A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-04 / 23. szám
éí* if wep/ ie[& Igen, egy év nagy Idő annak, aki leiküemeratesen dolgozik, és olyan eredményeket aikar elérni, mint a dunassardahelyl járás senesiakoa tanítói. Bgy év alatt egy harmadrangú iskolai énekkarból járási győztes is lehet, ha a karvesetó ügyes, lelkes ás kitartó... S ilyen lelkiismeretes pedagógus a dunasxerdahelyi járásban szép számmal A szép kultúrház «lőtt egymás után állnak meg az autóbuszok. Cslllógúszemü gyermekek szállnak ki belőlük. S az őket vezető tanító már lel Is teszi a kérdést a rendezőség valamelyik tagjának: — Melyik terem üres? Hol próbálhatjuk el még egyszer a versenyszámalnkat? — Pillanatnyilag minden termünk foglalt, de a somorjaiak azonnal befejezik a próbát, azután önök mehetnek ff tizenkettesbe. Addig legyenek türelemmel... Zsúfolásig megtelik a nagyterem. Ag Tibor pár kedves szóval üdvözli a megjelenteket, majd Mácsal Gyula, a CSISZ járási elnöke sorolja fel a versenyszámokat. Először a felnőtt énekkarok szerepelnek. A színpadon felállított lépcsőzetes dobogón már fel is sorakozik a vegyeskar. Amíg a fegyelmezett sorokban kivonuló férfiakat és asszonyokat nézzük, eszünkbe Jut, hogy még a mai rohanó világban is akadnak emberek, akik kevés szabad Idejüket a kulturális munkára áldozzák. Eszünkbe jut az Is, amit előbb hallottunk a rendezőktől, hogy ezen a színpadon teg nap még a MATESZ színészei szerepeltek, s a rendezők egész éjjel dolgoztak a dobogó elkészítésén. Vannak még lelkes emberek, van még lelkesedés! A bíráló bizottság asztalánál ott ül az őszhajú mester, Bartók Béla tanítványa, Németh Šamorínsky tanár úr, mellette pedig Matus János, a Nová Scéna zenekarának tagja. Az énekkarok vezetői tudják, -hogy Itt szakemberek értékelik a munkájukat, végre már szakemberek! S ez csak azoknak árthat, akik nem voltak elég lelkiismeretesek. A vegyeskar után a dunaeperjeslek, majd a nagymegyeri felnőtt énekkar következik. Már felsorakoztak, minden szem a karmesterre tapad ... Minden szempárból biztatás árad: — Légy- nyugodt, Tibii Nem kell miattunk szégyenkezned! S a lelkes karmester arca nyugodt. Most mutatkozik meg Igazán, hogy „mit ér az ember, ha akar“. Ha annyira és úgy akar, mint Ág Tibor és a nagymegyeriek. Már az elmúlt évben is könnyedén megszerezték az első helyet. Könnyedén? Igen, Itt a versenyen! De kt tudja a nézők közül, hogy mennyit gyakoroltak? Egyik szám szebb és tökéletesebb, mint a másik. Most Németh šamorínsky tanár áll fel és a zongorához lép. A következő szám zenéjét ő komponálta Kulcsár Tibor, fiatal csehszlovákiai magyar költő versére. Száll a dal, nincs melléfogás, nincs kihagyás, minden megy, mint a karikacsapás. S Ilyenkor a taps sem maradhat el. Ezután került sor az első kategóriába tartozó énekkarokra, az 1—5. osztályos tanulókra. Jöttek Is szépen sorjában: az ekecslek, a szerdahelyi zeneiskola, a nagymegyeriek, a szerdahelyi plonlrotthon... A nagymegyerieket tapsolják meg a legjobban, mert ismét ők voltak a legjobbak. Ág Tibor nemcsak a felnőttekkel remekel, hanem a legkisebbekkel Is. Az apróságok olyan tágranyltott szemmel nézik karmesterüket, mintha csodát várnának tőle... S ami kissé furcsa: a zeneiskola énekkara szerepelt a leggyengébben! Ha szakember lennék, feltenném a kérdést, hogy miért. így nem kérdezek