A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-04-30 / 18. szám
ben létezik, noha a fölöttes szeriek, amelyek jövője felől előbb vagy utóbb meghozzák a döntést, mind a klub sikerének szurkolnak: az Állami Légiforgalmi Felügyelőség, a Sväzarm KB repülő-tagozata1, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium egyaránt. Ilyesmit megengedni ugyanis épp nálunk, a mi világhíresen sűrű légihálózatunk mellett, nem csekély felelősség. A repülők és a léggömbök biztonsága forog Itt kockán. S a legelső föltétel természetesen: a léggömböknek jól kiképzett pilótákra van szükségük. A mi pilótáink már tül vannak etz ejtőernyős-kiképzésen, néhány ugrással a hátuk mögött. Ezeknek a iéggömbrajongóknak a jóvoltából a prágaiak tavaly ősszel igazi léggömböt láthattak városuk fölött. A filmesek az okai ennek. A „Krisztus évei“ című filmet for gatták éppen, s mivel mindenképp szükségük volt valódi léggömbre, íneg-Mit lehet tenni — csaknem mindenfajta emberi tevékenység kezdeteit elég ügyefogyottan képzeljük el: így volt valahogy ... Vajon ki támaszthatja alá a Daidalosz és Ikarosz történetét megörökítő Ovidius szavait? A krétai labirintus építője, mielőtt madártollakból készült, viasszal öszszeragasztott szárnyait fölcsatolta volna, állítólag azon tűnődött, nem menekülhetne-e meg fogságából füsttel és felhővel töltött, a levegőben úszó zsákokon. Íme — a léggömb gondolatának legrégibb vai.o^ata. Meglehet, a léggömb biztonságosabb eszköz lett volna a szökéshez. S Ikarosznak sem kellett volna a tengerbe vesznie. Vasson francia hittérítő útirajzában olvashatjuk, hogy a kínaiak sok évszázaddal ezelőtt ismerték már a meleg levegő fölfelé való áramlásának elvét: ünnepélyeiken örökmécsessel ellátott lampionokat röpítettek a magasba, így emlékezve meg halottaikról. A misszionárius megemlíti továbbá, hogy 1306-ban Pekingben fölbocsátották az első léggömböt, s az csakhamar eltűnt a fellegek között. Ám a léggömb hivatalos fűltalálójának Joseph Montgolfier-t tartják, aki a fölszálló meleg levegő elve alapján 1773-ban öccsével megalkotta ff róluk elnevezett „montgolfiére“-t. ☆ Csehországban az első „montgolfiére“-t egy Tadeáš Hanke nevű utazó bocsátotta föl 1784. március 18-án. Egy másik léggömbről részletesebb híradásunk is van: arról, amely a morvaországi Zidlochovicén szállt föl, Dietrichstein gróf kertjéből. Ez 1784. szeptember 12-én történt. A kísérletnek Dietrichstein grófon kívül, aki akkor Morvaország legfőbb kormányzója volt, Troguera márki nánolyi miniszter és Piccolomini hercegnő is szemtanúja volt. A léggömbhöz cseh és német nyelvű levelet c-atol ak, amely jutalmat ígért annak, aki a ballont kiindulási helyére visszaju'taťa; a levél kérte a megtalálót, jegyezze föl, hol és mikor ért a léggömb földet. ☆ Ma léggömbök százai röpködnek szerte a világon. Miért ne élesztenénk föl hát mi is a régmúlt időknek ezt a romantikáját? Sikerül-e va'on a Prága II. kerületében lévő ötven tagú Sväzarm-szervezetnek, a szocialista! Csehszlovákia első léggömbös-klubjának valóra váltania leghőbb óhaját? A klub egyelőre még csak elmélethívták Z. Burzynski és J. Zych lengyel léggömbpilótákat. A lengyel sportolóknak pedig tudomására jutott, hogy Prágának is van már léggömbös-klubja, meg akarták tehát ismerni a klub tagjait. A többi játszva ment már. A lengyelek léggömbjük kosarában csehszlovákiai kollégáiknak is szorítottak helyet. A választás P. Svobodára és I. Vodsedálekre esett. A ruzynéi röptér diszpécsingjével való rádióösszeköttetést a csehszlovák légiakrobaták edzőjére, Jiŕí Cernýre bízták. Z. Burzynski az 1933—35-ös évek távolsági világrekordere volt; akkor vett részt először az Amerikai Egyesült Államokban a Gordon-Bennet-díj versenyén, s 200 kilométer hosszú röpülés után Chicagóban ért földet. Ezek az adatok kellő komolyságot kölcsönöztek a prágai vállalkozásnak. Burzynski végül kijelenette, hogy „szállás és koszt fejében“ kidolgozza a prágai léggömb tervét. Meg hogy a ballon építésében is hajlandó segíteni. De hol is hagytuk abba? A prágai klubosok első valóságos léglútja 92 percig tartott. A túra1 bebizonyította, hogy Prága fölött is szállhat léggömb anélkül, hogy megsértené a légiiforgalom rendszabályait. Léggömböseinkre a jövőben még rengeteg gond vár; pénztárukban eddig mindössze az a párezer korona lapul, amelyet fiatal robogősok kiképzésével kerestek. Márpedig csupán a léggömb építésének önköltségeire vagy 70 000 koronát kell majd szánniok. A ballon építését a bf-ec'avl „Fatra“ cég vállalja ugyan, de ott Is alaposan át kell még gondolnfok a kivitelezés technológiáját Eredetileg úgy vélték, elég lesz, ha a léggömb anyagául használt selyem egyik oldalát gumival vonják be, másik oldalát meg alumíniummal Csakhogy ez végzetes tévedés lenne! Az ilyen selyem a háló súrlódása folytán villamos telítést kap s mihamar robbanást idéz elő. S léggömbrobbanf'st 1783 óta épp eleget tartanak nyilván. A prágai léggömbösöknek már nem egy intézmény, hivatal, üzem a’án lotta föl segítségét: a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Csehszlovák Film és Televízió, az Energiáéio=ztó Vállalat stb. Védnökségük alatt kívánjunk hát napjaink romantikus utasainak mielőbbi sikeres rajtot és ló röpülést! 19
