A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-04-30 / 18. szám
S a sorok mögött egy élet... Egy vádiratban lapozgatva Gépelt papírívek között lapozgatok, nevek, adatok tfinnek a szemembe. Ismeretlen adatok, de a nevek között akad Jóegyaéhány ismerős is, mint Dömötör Teréz, Vadász Ferencné, és másoké, akiket úgy tartanak számon, mint az ellenállás régi, megbecsült harcosait. A gépelt oldalak vádiratot tartalmaznak, melynek alapfán 1940-ben 55 kommunistát idéztek bír&sátg elé. Aki a vádiratot rendelkezésemre bocsátotta, maga Is ott szerepel a fővédlattak között, mégpedig mindjárt a második helyen. Pálenyik Ferenc barátságos érsekűfvári otthonában vagyok, nézegetem a régi és újabb fényképeket, dokumentumokat, és vendéglátúm szavai nyomán kirajzolódik előttem egy élet, egy ember, aki mindig a nehezebbik részt választotta, mert nem ismert megalkuvást, és mindig kész volt harcolni azért, amit fénak, igaznak tartott. Több volt ebben az életben az elkeseredett közdelem, a megaláztatás, mint a felszabadult öröm és megnyugvás, de a lelkesedés és a győzelembe vetett hit egész életét töretlenül végigkísérte. Az eseményekben, munkában és izgalmakban bővelkedő évek bátran szolgálhatnának egy monumentális regény anyagául. De ragadjunk ki most belőle legalább néhány fejezetet. Találkozás Schönherz Zoltánnal Az érsekújvári kőműves 14 éves fia szereti a sportot, de hol nyílhat egy vékonypénzű proletárfiúnak alkalma rendszeres sportéletre? Érsekújvár azzal dicsekedhet, hogy a szegény fiúknak és lányoknak is tudott már akkoriban nyújtani valamit e téren. Működött a Proletár Testedző Egyesület, amelynek a fiatal Pálenyik is tagja lett. Az egyesület a kommunista párt irányítása alatt állott, egészen természetes tehát, hogy a fiatal tornász, aki apja mesterségét folytatva kőműves lett, 19 éves korában már tagja a pártnak. A párt a frissen megalakult Csehszlovák Köztársaságban legalitást élvezett, de az Ifjúmunkás Szövetséget nem ismerték el. Ifjúmunkás Szövetség azonban mégis létezett. Mivel más mőd nem volt rá — illegalitásban. Elnök a fiatal, agilis Pálenyik lett. 1930 nyarán ő kapja a feladatot, hogy az Ifjúmunkás Szövetség titkos konferenciájára Érsekújvárra érkező Schönherz Zoltánt fogadja, aki mint előadú ment oda. Pálenyik Feri ünneplőben, gomblyukában piros szekffivel várt az állomáson. A vonat megérkezett, a leszállók között volt egy ugyancsak piros szekffit viselő fiatalember is. Ujjai között cigarettával odalépett Pálenyikhoz. — Tud adni egy szál gyufát? — Hogyne, — felelte Pálenyik Feri a megbeszélés szerint, de a másik hiába várt. Kínos pillanat volt. — Csakhogy én nem dohányzom s gyufát sem hordok magamnál — nyögte ki a magyarázatot végül a még tapasztatlan ifjú konspiráns. Schönherz elnevette magát. Na, nem baj, de az biztos, hogy maga a Pálenyik, ugye? A kis zökkenő után megindultak a város felé, elöl Pálenyik Feri, akit Zoltán mérnök 10—15 lépés távolságból követett. A konferenciát egy istállóban tartották meg, vigyázva rá, hogy az érkezők feltűnés nélkül, csak szállingózva érkezzenek, mert a csendőrség szimatot kapott a titkos ülés előkészületeiről. Vacsorára Schönherz Pálenýikék vendége volt. Az esti vonattal szándékozott továbbutazni, és mindenképpen el kellett kerülnie a felismerés veszélyét. A ház körül és a közeli utcákban ólálkodó csendőröket félre kellett vezetni. Nem is fogtak gyanút annak az összebújó fiatal szerelmespárnak a láttán, amely