A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-30 / 18. szám

S a sorok mögött egy élet... Egy vádiratban lapozgatva Gépelt papírívek között lapozgatok, nevek, adatok tfinnek a szemembe. Ismeretlen adatok, de a nevek között akad Jóegyaéhány ismerős is, mint Dömötör Teréz, Vadász Ferencné, és má­soké, akiket úgy tartanak számon, mint az el­lenállás régi, megbecsült harcosait. A gépelt oldalak vádiratot tartalmaznak, mely­nek alapfán 1940-ben 55 kommunistát idéz­tek bír&sátg elé. Aki a vádiratot rendelkezésem­re bocsátotta, maga Is ott szerepel a fővédlat­­tak között, mégpedig mindjárt a második he­lyen. Pálenyik Ferenc barátságos érsekűfvári ott­honában vagyok, nézegetem a régi és újabb fényképeket, dokumentumokat, és vendéglátúm szavai nyomán kirajzolódik előttem egy élet, egy ember, aki mindig a nehezebbik részt vá­lasztotta, mert nem ismert megalkuvást, és mindig kész volt harcolni azért, amit fénak, igaznak tartott. Több volt ebben az életben az elkeseredett közdelem, a megaláztatás, mint a felszabadult öröm és megnyugvás, de a lel­kesedés és a győzelembe vetett hit egész éle­tét töretlenül végigkísérte. Az eseményekben, munkában és izgalmak­ban bővelkedő évek bátran szolgálhatnának egy monumentális regény anyagául. De ra­gadjunk ki most belőle legalább néhány fe­jezetet. Találkozás Schönherz Zoltánnal Az érsekújvári kőműves 14 éves fia szereti a sportot, de hol nyílhat egy vékonypénzű pro­letárfiúnak alkalma rendszeres sportéletre? Érsekújvár azzal dicsekedhet, hogy a szegény fiúknak és lányoknak is tudott már akkoriban nyújtani valamit e téren. Működött a Proletár Testedző Egyesület, amelynek a fiatal Pálenyik is tagja lett. Az egyesület a kommunista párt irányítása alatt állott, egészen természetes te­hát, hogy a fiatal tornász, aki apja mester­ségét folytatva kőműves lett, 19 éves korában már tagja a pártnak. A párt a frissen megala­kult Csehszlovák Köztársaságban legalitást él­vezett, de az Ifjúmunkás Szövetséget nem is­merték el. Ifjúmunkás Szövetség azonban mé­gis létezett. Mivel más mőd nem volt rá — illegalitásban. Elnök a fiatal, agilis Pálenyik lett. 1930 nyarán ő kapja a feladatot, hogy az Ifjú­munkás Szövetség titkos konferenciájára Ér­sekújvárra érkező Schönherz Zoltánt fogadja, aki mint előadú ment oda. Pálenyik Feri ün­neplőben, gomblyukában piros szekffivel várt az állomáson. A vonat megérkezett, a leszál­lók között volt egy ugyancsak piros szekffit viselő fiatalember is. Ujjai között cigarettával odalépett Pálenyikhoz. — Tud adni egy szál gyufát? — Hogyne, — felelte Pálenyik Feri a meg­beszélés szerint, de a másik hiába várt. Kínos pillanat volt. — Csakhogy én nem dohányzom s gyufát sem hordok magamnál — nyögte ki a magya­rázatot végül a még tapasztatlan ifjú kons­­piráns. Schönherz elnevette magát. Na, nem baj, de az biztos, hogy maga a Pálenyik, ugye? A kis zökkenő után megindultak a város felé, elöl Pálenyik Feri, akit Zoltán mérnök 10—15 lépés távolságból követett. A konfe­renciát egy istállóban tartották meg, vigyázva rá, hogy az érkezők feltűnés nélkül, csak szál­lingózva érkezzenek, mert a csendőrség szima­tot kapott a titkos ülés előkészületeiről. Vacsorára Schönherz Pálenýikék vendége volt. Az esti vonattal szándékozott továbbutaz­ni, és mindenképpen el kellett kerülnie a fel­ismerés veszélyét. A ház körül és a közeli ut­cákban ólálkodó csendőröket félre kellett ve­zetni. Nem is fogtak gyanút annak az összebújó fiatal szerelmespárnak a láttán, amely andalóg­va, meg-megállva