semmit... A második kategóriában azután már Igazán szakember kellett hogy legyen a talpán az, akt meg tudta állapítani a sorrendet. A dunaszerdahelyl szlovák -kilencéves iskola énekkara, a bőslek, a somorjaiak, az eperjesiek, a nagymagyarlak, nagyszarvalak, a szerdahelyi Lenln-utcal Iskola, a csillzradványlak és újra a nagymegyeriek. Egyik szám sikerültebb, mint a másik. A tanulók öltözete egyforma, fegyelmezettek és mosolygósak. Kitettek magukért a diákok és a karmesterek egyaránt, ezt bárki észrevehette, aki látta a tavalyi énekkari fesztivált Nagymegyeren. Sokkal igényesebb és jobban begyakorolt számokkal jöttek Szerdahelyre. Ha minden évben ennyit fejlődnek a járási énekkarok, hamarosan elérheti némelyik az országos színvonalat. Ami kissé meglepő: az énekkarokban csak elvétve akad fiúi Miért, a fiúknak talán nincsen hangjuk? Vagy nem szeretnek énekelni? Egy bizonyos: a pontozóblráknak nehéz dolguk voltl Főként a második kategóriába tartozó csoportokkal. De azután mégiscsak boldogultak. A második kategóriában felosztották három alcsoportra: haladó, fejlődő és kezdő énekkarokra. A bíráló bizottság tagjai A IV. kategória győztese: a nagy megy éri énekkar A haladóba Nagymegyert, Szerdahelyt és Eperjest sorolták, fejlődőbe Cslllzradványt és Somorját, a kezdőbe pedig a szerdahelyi szlovák Iskola énekkarát, Nagyszarvát, Nagymagyart és Bőst. így Nagymegyer mindhárom kategóriában megszerezte a nagyon Is megérdemelt első helyet: a zászlót és az oklevelet. Íme, ezt teheti egy emberi Egy ember, aki öt énekkarral foglalkozik egyszerre! Csak lenne Dél-Szlováklában legalább tíz Ag Tibor! Valaki talán észrevette, hogy a harmadik kategóriáról hallgat a krónika. Nem véletlenül! ... Ebben a kategóriában csak egyetlen énekkar Indult volna, a szerdahelyi gimnázium énekkara, ök azonban nem jöttek el a járási fesztiválra. A verseny kiértékelése után a karmesterek összejöttek és munkájukról beszélgettek. Németh Šamorínsky tanár úr ezekkel a szavakkal fejezte be az összejüveteJt: „Az önök munkájára százszoros szükség vani“ TÖTHPÁL GYULA felvételei m Szombat esti randevú Síden A Csemadok sldi helyt szervezete „Szombat esti randevú* címmel jól sikerült műsoros estet rendezett. A műsorban a szervezet legjobb táncdalénekeset, szavaiéi léptek fel, szerepeltek a színjátszó csoport tagjai, valamint az énekkar. Az est felejthetetlen élményt nyújtott a kultúrházban összegyűlt több mint háromszáz nézőnek. A műsorral egybekötött verseny során a legjobb táncdalénekeseket, prózamondókat és szavalókat jutalmazták. A közönséget ts bevonták a versenybe. A résztvevőknek a falujukkal kapcsolatban feltett kérdésekre kellett gyors és pontos választ adntok. A nyertesek között értékes afándéktárgyakat osztottak ki. TŐRE LÁSZLÓ Dunaszerdahelyi beszámoló Dunaszerdahelyen a Csemadok helyt szervezete rendezésében jól sikerült Katona József-emlékestet tartottak. A nagy magyar drámaíró életét és munkásságát Kovács István, kecskeméti tanár ismertette. Az előadás után részletek hangzottak el a Bánk bánból. A Katona jőzsef-emlékest, valamint még a március folyamán lezajlott Arany János-ünnepség, a Csemadok dunaszerdahelyi helyi szervezetének jó munkáját bizonyítja. Reméljük, hogy a helyi Csemadok szervezet lóvoltából még sok színvonalas rendezvényben gyönyörködhetünk. PATASI ISTVÁN
