A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-12 / 11. szám

10 IXX iitikw 11 mBm A Föld egyes területeinek részesedése a világ összlakosságából és mezőgazdasági termeléséből - százalékokban io 1 Lakosság Termelés lllllllll I TÁVOL-KELET EURÓPA AFRIKA LATIN­AMERIKA ÉSZAK­AMERIKA KÖZEL-KELET ÓCEÁNIA dául csaknem forradalmi megmozdulásokra ke­rült sor a szent tehenek miatt; haladó gondol­kodású politikusokat kellett meneszteni, hogy lecsillapítsák a tömeglndulatokat. Ezek azon­ban csak határesetek. A felszabadult népek is kezdik megérteni, hogy elsősorban nem külső segítségre, jótékonyságra, hanem saját magukra kell támaszkodniok, maguknak kell mindent el­követnek az élelmiszertermelés fokozása ér­dekében. William L. Ryan újságíró, az Associated Press amerikai sajtóügynökség gazdasági szakértője a világnak azokkal a területeivel foglalkozik, ahol a legnagyobb az ellentét a népszaporulat és a mezőgazdasági termelés fejlődése között. Ezek a rizstermelő területek. Ryan azt Írja, hogy „a rizs rendszerek uralmát hozta létre és buktatta meg“. Arra a megállapításra jut, hogy években fokozta élelmlszerbevitelét, a lakos Ságot Így is éhínség fenyegeti. a rizs-, tehát végeredményben az élelmiszer­­hiány a „kommunista“ forradalmak legfőbb oka. Szerinte egyszerű a recept: elegendő, ha elég élelmiszert biztosítunk az embereknek, ős nem kell félni többé a forradalmaktól. Lord John Boyd Orr, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének elnöke ezt mondja: „A nyomorban élő emberek kezdték megérteni, hogy lehetséges több élelmiszert termelni, s hogy a reájuk nehezedő éhséget és nyomort nem lehet megszüntetni azzal, ha belenyugvással várják az Isten akaratát. Hogy az éhség és a nyomor az uralmon levők ön­zésének vagy a gazdasági rendszer tehetetlen­ségének következménye, s ez esetben az ilyen gazdasági rendszert el kell távolítani és az emberiség jólétét szolgáló más társadalmi rend­del kell felcserélni.“ Természetes, hogy egy új társadalmi rend­szer uralomra juttatása önmagéban még nem szünteti meg a szegénységet, s nem kényszeríti a földet és egyáltalán a természetet, hogy na­gyobb termést adjon, de megteremtheti ennek az előfeltételeit. S ezeket a feltételeket ma már nyilvánvalóan egészen másutt kell keresni, mint az eddigi, hogy úgy mondjuk, klasszikus utakon. Az em­beriség Jelenleg a Föld felületének kb. 3 %-át művoll szántóföldként. Márpedig 1 cm vastag termőföld-réteg természetes kialakulásához né­hány évszázadra van szükség. Vannak tudósok, akik szkeptikusan nézik a vi­lág élelmiszertermelésének fejlesztését. Van­nak azonban olyanok is, akik arra a meggyőző­désre jutottak, hogy ezt a fontos problémát végül Is sikerül eredményesen megoldani. Szovjet szakemberek megerősítik John Bernal angol tudós tájékoztató Jellegű számításait; ki­számították, hogy hétszeresére lehet növelni a Jelenlegi termőterületeket. Mihail Szokolov professzor úgy véli, hogy az emberiség már a mostani tudományos ismeretek birtokában is képes kb. a hússzorosára növelni a mezőgaz­dasági termékek előállítását. K. Malin doktor számításai szerint a napenergia-források fel­­használásával a jelenlegi termőterületeken 134 milliárd ember élelmiszerszükségletét lehet elő­állítani. Részletesen kidolgozott tervek közül még aránylag kevés áll csak rendelkezésre. Megva­lósításuk sok milllárdba és rengeteg időbe ke­rülne. Természetes, hogy ami az anyagi eszkö­zöket Illeti, a figyelem elsősorban egyrészt a megvalósításhoz szükséges hatalmas összegek, másrészt a megtakarítható összegek felé Irá­nyul. Ezek pedig azok, melyeket Jelenleg az emberiség fegyverkezésre és háborúk viselésé­re fordít. Ezt az összeget világviszonylatban évi 120 milliárd dollárra becsülik. Ahogy a FAO tízéves összehasonlító adatai bizonyítják, éppen a gazdaságilag fejlett országok fejleszthetik sok­kal gyorsabban az élelmiszertermelésüket. Ezért Igen sok közgazdász és tudós foglalkozik ezen országok élelmiszertermelésének fejlesz­tésével, hogy azután ezek hozzájáruljanak az elmaradt országok mezőgazdaságának s ezzel élelmiszeriparának fejlesztéséhez. Lange lengyel professzor például arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy évi 15 milliárd dollár — tehát csak valamivel több, mint egy tizede an­nak, amit a világ jelenleg fegyverkezésre költ — hatszorosára növelhetné az elmaradt országok gazdaságának fejlesztését. Bernal angol professzor kiszámította: a Jelenlegi kato­nai kiadások kétharmada lehetővé tenné, hogy a gyengén fejlett országok 10—20 év alatt be­hozzák mostani lemaradásukat... Ehhez természetesen nem elég a támogatás, a segítség — a gazdaságilag visszamaradt or­szágok lakosságának magának is mindent el kell követnie, hogy szebbé, jobbá tegye saját életéti Feldolgozta: — ta — Felvételek: Salabová 111, Havran fi), arch. 13/ A közel-keleti országokban is meghaladja a la­kosság aránya az élelmiszertermelését (lásd grafikon) A legutolsó adatok szerint naponta 180 000 lóval szaporodik a Fűid lakossága. Vajon elóg élelmiszert tudunk majd biztosítani az új Jö­vevényeknek? ... Inét

Next

/
Thumbnails
Contents