A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-19 / 12. szám
Oia^adhfxi télen Zimankós, álmos reggelek, ajtóm előtt a szél kapirgál, vézna, pendelyes kisgyerek, barackja sír az udvaron, Szívemben olcsó irgalom ' virágzik s ráterítem a gyenge fára a tavaszt, mint egy megejtett isten, oly szelíden. CL íeíňemet ô/iétaô/ztadattam A telkemet szétosztogattam, adtam, most itt gubbasztok magamra maradtan, Felhős az éj, de langy tavasz fecseg már, szép ifjúságom, te is ilyen voltál. Elindultál, mint szellő oly vidáman, fütyörészve virágon, síron által, ösvényein a szellőzködő rétnek, ahol rügybontó fűzágak kísértek,,, 'En jártam ott? Jaj, hinnem is nehéz már, csüggedten állok, régUrégi sírnák Benőtte gaz és hervatag folyondár, nyugalmasabb lett minden nyugalomnál, Hallgatózom, mit hoz fel még a lélek, de nincs lent már csak felejtés, enyészet, — ifjúságom szétosztogattam, adtam, most itt búsulok magamra maradtan. JV* fjLlóA hát Ülök az árokparton fejemet porba hajtom, Vállamon negyven évem, halálba döbbenésem, Kalitkás szívem ugrál, bolond szív, merre futnál?. Lángol a csipke bokra, a világ megtaposna. Ne fuss hát, jobb e tájon, e föld hívebben ápol. Szebb itt a mélybe hullás, a végső szabadulás Es akik elsiratnak, Legalább megtagadnak. cd > >N Ö» :0 O (A & a \ Visszatekintés lássák Lajos pályájára A nyolcvanadik élelévét 1967. március 21-én betöltő Kassák Lajns a huszadik század magyar irodalmának legjelentősebb alakjai közé tartozik. Életművének a nemzeti irodalom egészében nincs olyan súlya, mint Adyénak és józsef Attilának, de hatásának, művészi termékenyítő képességének intenzitása az övékével vetekszik. A kétkézi dolgozóból, vasmunkásból íróvá lett Kassák fellépésétől kezdve új utakat tört, hagyományellenes programokat hirdető avantgardista folyóiratok)A Tett, Dokumentum, Munka) és irodalmi iskolák vezetőjévé, a modernista művészeti áramlatok legfőbb magyar közvetítőjévé és európai rangú hordo zójává vált. Többrétű, a költészet, a próza, a publicisztika és az esztétika között megoszló irodalmi életművében a költészetet illeti meg az elsőség. Azok az új világérzési és világszemléleti módozatok, amelyeket az avantgardista irányzatok alakítottak ki, Kassáknál a lírában jutottak közvetlen művészi kifejeződéshez. Elvakult kizárólagossággal nem esküdött egyik izmusra sem, de öntörvényűvé alakított izmus-adaptációi (futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus) közül kezdeti korszakában az aktivista előjelű expresszionizmus, később pedig a szürrealizmus és a konstruktivizmus került túlsúlyba. Kortársaira gyakorolt nagyarányú hatása elsősorban a maradandó értékű művészeti vívmányokban bővelkedő expresszionizmusnak és szürrealizmus nak közvetítésében nyilvánult meg. Az expresszionizmus vizein kihajó zó és az újabbkori költészetben egyre ngyobb szerephez jutó szabadvers magyar mesterei, kialakítói közül csak Füst Milánt lehet egyenrangú társként melléje állítani. Kassák a szabadvers mellett mindmáig rendületlenül kilartolt, de mélyülő és klasszikussá érlelődő költészete az avantgardista irányzatok szélsőséges formai jegyeit fokozatosan levetkezte. Következetes avantgardistának csak egy másik művészeti ágban, az általa szintén kultivált festészetben maradt meg; festészetén kezdettől és változatlanul a kon1 struktivizmus hatása érződik. Kassák költészete a magyar lírában tematikai szempontból is úttörő jelentőséggel bírt. A munkásság érzéseinek és problémáinak már előtte is többen hangot adtak, de a munkásosztály életét, erejét és történelmi elhivatottságát magas művészi fokon először ő énekelte meg. Az olyan nagyszerű költeményeknek hatása, mint a