ment az utcán, lehetőleg fca-Pálenyik Ferenc Dömötör Teréz rülve a lámpafényt. A kis Pálenyik Rózsiké vállalkozott a szerelmes leányzó szerepére. fgy élt ott akkor a Pálenyik, az Oszvald és még jónéhány család. Mindenki mindenkor minden szerepet, feladatot hajlandó volt vál­lalni az ügy érdekében, ahogy a szükség kí­vánta. A Csillagbörtön lakója A háborús évek hatványozottan veszélyessé váltak azekra nézve, akik immár az illegali­tásba kényszerített párt célkitűzéseit követték. Az érsekújvári, komáromi, lévai járásokban erő­sen figyelték a kommunista gyanús elemeket. 1940 májasában jó fogást csinált az állam­rendőrség. Oszvald Ferdlnánd, Pálenyik Fe­renc, Marusinecz Miklós, Weisz Kálmán, Va­dász Ferenc és még sokan mások a törvényes rend felforgatására Irányuló törekvés és hú­­borósellenes Izgatás vádjával a törvény elé kerültek. Vád alá helyezték Oszvald Ferdi­­nándnét, Dömötör Terézt Is, akit azonban nem sikerült kézre keríteni. Pálenyik Ferenc Ítélete három és fél évre szőlő fegyházbüntetés volt, amelyet a hírhedt szegedi Csillagbörtönben le Is töltött. A politi­kai foglyokat többnyire itt őrizték, mégpedig elkülönített osztályon, nehogy a közönséges bűnözőket is megmételyezzék „veszedelmes" tanaikkal. Ennek az időszaknak az volt az érdekessége, hogy kommunisták és nyilasok együtt rabos­kodtak az államhatalom jóvoltából, hiszen a fennálló társadalmi rendet ennek Is, annak is célja volt megmásítani, eltörölni. A viszo­nyok azonban változtak. Pálenyik büntetésé­nek vége felé a nyilasok egymás után szaba­dultak ki, foglalták el egyre nagyobb szám­ban közéleti pozíciókat, míg a kommunistákkal mindinkább megtelt a börtön s a szabadulök nagy részére Is már a börtön kapujában várt a parancs: munkaszolgálatba, büntetőtáborok­ba vonulni Pálenyik Ferenc hazatért Ojvárba. Itt érte meg a felszabadulást Is, itt érte .meg a győ­zelmet, eszméinek, pártjának győzelmét. A harcnak nincs vége Vadász Ferenc frt könyvet ezzel a címmel, de ez a néhány szó jellemzi Pálenyik Ferenc magatartását, még 1945, a győzelem után is. 1946 ban tagja annak a 16-tagú bizottságnak, amely a magyar kommunistákból verbuválódott és magas állami és pártfunkclonáriusokuál a magyarság érdekében szót emelt. Kommunista családink csoportjai akik nemcsak a kommu­nista eszmékhez voltak hűek, hanem nemze­tiségükhöz Is, áttelepülnek Magyarországra. Köztük van családjával Pálenyik Ferenc is. Magyarországnak új arca van már ekkor. Megbecsüléssel fogadják a jövevényeket. Pá­lenyik Ferenc Is szép és fontos megbízatá­sokat kap. Hegyeshalom járási párttltkára, majd Zala és Vas megye politikai Instruktora, ké­sőbb a Szakszervezeti Központ személyzeti osz­tályának a főnőké. Az évek telnek, és változik a világ odahaza, Érsekűjvárott is. Bár a két Pálenyik lány Ma­gyarországon férjhez megy és végleg letelep­szik, az aoa, anya és a kisfiúk, visszatérnek a szülőföldre. Vissza oda, ahonnét elindultak: Ojvárba Olyan életbe, mint Pálenyik Ferencé volt, bújdosással, üldöztetéssel, börtönnel, majd fe­lelősségteljes funkciókkal teli, belefáradhat a test, az idegek, ha a lélek nem Is. A lélek to­vábbra is keresi az utat, amelyen hasznára lehet hazájának, városának, egy forradalmár lelke nem Ismeri a tétlenséget, és ma, amikor megfáradtán rlhen, — ianuártól ugyanis már nem jár az Efektrosvitbe. ahol dolgozott — még mindig eleget tesz számos társadalmi kö­telezettségének és jelentékeny részt vállal Ér­sekújvár életének felvirágoztatásában. O. E.

Next

/
Thumbnails
Contents