A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-12 / 11. szám
10 IXX iitikw 11 mBm A Föld egyes területeinek részesedése a világ összlakosságából és mezőgazdasági termeléséből - százalékokban io 1 Lakosság Termelés lllllllll I TÁVOL-KELET EURÓPA AFRIKA LATINAMERIKA ÉSZAKAMERIKA KÖZEL-KELET ÓCEÁNIA dául csaknem forradalmi megmozdulásokra került sor a szent tehenek miatt; haladó gondolkodású politikusokat kellett meneszteni, hogy lecsillapítsák a tömeglndulatokat. Ezek azonban csak határesetek. A felszabadult népek is kezdik megérteni, hogy elsősorban nem külső segítségre, jótékonyságra, hanem saját magukra kell támaszkodniok, maguknak kell mindent elkövetnek az élelmiszertermelés fokozása érdekében. William L. Ryan újságíró, az Associated Press amerikai sajtóügynökség gazdasági szakértője a világnak azokkal a területeivel foglalkozik, ahol a legnagyobb az ellentét a népszaporulat és a mezőgazdasági termelés fejlődése között. Ezek a rizstermelő területek. Ryan azt Írja, hogy „a rizs rendszerek uralmát hozta létre és buktatta meg“. Arra a megállapításra jut, hogy években fokozta élelmlszerbevitelét, a lakos Ságot Így is éhínség fenyegeti. a rizs-, tehát végeredményben az élelmiszerhiány a „kommunista“ forradalmak legfőbb oka. Szerinte egyszerű a recept: elegendő, ha elég élelmiszert biztosítunk az embereknek, ős nem kell félni többé a forradalmaktól. Lord John Boyd Orr, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének elnöke ezt mondja: „A nyomorban élő emberek kezdték megérteni, hogy lehetséges több élelmiszert termelni, s hogy a reájuk nehezedő éhséget és nyomort nem lehet megszüntetni azzal, ha belenyugvással várják az Isten akaratát. Hogy az éhség és a nyomor az uralmon levők önzésének vagy a gazdasági rendszer tehetetlenségének következménye, s ez esetben az ilyen gazdasági rendszert el kell távolítani és az emberiség jólétét szolgáló más társadalmi renddel kell felcserélni.“ Természetes, hogy egy új társadalmi rendszer uralomra juttatása önmagéban még nem szünteti meg a szegénységet, s nem kényszeríti a földet és egyáltalán a természetet, hogy nagyobb termést adjon, de megteremtheti ennek az előfeltételeit. S ezeket a feltételeket ma már nyilvánvalóan egészen másutt kell keresni, mint az eddigi, hogy úgy mondjuk, klasszikus utakon. Az emberiség Jelenleg a Föld felületének kb. 3 %-át művoll szántóföldként. Márpedig 1 cm vastag termőföld-réteg természetes kialakulásához néhány évszázadra van szükség. Vannak tudósok, akik szkeptikusan nézik a világ élelmiszertermelésének fejlesztését. Vannak azonban olyanok is, akik arra a meggyőződésre jutottak, hogy ezt a fontos problémát végül Is sikerül eredményesen megoldani. Szovjet szakemberek megerősítik John Bernal angol tudós tájékoztató Jellegű számításait; kiszámították, hogy hétszeresére lehet növelni a Jelenlegi termőterületeket. Mihail Szokolov professzor úgy véli, hogy az emberiség már a mostani tudományos ismeretek birtokában is képes kb. a hússzorosára növelni a mezőgazdasági termékek előállítását. K. Malin doktor számításai szerint a napenergia-források felhasználásával a jelenlegi termőterületeken 134 milliárd ember élelmiszerszükségletét lehet előállítani. Részletesen kidolgozott tervek közül még aránylag kevés áll csak rendelkezésre. Megvalósításuk sok milllárdba és rengeteg időbe kerülne. Természetes, hogy ami az anyagi eszközöket Illeti, a figyelem elsősorban egyrészt a megvalósításhoz szükséges hatalmas összegek, másrészt a megtakarítható összegek felé Irányul. Ezek pedig azok, melyeket Jelenleg az emberiség fegyverkezésre és háborúk viselésére fordít. Ezt az összeget világviszonylatban évi 120 milliárd dollárra becsülik. Ahogy a FAO tízéves összehasonlító adatai bizonyítják, éppen a gazdaságilag fejlett országok fejleszthetik sokkal gyorsabban az élelmiszertermelésüket. Ezért Igen sok közgazdász és tudós foglalkozik ezen országok élelmiszertermelésének fejlesztésével, hogy azután ezek hozzájáruljanak az elmaradt országok mezőgazdaságának s ezzel élelmiszeriparának fejlesztéséhez. Lange lengyel professzor például arra a következtetésre jut, hogy évi 15 milliárd dollár — tehát csak valamivel több, mint egy tizede annak, amit a világ jelenleg fegyverkezésre költ — hatszorosára növelhetné az elmaradt országok gazdaságának fejlesztését. Bernal angol professzor kiszámította: a Jelenlegi katonai kiadások kétharmada lehetővé tenné, hogy a gyengén fejlett országok 10—20 év alatt behozzák mostani lemaradásukat... Ehhez természetesen nem elég a támogatás, a segítség — a gazdaságilag visszamaradt országok lakosságának magának is mindent el kell követnie, hogy szebbé, jobbá tegye saját életéti Feldolgozta: — ta — Felvételek: Salabová 111, Havran fi), arch. 13/ A közel-keleti országokban is meghaladja a lakosság aránya az élelmiszertermelését (lásd grafikon) A legutolsó adatok szerint naponta 180 000 lóval szaporodik a Fűid lakossága. Vajon elóg élelmiszert tudunk majd biztosítani az új Jövevényeknek? ... Inét