A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-19 / 8. szám

ző falvak határában legelő állatok rajzolgatása. Fő figyelme hamaro­san a lovaik felá Irányult. Négy­éves korában próbált először lo­vakat ábrázolni, s mind a mai napig hű maradt hozzájuk. Később Iparművészeiét tanult Dllllnger professzornál Brünnben, majd a prágai Festőakadémia növendéke volt. Mint kész művész sok orszá­got bejárt, de legiga'zibb festő ateltérja mégis az ország sok me­zőgazdasági üzeme maradt. Több­ször tartózkodott Nyltrán, Tapol­­csányban, Eperjesen és ÜJbarson. Ezt a Garam melléki falut, ahol 1949—50-ben néhány hőnapig raj­zolta a ménest, különösen a • szivé­be zárta. Ojbars ős Kálna között — ahová étkezni Járt — lovasko­­csln közlekedett, és az ottani la­kosok eleinte az állami birtok új Igazgatójának tartották. Azután is nehezen tudták elhinni, hogy fes­tőember olyan biztos kézzel tudjon bánni az arab lovakkal, de így an­nál Inkább kivívta tiszteletüket. Emil Kotrba szívesen merített témát az Érsekűjvárott zajló ló­versenyekből is. Művészi munkál nemcsak Igen magas színvonalú­ak, mennyiségileg is számottévők. 800 nagy grafikai alkotásból, 800 Ex librisből, különféle apró grafi­kákból és állatmotlvumokból áll életműve', de találunk Itt sok il­lusztrációt, újságokba, könyvekbe, főleg természetrajzi tankönyvekbe készített rajzot Is. Bár a művész nagyobbára a lo­vak és a lovak körüli emberek vi­lágát tárja elénk, tévedés lenne azt hinni, hogy művészete csupán erre a területre korlátozódik. Sok szociális Irányzatú munkája van, melyekben e munkások életének problémáival foglalkozik, ezeket leginkább linóleum- és fametsze­teiben dolgozta fel. Ugyancsak megihlefte a cseh női szépségide­ái és több szimbolikus kompozí­ciójában az édenkert világát, a lovas költői látomását vetette vá­szonra. Ide sorolható 1960-ból a Babér című műve Is, amely a Pe­gazust megkoszorúzó leányaktot ábrázol. Ez a képe és vele együtt még sok másik arról tanúskodik, hogy Emil Kotrba érdeklődéséből nem hiányoznak az emberi figu­rák sem. Művészetében nyomot hagytak azok az országok Is, amelyeket élete során bejárt. Találunk tőle dubrovmkl litográfiákat, és tipi­kus hollandi tájakat, s egy ma­gyarországi ciklust 13, amely 1958- ban ottani tartózkodása alatt szü­letett. Legjobban Bábolna Ihlette mag. Ezek közül a képei közül leg­ismertebbek a Szomjúság, Gólya a pusztán, Bábolna, A kútnál. Ter­mészetesen egész sereg lóportrét Is készített a bábolnai ménesben. Magyarországi tartózkodásáról ezt mondja: Magyarország örökre elnyerte rokonszenvemet, minde­nütt olyan barátsággal fogadtak, amelyet lehetetlen elfelejteni. Emil Kotrba ez év február 22-én tölti be 55. életévét. Tavaly a Föld­művelésügyi és Erdőgazdálkodási Minisztérium mezőgazdasági tema­tikájú képeiért „A szocialista me­zőgazdaság építője“ címet és ki­tüntetést adományozta a művész­nek, aki ez évben Belgiumban, Hol­landiában és az USA-bell Kalifor­niában is kiállít. ttmdéfa Afrika ha n menekültek a légióba, mert a háborús bűnösök felkutatásával foglal­kozó bizottság kereste ókat. Néhány jellegzetes amerikai kalandor is szo’gál a sivatagi erödban. Mivsl az utóbbi időben egyre kevesebb eu­rópai Jelentkezik a légióba, a toborzók az újonnan alakult ftrikal ál­lamok falé orientálódnak, s mivel jobb életfeltételeket, rendszeres étke­zést és ssoldot ajánlanak, sikereik vannak. Egy fiatal belga elmesélte, hogy Barcelonában volt szabadságon. Egy átmulatott éjszaka után, ami­kor megutálta az életet, aláírta a toborzónál a Jelentkezést a légióba. Ezerszer megátkozta ezt a pillanatot, s ha a legcsekélyebb reménnyel kecsegtető alkalom Is kínálkoznék, azonnal megszökne abból a pokol­ból. Tipikus kalandor volt az az angol, oki már több hadsereg egyen­ruháját viselte. A háború alatt mint fiatal fiú Montgomery alatt szol­gált s részt vett a Rommel ellőni csatákban. Aztán belépett a francia idegenlégióba, harcolt Algériában és Vietnamban, szolgált Csőmbe kongói csendűrségében, s amikor visszatért Londonba, olyan unalmas­nak találta az életet, hogy visszatért Afrikába. Próbáltam másoknál is kérdezősködni, de ezek hallgattak, és nem voltak hajlandók arról beszélni, hogy miért léptek be a légióba, kitérő válaszokat adtak. Nem nahéz elképzelni, hogy miért menekültek ebbe a pokolba. A légiós romantika csak a könyvekben szerepel. A való élet nehéz és kegyetlen, sokakat kerget a kétségbeesésbe. Az öngyilkosság és a szökési kísérlet mindennapi jelenség itt, a sivatag poklában... F. V. GRUNFELD hét A spanyol Idegenlégió tevés osztagai 3000 kilométeres hatért ellenőriznek a Szahara peremén. Erőd a sivatagban. Nines itt més, mint lélekülő, nehéz szolgálat. KürOakílrUI mindenütt homok és homok, tObb száz kilométerre minden emberi település? tél, a civilizációtól. Ezek azok a tértlak, akik feledni akarnak, s azt szeretnék, hogy róluk is feledkezzék meg a világ ...

Next

/
Thumbnails
Contents