A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-12 / 11. szám
A modern gyógyszerek, a penicillin s az életfeltételeket lényegesen javító egészségügyi gondoskodás fejlődése a világ legtávolabbi részein is — ezek okozzák az ón. populációs explózlót. — Kőnek ellenére évente 3 01)0 000 ember hal meg a világon tbc-ben, 3 000 000 tífuszban, ami a többi fertőző betegséggel együtt nagyobb halandóságot okoz, mint amennyi ember az első világháború va lamenyl frontján elpusztult. .. Az afrikai gyermekek nagy része rosszul táplált . . . Napjaink legégetőbb kérdése: az élelmiszertermelés Érdekes, de megdöbbentő adatokat hoz nyilvánosságra a Food and Agriculture Organisation (FAO), az ENSZ Élelmezési és '.Mezőgazdasági Szervezete múlt év végén kiadott jelentésében. A világ lakossága 1950 és 1955 között 800 millióval növekedett. Ez hozzávetőlegesen anynyl, mint a Föld lakosságának szaporulata a megelőző 50 esztendőben. Az évi átlagos népszaporulat üteme az említett tizenöt esztendőben az előző ötven évhez képest megháromszorozódott! 180 000 fővel szaporodik naponta a Föld lakossága. Ezzel azonban nem tart lépést az élelmiszertermelés növekedése. Mindössze két világrész nem éhezik — Európa és Ausztrália. E két kontinensen azonban a Föld lakosságának csupán egy ötödé él. A „jóllakottak“ kategóriájába a három további földrészen már csak egyes országok tartoznak. Az amerikai kontinensen Kanada, az Egyesült Államok és Argentína. Afrikában — a fajvédő Dél-afrlkal Köztársaságon kívül — egy sem. Ázsiában ugyanígy, a Szovjetunió ázsiai részének kivételével. Az említett statisztikát a fogyasztott napi élelmiszermennyiség kalórlértéke alapján állították össze. Az adatok az egyes földrészekre. 111. államokra vonatkoztatva természetesen átlagosak. Tudósok véleménye szerint egy felnőtt ember napi táplálékának kb. 2700 kalóriát kell tartalmaznia. Ez a kalóriaszükséglet azonban másmás éghajlat alatt eltérő. Dániában egy felnőtt embernek átlag 2750, míg Franciaországban, ahol lényegesen melegebb az éghajlat, 2550 kalóriára van szüksége naponta. S a Fülöp-szlgeteken vagy Hawail-ban, ahol nem tudják, ml az a hó, 2230 kalória Is elegendő. A FAO statisztikai összeállítása szerint azonban 1960-ban az emberiség 59,4 százaléka 2200 kalóriánál kevesebbet fogyasztott naponta! Ez pedig még a trópusokon élő ember számára sem elég. A táplálék értékét azonban nemcsak kalóriaértéke szabja meg, nagyon fontos például állati fehérje tartalma is. Orvosi vélemény szerint az embernek naponta 30 gramm állati fehérjére van szüksége. A FAO megállapította, hogy 1960-ban a világ lakosságának 19,5 °/o-a fogyasztott 30 grammnál több állati fehérjét, 19,8-%-a 15—30 grammhoz Jutott hozzá, míg 80,7 %-ának tápláléka 15 grammnál kevesebbet tartalmazott ebből a fontos tápanyagból... A Jelentés egyéb fontos megállapításokat 13 tartalmaz, összehasonlításokat tesz például az egyes országok lakosságának száma (Illetve a világ lakosságához viszonyított aránya) és a világ élelmiszertermelésében elfoglalt helyzete között. Kiderül, hogy például a világ lakosságának mindössze 8 %-a él Észak-Amerlkában, a mezőgazdasági össztermelésnek azonban ez a földrész nyújtja a teljes 23 %-át. A Föld lakosságának 10 %-át kitevő Afrika viszont csak 5 %-kal részesül a világ mezőgazdasági termeléséből. A Távol-Kelet pedig, ahol Földünk lakosságának 39 %-a