A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-12 / 11. szám

A Mazarl-tavak — a vizisportnk ked­velőinek igail paradicsoma Malaria (ondoskodlk egész Lengyel­­ország fasallkséglalérél. — Faászta­­tia a Beldao-tavon A számtalan klsebb-nagyobb tavat ro­mantikus erdők évelik Napnyugta a tavon 4 fáíM fa& M s Váráétól mintegy 100 kilométer­re északra terül el a Mazurl-tó­­hétség, i Balti-tenger déli partvi­dékén, Német- ét Lengyelország te­rületén húzódd nagy Balti-tóhát­­ságnak a Visztulától keletre esó ré­sze. Mintegy 2700 tó alkotja, me­lyek küzül a legnagyobb, a Mamry (vagy Mauer-tó) tübb mint 10 ezer bBktár kiterjedésű. A tavakat csa­tornák kütlk Ossza. A nyugati Ma­­zurl-tavak vizszint különbségét Ostróda és a Visztula torkolatá­ban tekvó Elblag városkák kOzOtt duzzasztózsilipekkel hidalták át, ami lehetővé teszi a hajózást. Ez a megoldás egész Európában egye­dülálló a maga nemében. A lóvo­nal a Mamry-tavat köti Ossza a Snlardwy-tóval, hossza 100 km és 15 klsebb-nagyobb tavon halad át. A tóhátság legnagyobb része ér­dé. A csendes vizekben rengeteg hat él. A Mazuri-tavak különle­gessége az édesvízi sprotni, amely külsére és Ízre igen hasonlít ten­gerben élé testvéréhez, csak sok­kal nagyobb annál. Az erdős, iá­­pos, mocsaras vidéken igen sok a vlziszárnyas, a vadkacsa, vadli­ba, ezért vadászatokat rendeznek küKOidi turisták részére, s a va­­dézzidénynek megfelelően dám­vadra, szarvasra, vaddisznóra is. A tóhátság néhány óra alatt el­érhető Varsóból. Az ember emléke­zetéből még nem tűnt el a nagy­város képe, amikor már az érin­tetlen természet kellős kOzepén találja magát. Olyan világ ez, mely hasonlót legfeljebb Enrópa északi részén, Finnországban talál a tu­rista. Százkllométerekre húzódik a Mazuri-tavak folyókkal, csatornák­kal, keresztűl-kasul szabdalt víz­tükre. Hétszámra lehet úszkálni a kis kerek tavacskák csendes vizé­ben. S ha nem erős a hullámverés, csónakkal, vitorlással ki lehet fut­ni a legnagyobb tóra, a Snlardwy­­ra. Igazi paradicsoma ez a halá­szoknak. SOtét sziluettjük már ko­ra hajnal óta ott látható lehor­gonyzóit csónakjuk fOlOtt. A hal­bőség szinte elképzelhetetlen. Van Itt nemcsak sprotni, de angolna, fogas, csuka, ponty, viza és har­csa is. A folyókban pedig — piszt­ráng. Meg sok más fajta, amiknek a nevét csak a tapasztalt horgá­szok ismerik. « Maznria és Warmia a kOltőzőma­­darak észak-déli útvonalán fekszik. A környéket rengeteg madár láto­gatja, itt pihennek meg az észa­kiak télen és a délre kOltőzők nyá­ron. Az erdőket őzek, szarvasok, vad­disznók lakják. Vadnyulak kerge­­tőznek az erdei tisztásokon. Meg­látogathatjuk — de természetesen vadászfegyver nélkül — a rezer­vátumokat is, ahol ritka és érté­kes példányokat: vad hattyúkat és kormoránokat, vagy hódtelepeket láthatunk. Ha kedvez a szerencse, megpillanthatunk egy-egy jávor­­szarvast vagy a fák lombozata kOzt leselkedő blúzt is. Legutóbb, amikor John Stein­beck Lengyelországban Járt, vadász­­kirándulást tett a Mazuri-tavak kornyékén. Sok helyet bejárt — de semmit sem lőtt. A vadőrOk aggó­dó szavaira megjegyezte: „Igazán nem számit. Szívesen járom az er­dőt. S ilyen szépet már régen nem láttam." A történelem nem volt kegyes ehhez a vidékhez. Nemegyszer pusztították végig háborúk, nem-Képek: INTERPRESS foto egyszer volt véres csaták színhe­lye. Az első világháború idején, 1914 augusztusában és 1915 feb­ruárjában Hindenburg német had­vezér ide, a Mazuri-tavak kOsé szo­rította be a támadó orosz hadsere­get, amely rettenetes vereséget szenvedett. A legutolsó világégés Itt hagyta intő, figyelmeztető nyo­mait. Ketrzyn városka közelében volt Hitler főhadiszállása, ahol 1944. július 20-án Stanffenberg bá­ró sikertelen merényletet kísérelt meg a Harmadik Birodalom vesé­re ellen. A betonbunkerek romjai nagy kiterjedésű földalatti labirin­tust rejtenek. A „farkasverem“ romjai fOlött fő xöldell. Békés a táj, békésen csillog a tavak, csatornák vize. A romboló, pusztító embertől újra átvette uralmát a békés 6»termé­szet. Oj élet épül a romokon, a békés, boldog, barátságos, vendég­­szerető emberek új élete... MARIAN JANICKI INTERPRESS, VARSÓ A Mszurl-tavak környéke Lengyelor­szág egyik legnagyobb idegenforgal­mi és Üdülőközpontja. — A képen: a gdaáski hajógyár üdülőtelepe

Next

/
Thumbnails
Contents