A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-07 / 19. szám
„Levegő—levegő1 tipuiő rakéta „Főid—levegő“ iránvváltoxl típusú rakéta Pálya "S/ irényvéltoiésa „Levegő—főid' típusú rakéta Ballisxtikut rákét/ Irényltott rakéta „Levegő—mélj típusú rakéta ,Mélység—mélység“ „Föld—mélység“ rakéta Start szolgálatában Egészen egyértelmű a rakéták fölénye a repülőgépekkel szemben: a rakétáknak nagyobb a hatósugara, mint a repülőgépeké, sokkal nagyobb a hatékonyságuk (100 megatonna nagyságrendű robbanófejek szállítására Is alkalmasak), hihetetlenül nehezen találhatók el és semmlslthetők meg, azonkívül a legkülönbözőbb rendeltetésű rakétákat lehet kifejleszteni. Azoknak a híreknek, hogy a Szovjetunió újra fokozta előnyét a rakétafegyverek terén, egyértelmű a céljuk az amerikai sajtóban: arra akarják rábírni a szenátust, hogy járuljon hozzá a fegyverkezési költségek növeléséhez. E jelentések kétségtelenül megközelítik az igazságot. -Már az ötvenes évek óta tartja a Szovjetunió az elsőséget a legkorszerűbb haditechnika terén, s érthető, hogy az USA lázas fegyverkezése ellenére sem engedi elhódítani magától az elsőséget. Nem vitás, hogy a nukleáris fegyverek terén mutatkozó föílény — a politikai küzdőtéren is — megakadályozhatja egy új világháború kitörését; a rakétatechnika ugyanis a hangadó a mai stratégiában. A Szovjetunió azonban fölényét a béke megőrzéséért kifejtett igyekezetének szolgálatába állítja: a védekező félnek erősebbnek kell lennie, mint az esetleges támadónak. A Szovjetunió 50—100 megatonna robbanóerejű rakétatöltetekkel rendelkezik. A 100 megatonnás rakétatöltet ötvenszer olyan robbanóerőt képvisel, mint az amerikaiak által kifejlesztett legerősebb rakétatöltet, és mintegy nyolcvanszorosa a második világháborúban Németországra ledobott valamenynyi bomba pusztító erejének. A szokásos interkontinentális rakéták hatósugara „mindössze“ 15 000 kilométer, a Szovjetunió mór az 1961—62. években kifejlesztette az ún. „globális rakétákat“, amelyek — az iránytól függetlenül — az egész földgömböt körül tudják repülni. Még tökéletesebbek az „orbitális rakéták“, amelyek már 1964-ben bevetésre készen álltak a Szovjetunióban. Ezeknek pályája a Föld mesterséges bolygóinak pályájára hasonlít; bármikor képesek letérni e pályáról és irányt venni a kitűzött cél felé. Először állt elő az a helyzet a történelem folyamán, hogy az Egyesült Államok közvetlenül sebezhető. McNamara amerikai hadügyminiszter már 1964-ben kijelentette, hogy a szovjet hadsereg 200 amerikai város ellen intézett néhány órás támadással képes 150 millió emberéletet és az USA ipari potenciáljának kétharmadát megsemmisíteni. Az amerikai kormány az idei évre több mint 12 milliárd dolláros katonai pótköltségvetést terjesztett elő. McNamara a különböző típusú rakéták vásárlására több mint kétmilliárd dollárt kért, és ebből hozzávetőleges számítások szerint 44 ezer kisebb-nagyobb rakéta kerül az amerikai arzenálokba. (Alig Rakétahordozó repülőgép Gondosan kell védeni a rakétakilövő állomásokat az ellenséges támadástól. A Szovjetunióban a rakétákat a föld alatt helyezték el, vagy mozgó kilövőpályákra szerelték.
