A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 4. szám
A moszkvai Kreml. KözépUtt — a Borovlcki-dom bon — a Nagy Iván harangtorony (1508—1800). A 81 méter magas építmény a Kreml értornya volt. Balra az Arcbangelszkif székesegyház (1505—1508) A Kreml 28 hektár területen fekszik. Falainak hossza 2235 méter. (APN) A „Cár kokokoť' t orosz mesterek 1733 és 1735 között öntötték. 1737-ben tűzvész következtében megsérült. Letört darabfa 11 és fél tonna súlyú. Az egész harang kétszáz tonnát nyom. Ikonok. Alekszef Mihaflovics cárt és Anna Mthajlovna cárnét ábrázold dombormfivek díszítik. IN. Rahmanov ^ felvétele). ^ í. Páter pedig 170Shben a pöltaval győzelmet. A Szenátus Oroszország legrégibb polgári épülete. Szomszédságában van a kilenckupolás Blagovescsenszklj székesegyház. Toronysisakjait aranyozott rézlapokkal borították. Az orosz cárok házi templomául szolgált. Falfestmén el bizánci császárokat és 6-orosz fejedéin eket ábrázolnak. Köztük láthatók a hellén bölcsek: Arisztotelész, Platon és Homérosz, valamint Vergilius római költő. Az ikonok a régi Oroszország nagy mestereinek — Andrej Rublevnek, Feofan Greknek és gorogyeci Prohornak alkotásai. A kremli épületcsoportot a Borovicki-halmon lévő ArchangelszkiJ (Arkangyal) székesegyház zárja be. Nagyságával a moszkvai Kreml második temploma, amely éveken át a moszkvai fejedelmek és cárok tem&tkezésl helye volt. A székesegyházak különböző Időben épültek, különböző művészeti iskolákat képviselnek, mégis szerves egységet alkotnak. A Borovícki-kapu közelében van az Arzenál, az egykori fegyvertár, Oroszország ősi múzeuma, amely páratlan műkincseket őriz. A XIV. századtól kezdve drága értékeket, ikonokat, fegyvereket, katonai felszereléseket halmoztak fel benne. Itt látható Bölcs Jaroszlav fejedelem süvege és a Szibériát meghódító Jermak zászlaja, a Moszkvát alapító Jurij Dolgorukij ezüstkupája és az idegen hódító nemeseket 1612- ben a Kremlből kiűző népi felkelés élén álló Pozsarszkij herceg kardja, a cári korona — a híres „Monomah süvege“, Nagy Péter árbocosai, fényűző hintók és trónok, arany tálak és finom porcelánvázák. Az ősi múlt emlékei a közelmúlt ereklyéivel találkoztak az ősi erőd falain. Gondosan őrzik V. I. Lenin kremli lakását és dolgozószobáját; a világ első szocialista állama megalapítójának Moszkvába érkezése után felújítottak egy régi hagyományt: ismét Moszkva lett az állam fővárosa1. 1918 óta itt, a Kremlben vannak a szovjet kormány hivatalos helyiségei. Itt ülésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. A nagy Kreml-palotában üléseznek a Szovjetunió és az Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának képviselői. 1961 őszén, a XXII. pártkongresszus küszöbén elkészült az új, különleges berendezésű Kongresszusi Palota a nagy Kreml palota mellett. A Kreml fala, illetve annak a Vörös térre néző homlokzata a szovjet rendszer idején a párt- és állami vezetők panteonja lett. Ide temették el Október elesett hőseit — Mihail Frunzét, az első proletár hadvezért, Mihail Kalinyint, az állam első munkáselnökét, „az ország polgármesterét“, Feliksz Dzerzsinszkijt, Makszim Gorkijt, Joszif Sztálint, Valerijan Kujbisevet, a párt és az állam más neves személyiségeit. Scsuszev építész tervei alapján 1924-ben a Kreml fala mellett felépült a Lenin Mauzóleum. Milliók haladtak el azóta a forradalom nagy vezérének szarkofágja mellett. A hitleri fasizmuson aratott győzelem napján, 1987. május 9-én a Kreml Arzenál tornya mellett kigyúl az öröktűz a Nagy Honvédő Háború Hőse — az Ismeretlen Katona sírja fölött. A Szovjetunióban nincs szentebb hely a Kremlnél. Műemlékeinek és nemzeti kincseinek védelme — Lenin öröké. A forradalom nagy vezére szeretettel és figyelemmel viseltetett a múlt emlékei iránt. Amikor 1918 januárjában a Népbiztosok Tanácsának napirendjére tűzték a Kreml tatarozásának kérdését, Lenin utasította Bondarenko építészt, hogy mindent állítson helyre úgy, ahogy volt, szilárdan és jól. Napjainkban Is féltve őrzik a Kreml ősi kincseit. Az állam a legjobb művészeket bízza meg a műemlékek restaurálásával. Évente a turisták százszerei tekintik meg a moszkvai építészet műremekeit. Gazdag a moszkvai Kreml. A legdrágább benne mégis r.z „orosz szellem“, amely mindenkit áthat, aki a Szenátus téren, az Uszpenszkij székesegyház boltívei alatt, vagy a park évszázados hárs- és kőrisfáinak árnyékában megfordul, mert Puskin, a nagy orosz költő szavaival élve: „Oroszország illata érezhető itt“. Moszkva egyik terén, a városi tanács ápülotável szemben úll a városalapltó Jurij Dolgorukij herceg szobra (V. Taraszevics felvétele). A Szpasszkij-torony ératttásével kezdi reggeli adását a moszkvai rádió. A toronyóra bárom emeletnyi helyet foglal el. Percmutatója több mint három méter hosszú (A. Morozov felvétele) hét
