A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-19 / 8. szám
Ä labdarúgás őstörténetéből Hol és mikor kezdtek előszűr futballozni? Nos, az erről alkotott nézetek, vélemények Igen különbözők. A labdarúgás keletkezéséről, őstörténetéről szóló feljegyzések nagyon szűkszavúak, s a játék „szülőhelyéül“ egyesek Indiát, mások Indonéziát jelölik meg. A szájhagyomány szerint azonban Kínában már Időszámításunk előtt ezer esztendővel Ismertek és űztek egy, a futballozáshoz hasonló labdajátékot. Ha viszont arra a kérdésre akarunk felelni, hogy melyik országnak van legnagyobb része a modern labdarúgás kialakulásában és elterjedésében, akkor a válasz csakis egyöntetűen ez lehet: Angliának. Igen, Angliát méltán és teljes Joggal nevezhetjük a labdarúgás „szülőföldjének“, őshazájának. Ezt az alábbi, hiteles adatokkal könnyen bizonyíthatjuk Isi Az elmúlt évszázadok során — bármennyire hihetetlenül hangzik ez ma — az angol hatóságok gyakran léptek fel különféle rendeletekkel a labdarúgás űzése és továbbterjedése ellen. Az 1313-as esztendőben kiadott egyik rendelet például szigorúan megtiltja az utcán való futballozást. De sok mást Is megtudhatunk a régi dokumentációs anyagokból a labdarúgásról. Például azt, hogy a Játékban résztvevők száma kezdetben korlátlan volt. Könnyen el tudjuk képzelni, mekkora vonzóereje lehetett annak, hogy egy-egy csapatban akár százan, avagy többen is szerepelhettek! S ráadásul a labdáért folytatott küzdelem az akkori szűk utcákon kisebb-nagyobb dulakodással, verekedéssel 13 kecsegtette a „Játékosokat“. Nem csoda hét, hogy a hatóságok beavatkoztak. Az 1349-ben kiadott rendelet Anglia egész területén szigorúan betiltotta a labdarúgást. Száz évvel később hasonló tilalmat rendeltek el Skóciában, többek közt a következő indokolással: „A nép tutballoilk, és közben büntetésre méltó módon elhanyagolja az Ijlövészst gyakorlását“. A Jó íjászok tehát az akkori skót királyságnak sokkal fontosabbak voltak, mint a 'labdarúgók. A labdarúgást betiltó rendeletet azonban a skót uralkodó köröknek 1488-ban mégis vissza kellett vonniuk. Miért? Mert az egykorú krónikás szerint Is: „A nép érdeklődése e Játék lránt nem csökkent, sőt tovább nőtt“. Az 1530-as esztendőtől kezdve ránkmaradt dokumentációs adatokkal hitelesen bizonyíthatjuk, hogy Itáliában már akkor honoltak a labdarúgásnak. A firenzei erődítmények ostromzáráról szóló Jelentésben többek közt ezt olvashatjuk: „A marcona harcosok szabad Idejükben futballozással szórakoztak“. Az ola3Z Antonio Scaino 1555-ben egy un. sportkézikönyvet írt. A könyv számos fejezeteinek egyikében a „calcio“ nevű labdajátékkal, a futballal foglalkozik. A játék pontos leírásából azt Is megtudjuk, milyen labdával Játszották: „A labda belaóje állati hólyagból, kttlaője állati búrból készült“. Ilyen volt tehát a mai futball-labda őse! Térjünk vissza azonban újból Angliába, a modern labdarúgás igazi őshazájába, ahol 1604-ben hatálytalanították ugyan a futball betiltásáról szóló rendeletet, de 1613-ban már egy újabb korlátozást vezettek be. A rendelkezés így szólt: „Az Istentiszteletek idején tilos futballt Játszani“. Ez a rendelet — és néhány más hasonló — már természetesen az angol hatóságok fokozatos „visszavonulási manőverezésének" Jegyében született meg, hiszen a labdarúgás abban az időben már a lakosság legszélesebb rétegeiben óriási népszerűségnek örvendett és további elterjedését, Ozásét semmilyen korlátozó rendelettel nem lehetett megakadályozni. A