A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
Az évszázad publika, a Triesztben horgonyzó Lidice és Őrlik tengerészei. A beszélgetés során jelmerül a délamerikai úton lévő Brno neve is. A csehszlovák halók ma már a világ minden tengerén megtalálhatók. A legnagyobbat a Vttkovtcét (36 200 tonnás) épp a közelmúltban gyártotta a glasgowl hajógyár. A tengerészek vidámabb élményei közé tartozik a hagyományos Neptun-keresztelö, amelyre az Egyenlítő elhagyásakor kerül Sor- Milyen kellemes dolog lenne erről is elbeszélgetni. Vagy megtárgyalni Bombard francla orvos esetét, aki önként vállalta a halótöröttek sorsát, hogy tanácsot adhasson a tenger sokezer áldozatának, hogyan mentsék meg életüket. Ám elérkezett az indulás ideje. Míg felszedik a horgonyt, felhörpintik az utolsó kupica Blohodt Mary koktélt, fifi fedélzet-stewardess specialitását. Ennek a lényege sem titok: paradicsomlé, alkohol, feketebors, paprika és még néhány ismeretlen fűszer. Ez az íz a szánkban a tengerészek erősen fűszerezett életét juttatja eszünkbe. Azt az életet, amely a jövőben számos fiatalunkra vár... — Szerencsés utat és mielőbbi visszatéréstI A Duna-Odera-Elbo csatorna építése tíz évet vesz igénybe. A tervrajz Bt tolyé szabályozását, több összekötő csatorna, védőgát, vlzduzzasztú, átrakodőállomás felépítését tartalmazza. A beruházások kb. tíz év alatt térülnek meg. A legnagyobb megtakarítás a nemzetközi áruszállításból ered, az indiai ércet például, amit eddig Fiume és Trieszt kikötőjében ét kellett rakni, ezután közvetlenül szállíthatjuk Csehszlovákiába. 30—40 deviza koronát takarítunk meg minden tonnán. A nagy vlzlinű építése a Bratislava melletti mesterséges víztároló (,,a bratislaval tenger“) megépítésével kezdődik. A tartály szintje kb. 141 méternyire lesz a tenger szintje felett. A, Pŕerov melletti víztárolóban a csatorna kettéválik, egyik ága az Odera, másik az Elba folyó felé tart. Az oderal ág a Jesenlk nad Beóvov melletti víztárolóig (285 m tengerszint feletti magasság) emelkedik. Innen lefelé halad az Odera folyó völgyébe. Egy nagykikötőt terveznek Bohuminben, egy érckirakodót pedig az Ostravica folyón. A csatorna hossza Devintől Bohu minlg 280 km lesz. A szintkülönbség az első szakaszon 144 méter, a másodikon 98 méter. építkezése Az elhal ág (Pardubice irányába) Pŕerov mellett ágazik el. Hossza 1B0 km. Ez is két szakaszra oszlik. Az első szakasz szintkülönbsége 201, a másiké 207 méter. A Pferov-Pnrdubice szakaszon két hajóemelő művet terveznek. Mindkettő 100 méternyi magasságot hidal át. A Morva folyón egy egész sor vízi erőművet és szivattyúállomást építünk. Abban az esetben, ha a Morva, Odera, vagy Elba vízállása túl alacsony lesz, a Dunából fogjuk feltölteni. A csatornán épített erőművek több villamos energiát termelnek majd, mint amennyi a szivattyúzáshoz szükséges. A csatornán 1200 tonna térfogatú hajók közlekedhetnek majd. A csatorna mentén új Ipari körzetek létesülnek. 250 000 hektárnyi mezőgazdasági terület öntözése válik lehetővé. Nagy jelentősége lesz az épülő hő- és atomerőművek szempontjából, melyek a csatorna révén elegendő hűtővízhez jutnak. Az új vízimfi felépítésével a nemzetközi kereskedelem nagy lehetőségeit teremtjük meg. Létrejön a KGST államokat összekötő kereskedelmi út. — S előreláthatóan előnyös lesz Európa egész kereskedelmére. Bontdf A kis családi házak még aránylag jó karban voltak, ám a városrendezési terv halálra ítélte őket. Rövidesen átadják helyüket a korszerű, többemeletes utódaiknak. Utam mindennap mellettük vezet haza, látom, figyelem a bontás ütemét. A törmeléken ketten dolgoznak, mindig ugyanazok. Szorgalmasan osztályozzák a bontott anyagot: külön az ép téglát, külön a féldarabakat, csoportokba gyűjtik a köveket, külön csoportosítják a faanyagot. A deszkát, a fát ponyvával védik az esőtől, példás rend mindenütt. Ez a két ember olyan jó riportalanynak tűnik, egyik nap előveszem a jegyzetfüzetemet és beszélgetni kezdek velük. Kezük meg sem áll, gondosan tisztogatják a téglákat, türelemmel ütögetik le a maltermaradványokat, csak úgy félvállról mondja az egyik, hogy drága az idő a beszélgetésre. — Ez azl — gondolom. — Ez már igen! A munkaidő teljes kihasználása itt nem puszta frázis. — Kérdem, milyen versenyben vesznek részt, mikor értékelték ki munkájukat, ezt a szép rendet a bontott épület körül. Rendeznek, mintha nem értenék, mit mondtam. Mindjárt arra gondolok, hogy ez a két dolgozó nem a vándorzászlóért, helyezésért, de a rendért önmagáért építi a szép táglaalakzatokat. — Mennyi túlórát fizettek már ki munkájukért, vagy éppenséggel teljesítménybérben dolgoznak? — kíváncsiskodtam tovább. — A kereset a teljesítménytől függ — hangzik válaszként az általános érvényű igazság. — És mit szól az építésvezető a szép rendhez, a gondos csoportosításhoz? — kérdem tovább. —- Nemigen jár erre építésvezető — mondja az egyik. Hiba ez, gondolom magam ban. Fényképekre kívánkozik ez a rend, példaként kellene mutatni a többi építkezésen. — Melyik építővállalathoz tartoznak? — érdeklődöm kíváncsian. — Építővállalathoz? — csodálkoznak. — Én a Zöldségelosztóban vagyok raktáros — mondja a beszédesebb — a társam pedig felsörészkészítő a helybeli cipészvállalatnál.-«- Annál dicsérendőbb — mondom —, tehát brígádmunka az építőiparban? — Sző sincs róia. A lebontást Ingyen végezzük és a bontott anyag a mienk. LOfiSZ DEZSŐ