él, a világ mezőgazdasági termelésének mindössze 16 %-át nyújtja. Az 1965-ös termés a legfejlettebb országokban az 1953—1957-es évek átlagához viszonyítva 14 %-os, míg a legszegényebb, fejlődő államokban csupán 1 %-os emelkedést mutat. Mint ismeretes, legnagyobb a népszaporulat a Távol-Keleten, Afrikában és Latln-Amerikában. Nagy jelentőségű tehát, hogy éppen ezen a területen — Dél-Amerikában —erősen csökkentik az élelmlszerklvltelt és fokozzák a behozatalt. Érdekes, hogy Argentína, mely korábban a világ legnagyobb húsexportőre volt, tavaly már húsbenozatalra szorult... De a Föld második legnépesebb országa, India is fokozta élelmlszerbevltelét az 1960— 1965-ös időszakban, mégpedig 12 %-ról 24 %ra. Ez azt jelenti, hogy az Indiában elfogyasztott minden 4 kg élelmiszerből 1 kg behozatalból származik! Az élelmiszerbehozatal megkétszerezése ellenére is Igen rossz az élelmezési helyzet ebben az országban, melyet — hivatalos tényezők kijelentései szerint — éhínség fenyeget. Lesz-e elég élelmiszer a világ valamennyi lakosa számára? — ez a kérdés Damoklész kardjaként függ már ma a világ felett. Olyan kérdés ez, mely mlndannyiunkat érint. Elsősorban azokat, akik valamiképpen felelősek a világ további sorsáért. Több mint egy évvel ezelőtt szokatlan esemény tanúja volt Anglia. Fülöp herceg, az angol királynő férje, egy londoni katedrálisban beszédet tartott az angol keresztény szervezetek 750 fiatal tagja előtt. Kijelentette, hogy 35 év múlva, amikor ezek a fiatalok 52 évesek lesznek, a világ lakossága kétszerese lesz a mainak — 6 milliárd. De vajon lesz-e elegendő élelmiszer a számukra? — tette fel a kérdést. VI. Pál pápa, amikor tavaly októberben meglátogatta az ENSZ székhelyét, kijelentette a közgyűlés előtt: „Igyekezniük kall, hogy ellássák kenyérrel az emberiség asztalát." Egyes karitatív szervezetek jótékonysággal kívánják csökkenteni a nyomort, segíteni az éhezőket. Anélkül, hogy le akarnók becsülni a jószándékot, meg kell állapítanunk, hogy a bármilyen nagyvonalú jótékonyság is csak egy csepp a tengerben, hiszen — az emberiség fele éhezik! De ugyanígy nem sokat segítene annak az egyes körökben egyre gyakrabban hangoztatott nézetnek a megvalósítása sem, hogy az „éhes" népek, ha kell erőszakkal t3, osszák el a „Jóllakottak“ élelmlszerkészletelt. Mert tény, hogy világviszonylatban sokkal kisebb az élelmiszertermelés, mint amekkorára szükség lenne. Az emberiség ugyanis sokkal gyorsabban szaporodik, mint ahogy az élelmiszertermelés üteme növekedik. A meglevő élelmiszerkészletek valamiféle világméretű „újraelosztása" nem Jelentené a készletek növekedését! A FAO elsősorban a mezőgazdasági termelés intenzitásának fokozásában látja a megoldás kulcsát. Felsorol a jelentés például Ilyen öszszehasonlitó számadatokat: Hollandiában hat ás félszer nagyobb a gabona hektárhozama, mint Tunéziában; az Egyesült Államokban hétszer nagyobb a szemeskukorica hozama, mint Marokkóban; az olasz mezőgazdaság négyszer annyi rizs takarít be hektáronként, mint a Fülöp-szlgetl. jelentősen hátráltatják a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés fejlődését egyes országokban az elmaradt társadalmi viszonyok, a vallási babonák Is. Ismeretes, hogy Indiában pél-Indla a világ második legnépesebb állama. Ai élelmiszertermelés nem tud lépést tartani a népszaporulattal, s habár az ország az utóbbi riT3'I‘
