A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-18 / 25. szám

Izrael elnöke lett), a zsidóság nemzetiségi tö­rekvéseivel kapcsolatban, Palesztina földjén. Az angol politika sakkhúzásai Anglia és Franciaország azonban nem enged­ték meg a nagy arab állam keletkezését, Faj­­szal nem az arabok, hanem csupán Irak királya lett, s nagyon homályos körülmények között halt meg. Az arabok és a zsidóság viszonya az angol politika következtében megromlott. A két világháború között körülbelül 400 000 zsidó vándorolt ki Palesztinába. A legtöbb ép­pen az említett időszak végén vándorolt ki, amikor Is a kivándorlás oka éppen a hitleri Németország antiszemita politikája volt. Az an', goi politika azután gondoskodott arról, hogy a palesztínal lakosság, tehát az arabok és a zsidóság között egyre inkább elmélyüljenek az ellentétek és véres összetűzésekre kerüljön sor. Közben az arabok elutasító magatartást tanúsítottak az angol közigazgatással szentben, és a zsidóság körében is egyre nőtt az elége­detlenség Palesztina gyarmati helyzete miatt. A zsidók ellenállása azonban csak 1945 után öltött komolyabb méreteket; eddig az ideig ugyanis a zsidóság nem akart ellentétbe ke­veredni Angliával mely harcban állt Hitler­rel és szövetségeseivel. A zsidó gyarmatosítás és az angol irányítás elleni gyűlölet késztette Palesztina! arabok vezérét, Hadzs Amin al-Hn­­szajn joruzsáleml nagymuftlt a hitleristákkal való nyílt együttműködésre, amit azután még megtoldott berlini tevékenységével is a háború alatt. Az arab és zsidó ellentétek 1946-ban körülbelül 100 000 angol katona és rendőr tartózkodott Palesztinában, ennek elle­nére sem tudták megszüntetni a két nép között az állandó ellenségeskedést. Végre azután az angol kormány azt Javasolta, hogy osszák fel Palesztina területét: harmincnyolc százaléka arab, tizenhét százaléka zsidó terület legyen, a fennmaradó rész pedig az angol kormány­­biztosság irányítása alatt álljon. Ezt a javasla­tot először az amerikaiak utasították vissza, akik már azelőtt Is résztvettek annak az an­gol-amerikai bizottságnak a munkájában, mely a palesztínal problémák megoldását tűzte ki célul. Az ENSZ határozata Az ENSZ rendkívüli közgyűlésén 1947 máju­sában külön bizottság alakult a palesztinai problémák megoldására, mégpedig tizenegy ország képviselőiből (köztük volt Csehszlo­vákia is). A bizottság tagjainak többsége (Csehszlovákia képviselője is) azt javasolta, hogy Palesztinát osszák fel két részre — egy arab és egy zsidó államra —■ melyek azután gazdasági unió formájában tartoznának csak össze. Jeruzsálemet és Betlehemet nemzetközi területté akarták nyilvánítani. Az ENSZ köz­gyűlése el is fogadta azt a Javaslatot, mely szerint a zsidóság kapta volna meg Palesztina területének ötvenöt százalékát. A Javaslat mellett szavazott a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és további harminc állam; Anglia képviselője tartózkodott a sza­vazástól. Abban az időben körülbelül 1 200 000 arab és 700 000 zsidó élt Palesztinában. Anglia kijelentette, hogy az ENSZ Paleszti­nára vonatkozó határozatait érvényteleneknek tartja. Az arab liga államai pedig úgy dön­töttek, hogy katonai eszközökkel is megakadá­lyozzák az ENSZ határozatainak végrehajtását. Ebből már egészen világosan kitűnt, hogy Anglia, akár az arabok és a zsidók közötti háborús konfliktus árán is be akarja biztosítani palesztinai uralmát. Izrael 1948 május 15-őn véget ért az angol igaz­gatási időszak ős még ugyanezen a napon megalakult Izrael állam. Palesztina határát át­lépte az egyiptomi, a Jordániái, iraki, szíríai és libanoni hadsereg. A zsidó fegyveres szerve­zetek egységes hadseregbe tömörültek és meg­állították az arab csapatok előnyomulását. Kl­­sebb-nagyobb megszakításokkal körülbelül egy évig tartott ez a háború. Izrael hadserege győ­zelmei folytán' sokkal nagyobb területet szer­zett meg, .mint amennyit az ENSZ határozata biztosított neki: 14 000 négyzetkilométer helyett 20 70p négyzetkilométernyi területet foglalt el. A háború idején az izraeli arabok létszáma is jelentősen csökkent a radikális intézke­dések következtében. Az arab számüzöttek és menekültek száma körülbelül 900 000. Nagy­részük mindmáig sanyarú körülmények között él különféle táborokban Jordánia területén. Arab állam tehát nem Jött létre Palesztiná­ban. A Jordán-Jobb partján lévő területet Jor­dániához csatolták. Gáza, mely a Földközi ten­ger partján fekszik Egyiptomé lett, kisebb területeket kapott Szíria és Libanon. Az állandó kivándorlás azóta teljesen meg­változtatta Izrael lakosságának összetételét, s jelenleg lakosainak száma 2,5 millió, mely­nek kilencven százaléka zsidó, nem egészen nyolc százaléka pedig arab. A palesztinai arab szervezetek A palesztinai. arabok sohasem adták fel az arab állam létrehozásának gondoltát. Több szervezetük van, ezek közül a legjelentősebb az, amelyiknek a célja Palesztina felszabadítása (PLO), ennek a szervezetnek külön katonasá­ga is van, a PLA. Ennek a hadseregnek nagy , részét a palesztinai menekültek alkotják, s a számuk eléri a tízezret. A jelenleg^ háborús­kodás megkezdése után az EAK és Szíria terü­letén összpontosították ezeket a csapatokat. Mordechai levl izraeli pilótát június 5-én lőtték le gépével és fogták el az EAK ka­tonai egységei. Vallomása szerint parancsa volt, hogy június 5 -én, reggel 6 órakor bom­bázza a maltk-t (EAK) repülőteret. A kairói tv munkatársat, adásuk számára felveszik a fogoly pilóta vallomását. Az EAK katonai szakértői átvizsgáljak egy lelőtt izraeli repülőgép roncsait. A közelmúltban a Biztonsági Tanács naponta többször Is ülésezett. Képünkön: U Thant, az ENSZ főtitkára lközépen!, jobbra Hans Tábor, a BT Június havi elöke.

Next

/
Thumbnails
Contents