlovák, cseh, orosz vagy más nyelven lista szervezetek tulajdonában. is. Ez persze nem jelenti, hogy korlátozni kellene a tudomány és a kul- A dél-szlovákiai magyar és szlovák parasztok a kollektivizálás során túra magyar nyelvű terjesztését. Éppen ellenkezőleg. egyre inkább a cseh, szlovák és magyar munkásosztályra támaszkodtak Árt a magyar nemzetiségű lakosság érdekeinek és korlátozza gyakor- (segítsége nélkül nem tudták volna végrehajtani a szövetkezetesítést), lati egyenjogúságát minden olyan törekvés, amely akadályozza előre- fokozatosan megszabadultak a burzsoá csökevényektől, főképp az inaaladását a jelzett úton, korlátozza látókörét és leszűkíti objektiv tár- dividualizmus és a nacionalizmus hatásától. A falu átalakulása során a aadálmi, tehát nemzeti érdekeit. Például az egyenjogúságot csak a nagyüzemi termelésnek, a közös célért harcoló, szoros egységbe tömötyelvhasználatban vagy a magyar iskolák létezésében látni. Ugyanakkor rült szövetkezeti kollektíváknak nagy jelentőségük volt a proletár nemájból hangsúlyozzuk, hogy alaptalan minden olyan elmélet, amely a zetköziség szellemének győzelme szempontjából. A régi tulajdonjogi magyar nyelv és kultúra pusztulását jósolja a Csehszlovák- Szocialista viszonyok kiküszöbölésével fokozatosan megváltoztak a régi nemzeti(öztársaságban. ségi kapcsolatok is. A magyar nemzeti kultúra kibontakoztatása dialektikus értelmezésében A szocialista átalakulásért vívott harc folyamán gyorsan fejlődött egyúttal a cseh, szlovák és magyar dolgozók szorosabb egységének a magyar nemzetiségű lakosság szocialista hazafisága. Nőtt a példás előfeltétele a társadalmi élet minden területén. Ezt a folyamatot lenini traktorosok száma az építőiparban új munkamódszerek népszerűsítői módon értelmezzük, a kultúrák felvirágoztatásának és egybeolvadásé- tevékenykedtek, az üzemekben, a gép- és traktorállomásokon, az állami iák hívei vagyunk. gazdaságokban kibontakozott az újítók és ésszerűsítők mozgalma. Szá-Mindebből következik, hogy a dél-szlovákiai szlovák és magyar nem- mos szövetkezet mintaszövetkezetté vált. Jelentős volt az a tény, hogy zetiségű kommunisták számára máig is időszerű a feladat: harcolni a a szövetkezetek gyakran a mezőgazdasági tudomány segítségével érték szlovákok és a magyarok túlzott nemzeti érzékenységéből eredő helyte- el sikereiket. A magyar nemzetiségű szövetkezeti elnökök, agronómuíen törekvések, kilengések ellen. A szlovák kommunisták kötelesek hang- sok és zootechnikusok munkájuk mellett tovább képezték magukat, súlyozni a magyar lakosság teljes egyenjogúságát, előmozdítani az A szocialista tudomány, az új munkamódszerek és a szakképzettség egyenjogúság gyakorlati érvényesítését, szigorúan ragaszkodnia két- rendszeres fokozása segítségével elért kiváló eredmények — ez volt nyelvűség elvéhez, és mindenütt a lehetőség szerint inkább „túlzásba a magyar lakosság egyenjogúsításának egyik megnyilvánulása, vinni“ az egyenjogúságot, semmint véteni ellene. A magyar kommu- A magyar nemzetiségű lakosság szocialista hazafisága a szocialista listák feladata viszont az, hogy rámutassanak az egységre, a közös ér- nagyüzemi termelésben, a szocialista termelési viszonyokban és abban lekekre, a szoros együttműködés hasznosságára, segédkezzenek a szlo- gyökerezik, hogy felismerte a szocializmushoz és a kommunizmushoz /ák nyelvtudás terjesztésében és támogassák a csehszlovák szocialista vezető út helyességét. Ez kifejezésre jutott a szocialista munkabrigádok íazafiság szellemében való nevelést. A szlovák és a magyar