Mesteremberek, Séta a peri fériákon, József Attila költészetében is kimutatható. Ezeket az alkotáso kát „A város peremén" és a „Külvárosi éj“ című József Attila-versek termékenyítő előzményének tekinthetjük. Kassák emigrációs lírájának csúcsát a Máglyák énekelnek című kötet jelenti. Ezt a „lírai eposzt“ — melyben a költő a Tanácsköztársaság bukását siratja el — többen a magyar avantgardizmus legkiemelkedőbb alkotásának tartják. Érdekes és meglepő, hogy Kassák szépprózájában — csekély kivételektől eltekintve — az avatgardizmus művészi hatása nem érvényesül. Zömmel realista jellegű prózai alkotásai közül monumentális önéletrajza (Egy ember élete) és az Angyalföld című regénye emelkednek ki. A marxista irodalomtörténetírás Kassák több prózai művét téves társadalmi és művészetfilozófiai nézetek művészi modelljének, tézis-regényének minősíti, publicisztikai és esztétikai munkásságának (tanulmányainak programnyilatkozatainak és vitáinak) egy részét pedig a munkásmozgalomtól való fokozatos elszigetelődésben és az irodalom es az osztályharc közvetlenebb kapcsolatainak kétségbevonásában marasztalja el. A felrótt és dokumentált eszmei negatívumok mellett kiemelik azonban azt a tényt is, hogy az elmagányosodott és elreménytelenedett Kassák változatlanul a szegényemberek írója maradt, és a kizsákmányoló osztályoktól élesen elhatárolta magát. A nyolcvanéves Kassák pályájáról írva mi nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a tapasztalatokat sem, amelyek ezt a korszakos jelentőségű írót Szlovákiához és a csehszlovákiai magyar irodalomhoz fűzik: 1887. március 21-én Ersekújvárott született. Itt töltött gyermek- és inaséveit az Egy ember élete című önéletrajzi művében nagyszerű megelevenítő erővel írta meg. Csehszlovákiai útjai alkalmával Érsekújvárra is ellátogatott, s itt a harmincas évek folyamán nagy sikerű irodalmi estet rendeztek tiszteletére. Az 1936—37-ben kiadott „Szlovenszkói Magyar Írók Antológiájáénak második kötetébe — amely az elszármazott írók írásait tartalmazza — Kassák egy novellát küldött, és ahhoz csatolt kísérő levelében a következőket írta: „Mindennapi életemmel rég elszakadtam Érsekújvártól, de az író nem felejtheti el gyermekkori élményeit, s ezek az élmények ma is kötnek a szülőföldhöz és az ott élő emberekhez. Legyen ez az írásóm üdvözlet számukra." Az „elszármazott“ Kassák pályáját a csehszlovákiai magyar irodalom köreiben élénk figyelemmel kísérték, de — attól a szektánsan eltúlzott támadássorozattól eltekintve, amely a harmincas évek elején Az Otban jelent meg — jelentőségéhez mérten méltányolták. A kibontakozásban lévő Sarló irodalompolitikusai (Peéry Rezső és Szalatnai Rezső) egy időben hangsúlyozottan Kassákra irányították a csehszlovákiai magyar fiatalság érdeklődését és a Sarló röpirataiban (később pedig a folyóiratokban) figyelemre méltó elemző tanulmányokat jelentettek meg róla. 1929 májusában a sarlósok a feleségével (Simon Jolán előadóművészszel) és csoportjával érkező Kassák tiszteletére a pozsonyi Prímáspalota tiikörtermében rendeztek irodalmi matinét. A Sarló-kongresszus alkalmából megalakult Pozsonyi Vörös Barátság hatvantagú szavalókórusánnk egyik legsikeresebb produkciója Kassák Mesteremberek című versének (és József Attila ,,Szocialisták“-jának) betanulása és előadása volt. Utoljára hagytam azt a kapcsolatot, amely irodalmi vonatkozásban pedig a legjelentősebb: a csehszlovákiai magyar avantgardizmus képviselői — Forbáth Imre, Mácza János, Mihályi Ödön és a losonci Kudlák Lajos — Kassák Ma című folyóiratában léptek fel (Mácza már A Tettben is), és Forbáth első verseskötete (Versek, Bécs 1922) a Ma kiadásában jelent meg. TURCZEL LAJOS