andalógva, meg-megállva ment az utcán, lehetőleg fca-Pálenyik Ferenc Dömötör Teréz rülve a lámpafényt. A kis Pálenyik Rózsiké vállalkozott a szerelmes leányzó szerepére. fgy élt ott akkor a Pálenyik, az Oszvald és még jónéhány család. Mindenki mindenkor minden szerepet, feladatot hajlandó volt vállalni az ügy érdekében, ahogy a szükség kívánta. A Csillagbörtön lakója A háborús évek hatványozottan veszélyessé váltak azekra nézve, akik immár az illegalitásba kényszerített párt célkitűzéseit követték. Az érsekújvári, komáromi, lévai járásokban erősen figyelték a kommunista gyanús elemeket. 1940 májasában jó fogást csinált az államrendőrség. Oszvald Ferdlnánd, Pálenyik Ferenc, Marusinecz Miklós, Weisz Kálmán, Vadász Ferenc és még sokan mások a törvényes rend felforgatására Irányuló törekvés és húborósellenes Izgatás vádjával a törvény elé kerültek. Vád alá helyezték Oszvald Ferdinándnét, Dömötör Terézt Is, akit azonban nem sikerült kézre keríteni. Pálenyik Ferenc Ítélete három és fél évre szőlő fegyházbüntetés volt, amelyet a hírhedt szegedi Csillagbörtönben le Is töltött. A politikai foglyokat többnyire itt őrizték, mégpedig elkülönített osztályon, nehogy a közönséges bűnözőket is megmételyezzék „veszedelmes" tanaikkal. Ennek az időszaknak az volt az érdekessége, hogy kommunisták és nyilasok együtt raboskodtak az államhatalom jóvoltából, hiszen a fennálló társadalmi rendet ennek Is, annak is célja volt megmásítani, eltörölni. A viszonyok azonban változtak. Pálenyik büntetésének vége felé a nyilasok egymás után szabadultak ki, foglalták el egyre nagyobb számban közéleti pozíciókat, míg a kommunistákkal mindinkább megtelt a börtön s a szabadulök nagy részére Is már a börtön kapujában várt a parancs: munkaszolgálatba, büntetőtáborokba vonulni Pálenyik Ferenc hazatért Ojvárba. Itt érte meg a felszabadulást Is, itt érte .meg a győzelmet, eszméinek, pártjának győzelmét. A harcnak nincs vége Vadász Ferenc frt könyvet ezzel a címmel, de ez a néhány szó jellemzi Pálenyik Ferenc magatartását, még 1945, a győzelem után is. 1946 ban tagja annak a 16-tagú bizottságnak, amely a magyar kommunistákból verbuválódott és magas állami és pártfunkclonáriusokuál a magyarság érdekében szót emelt. Kommunista családink csoportjai akik nemcsak a kommunista eszmékhez voltak hűek, hanem nemzetiségükhöz Is, áttelepülnek Magyarországra. Köztük van családjával Pálenyik Ferenc is. Magyarországnak új arca van már ekkor. Megbecsüléssel fogadják a jövevényeket. Pálenyik Ferenc Is szép és fontos megbízatásokat kap. Hegyeshalom járási párttltkára, majd Zala és Vas megye politikai Instruktora, később a Szakszervezeti Központ személyzeti osztályának a főnőké. Az évek telnek, és változik a világ odahaza, Érsekűjvárott is. Bár a két Pálenyik lány Magyarországon férjhez megy és végleg letelepszik, az aoa, anya és a kisfiúk, visszatérnek a szülőföldre. Vissza oda, ahonnét elindultak: Ojvárba Olyan életbe, mint Pálenyik Ferencé volt, bújdosással, üldöztetéssel, börtönnel, majd felelősségteljes funkciókkal teli, belefáradhat a test, az idegek, ha a lélek nem Is. A lélek továbbra is keresi az utat, amelyen hasznára lehet hazájának, városának, egy forradalmár lelke nem Ismeri a tétlenséget, és ma, amikor megfáradtán rlhen, — ianuártól ugyanis már nem jár az Efektrosvitbe. ahol dolgozott — még mindig eleget tesz számos társadalmi kötelezettségének és jelentékeny részt vállal Érsekújvár életének felvirágoztatásában. O. E.