elvtársak mozgalmában is. Például a komáromi járásban 1960 végén a mezőgazígyaránt elsősorban saját portájukon teremtsenek rendet. daságban 38 szocialista munkabrigád dolgozott, s tagjaik kétharmada A magyar nacionalizmus más formában is megnyilvánult. Egyesek magyar nemzetiségű volt. A dunaszerdahelyi járásban a szocialista munnéldául a nemzeti élet külső formáihoz ragaszkodtak; a színjátszó cső- kabrigádok tagjainak 90 százaléka volt magyar nemzetiségű. A magyar >ortok műsorába és a népi könyvtárakba a régi feudális-burzsoá kultúra dolgozók az üzemekben, az építkezéseken és a bányákban is elsajátínfiveit is felvették csak azért, mert „saját nyelvükön“ szóltak. Elfelej- tották az új munkamódszereket. ették, hogy minden nemzeti kultúrában két kultúra van, az egyik a A csehszlovákiai magyar lakosság szocialista hazafisága jól megnyilmrzsoázia, a másik a proletariátus világnézetét, ideológiáját tükrözi. vánult az 1956. évi magyarországi események folyamán. Az SZLKP bra. túlzott nemzeti érzékenység seajátos megnyilvánulásai is tapasztalha- tislavai kerületi bizottságának 1956. december 4-i ülésén megállapították, ok voltak, melyekhez a vallási csökevények hatása járult: a magyar hogy a magyar lakosok „ ... talán soha eddig nem tettek olyan meggyőakosságnál a kalvinizmus, a szlovák lakosságnál pedig a katolicizmus zg tanúbizonyságot hazafias érzelmeikről a csehszlovák népi demokratíátszott közre. kus köztársaság iránt ... bebizonyították, hogy a Csehszlovák Köztár-Mi segítette elő a dél-szlovákiai szlovák és magyar dolgozók gon- saság hű fialnak tekintik magukat.“ (Az SZLKP Pl levéltára, ÚV/3/62, olkodásában a szocialista ideológia, főképp a proletár nemzetköziség 66'. old.) A magyar nemzetiségű lakosság állásfoglalása — némely ele.s a csehszlovák szocialista hazafiság fokozatos győzelmét? mek és egyes főiskolai hallgatók negatív megnyilvánulásai ellenére — Az emberek gondolkodásában bekövetkezett változások elsősorban arról tanúskodik, hogy a magyar nemzetiségű lakosság gondolkodásá\z új társadalmi létben gyökereztek, amiről már szó esett. A CSKP a ban nagy változások álltak be, hogy a magyar dolgozók megszabadulvegyes nemzetiségű járásokban túltengő nacionalizmus leküzdésére szá- ■ tak a nacionalizmus és az irredentizmus szellemétől. Az SZLKP nyitrai mottevő tömegpolitikai nevelőmunkát végzett. Megmutatta, ki felelős kerületi bizottságának 1956. december 14-i ülésén szintén megállapítota múltért, rávilágított a nacionalista csökevények ártalmasságára, és le- ták, hogy a „magyar polgártársaink túlnyomó többsége a párt és a korleplezte a nacionalizmus szítóit. A pártot ebben az igyekezetében jelen- hiány politikája mellett foglalt állást.“ A magyar lakosok készek voltősen támogatták a CSEMADOK kommunista tagjai. tak segíteni a Magyar Népköztársaság szocialista erőinek, rendkívüli Az 1949-ben megindult pártoktatás nagymértékben hozzájárult a szó- szolgálatokat teljesítettek a vasútakon, Magyarországra csehszlovákiai cialista Ideológia győzelméhez Dél-Szlovákiában. Az oktatást magyar lapokat szállítottak stb. nyelven is megszervezték, és magyar nyelvű segédanyagot használtak. Figyelemre méltó a magyar dolgozóknak az az építőmunkája is, ame- Kommunisták, CSISZ-tagok és pártonkívüliek tízezrei vettek részt rajta. lyet az 1948—1960 közötti években Szlovákia déli területein kívül a A magyar nemzetiségű káderek marxista nevelése szemponjából főleg az mezőgazdaság fontos szakaszain fejtettek ki. Kivették részüket Ostrava, ^MAGYAR ^Nemzetiségi Kérdés I MEGOLDÁSA _
