A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-07 / 19. szám
amelyik negyvenöt óta nőtt fel. Mert nemcsak nálunk, Prágában, de a világ nagyvárosaiban mindenütt problémát okoz a szabad Idő felhasználásának módja. Messze vagyunk még attól, hogy az emberek nagy része, Itt Is elsősorban a fiatalság képes legyen értékelni az időt, hogy munkában és pihenésben egyaránt céltudatosan használja ki. Megfordítva, gyakran találkozunk azzal a nyugtalanító jelenséggel, hogy elherdálják a perceket, nem tudnak mit kezdeni vele. Némelyek ráadásul úgy segítenek magukon, és ütik agyon az ldót, űzik el az unalmat, hogy bűncselekményeket . követnek el. Meg kell tanulnunk jobban tisztelni az időt, hogy felhasználhassuk személyiségünk kiteljesítésére, ki-kl természetének legmegfelelőbben, hiszen itt minden előírás nevetséges lenne. Ezek azok a látszólag jelentéktelen dolgok, amelyek a város ar-Az első Zenei Tavaszt 1946-ban a Cseh Filharmónia kezdeményezésére rendezték meg. A vezérlő gondolat az volt, hogy a második világháború alatti barátainknak és szövetségeseinknek kulturális találkozója legyen. 1947-ben Is ebben a szellemben került megrendezésre, inig 1946-ban a szervezés gondját a kormány vette át, ős megbízta az akkori iskola, Tudományos és Művészeti Ügyek Minisztériumát, hogy az akciót szélesítse egy nagyszabású zenei fesztivállá, ami minden nemzet művészei együttműködésének gondolatát fejezze ki. A zenei fesztivál szorosan kötődik a főváros történelmi környezetéhez, ezért használják fel a hangversenyek lebonyolítására a gazdag tradíciókkal rendelkező Szent Vltus és Szent György székesegyházak termelt a prágai várban. A huszonkettedik szabad tavasz vajon miképpen tükröződik az Idei zenei tavasz koncepciójában? Dok-Ordódy Katalin: nkettedik tavasza culatát formálják, légkörét, lakóinak mentalitását befolyásolják. Néha a kor — mint negyvenötben Is — világosan parancsol és mindenkit helyére szorít, engedelmességre bír, saját lelki alkatának megfelelően határozott magatartásra kényszerít. Most, békében ezt a szerepet társadalmunk vezáreszméjének kell átvennie. Azt akarjuk, hogy mindenki Jól dolgozzon és jól éljen. Jó az, hogy embereink tízezrei jutottak új lakáshoz. De egyedül ez még nem jelenti a jó életet. Fontos az is, ml van a falakon belül, és a falakon kívül. A falakon belüli életről már fentebb szó esett, a falakon kívül pedig nem elég a telepek Iskolával, üzletnálózattal, szolgáltatásokkal, mozival, könyvtárral való ellátottsága, de fontos az is, milyen esztétikai környezetet teremtünk mindennek. Igyekszünk jó architektúrát, elég levegőt, minél több zölded és napfényt biztosítani, azonkívül igyekszünk legjobb művészeinket megnyerni, hogy komplex képzőművészetünk díszítő elemekkel egészítse ki a kulturált környezetet. Ezzel még mindig nem tettünk eleget minden feladatnak, amellyel a város következő évtizedre szóló arcát akarjuk alakítani. Nem mutattunk rá minden lehetőségre, minden összefüggésre, de polgárainknak és ezen belül fiatalságunknak biztosítani akarjuk, hogy friss pillantással szemlélhessék ezt a XX. századot, újkori nemzeti történelmünket, és az egész világ progresszív fejlődését. « • « „Melyik cseh nem szereti a zenét“ — hangzik el Smetana Daliborjában, s ez a mondat valóban Jellemző a nemzetre. Prága pedig a felszabadulás óta híressé vált Zenei Tavaszáról, amelyet a megújhodás, a politikai, társadalmi, művészeti megújhodás jegyében hoztak létre, s amely a legnemesebb hagyományokra épülő és állandóan előremutató folytonosság Is egyben. tor Vilém PosplŠll, Prága Zenei Tavaszának főtitkára mondotta, hogy az Idei rendezvényt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának jegyében bonyolítják le. Lehetetlen meg nem emlékezni erről, az emberiség életében olyan Jelentékeny történelmi fordulatról, amely nemcsak a szovjet zeneszerzőket Inspirálta, de a világ .kultúrájának számos más területére Is komoly hatást gyakorol. Prokofjevnek, a XX. század már klasszikusnak elismert szovjet zeneszerzőjének alkotásait tűzte műsorra, és a kortársak közül a rendkívül tehetséges Sosztakovlcsot. A szovjet zenét nem lehet jól elképzelni szovjet Interpretátor nélkül, ezért meghívták a lenlngrédl filharanónlkusokat Is. A prágai Zenei Tavaszon ez alkalommal szerepel majd először a Moszkvai Nagyszínház balettje Csajkovszkij Dlótörőjével és egy fiatal szovjet zeneszerzőnek, Scsedrinnek új művével, a Púpos lovacskával. Természetesen a világ zenei elitjének számos képviselője is közreműködik majd. Sorba látogathatnánk a színházakat, az avantgardista művészetet képviselő Intézeteket, művészeket, akik mind hozzájárulnak annak a hasonllthatatlan prágai légkörnek a kialakításához, amely ezt a várost ódonná és modernné teszi, felruházza a világvárosok minden Ismérvével, de megtartja hamisítatlanul csehnek, s amely az ottjáró idegent azonnal magával ragadja. Prága ma kétségtelenül a legigényesebb szocialista kultúra egyik fellegvára. A városnak azonban nem csupán belső, „lelki“ arculata ment át nagy változáson az elmúlt 22 év alatt, hanem külseje is. Terjeszkedett, új negyedek épültek, ami természetes, hiszen Így van ez az ország más városaival, falvaival is. A külső változás érzékenyebb pontja az, hogy sok régi kő, régi ház tűnik el a kényszerítő körülmények miatt, amelyek mind kedvesek, emlékezetesek, a kegyeletükről jól ismert prágaiak szivének. Most fényképeket készítenek ezekről az épületekről, amelyek mellett még naponta eljárnak, s amelyek nélkül oly nehezen tudják Prágát elképzelni. A következő nemzedék ezekből az értékes dokumentumokból tudja majd rekonstruálni a város régebbi képét. A belső és külső változások azonban mind egyazon cél szolgálatában állanak: szebbé tenni az életet, a mai, s a következő, a távolabbi nemzedékek számára. |7 ?,!r II*1'1 ž