futball elindult világhódító útjára... Angliában kezdettől fogva „fegyelmezetten“ Játszották ezt a labdajátékot. Ezért ebben az országban jóval előbb alakultak ki és szilárdultak meg a sportszerűségl szabályok, a későbbi Játékszabályok csírái, alapjai, mint bárhol máshol. Cambrldgeben, az egyetemi városban már 1646-ban nyomtatásban jelentek meg az úti. Cambrldge-1 játéksza Amikor Angliában sor került az első nemzetközi labdarúgó-mérkőzésekre (az első Ilyen találkozót 1872-ben Játszották), a Játékszabályok többé-kevésbé kialakultak ugyan már, de a csapatok mai megszokott, tizenegy tóból való összeállítása még nem létezett. Az 1879-ben lejátszott Anglia—Skócia mérkőzésen, maly az angolok 5:4 arányú győzelmével végződött, mindkét csapatban 15—IS Játékos szerepelt. A labdarúgás „őskorában“ nem voltak még sportpályák és stadionok. A „sportolók" az utcákon játszadoztak. Futballra,púként a városkapukat használták. A Játékosok létszámát semmilyen előírás, vagy szabály nem határozta meg, Így aztán mindkét félen százan, vagy ennél többen küzdöttek a gömbölyű labdáért. A hatóságok azonban erélyesen közbeavatkoztak: 1313-ban betiltották mindenféle sportjáték flzésát Anglia valamennyi városénak és falujának utcálti. bályok, a „Cambrldgerules“. S ez nem véletlen, hiszen a labdarúgás legjelesebb és leghűségesebb hódolói éppen az angol egyetemek fiataljai voltak. Tizenöt évvel később, 1863-ban már megszülettek a modern labdarúgás tulajdonképpeni „ŐS3zabályal“ Is, melyek azóta természetesen még változásokon menták keresztül. i Angliában vezették be először — 1874-ben a büntetőrúgást, népszerűbbé vált elnevezésén: a „tizenegyest“. A már előzőleg 1866-ban elfogadott szabály szerint, nem lehetett leshelyzetnek (of side) tekinteni, ha a védekező csapat legalább három Játékosa közelebb állt a' kapuhoz, mint az ellenfél „csatára“, támadójátékosa. 1869-ig a Játékosok még kézzel is megfoghatták a labdát, ettől kezdve azonban már büntették a1 labda kézzel való érintését. 1874-lg a kapuk felső részét csak szövetanyagból készült szalag zárta la Az akkor hozott határozat alapján a továbbiakban a szalagot az olda'lkapukhoz hasonló, felső léccel helyettesítették. Ez az előírás — Jelentéktelen módosításokkal — azóta Í3 érvényben maradt. Manapság milliók hódolnak a íutballnak, sok millió ember látogatja rendszeresen a labdarúgó-mérkőzéseket; jóformán a világ minden táján. E népszerű játék, a modern labdarúgás őshazája — hiteles adatokkal bizonyíthatóan — a Szigetország, Anglia volt. Ezért rendezték meg az elmúlt esztendőben éppen ebben az országban a Vili. labdarúgó-világbajnokságot! Bélyegsarok Mai számunkban bemutatjuk a csehszlovák posta által kiadóit festménysorozat egyik példányát, amely Václav Hollar Ismert festO (1607—1677) müvét mutatja be egy korona névértékű bélyegen. Az egész sorozatból, sajnos, csak 300 000 darab (75 000 négyes blokkban) felent meg, úgyhogy ezek a bélyegek a legrövidebb idó alatt elkeltek és sok gyüftónek nem sikerült ezeket a nagyon szép bélyegeket megszerezni. A többi újdonságból a következőket említjük meg: Gibraltár 14 értékű sorozatot adott ki, amely a tengeri halók különbózö típusait mutatja be. Irak négyértékü légiposta sorozatot adott ki a bagdadi arab idegenforgalmi találkozó tiszteletére. Két bélyeg a meséból Ismert repülő szőnyegen utazó turistákat ábrázol. Az afrikot Libéria állam hétértékű sorozaton az afrikai őserdők állatait mutatja be. Spanyolország megkezdte a népviseleteket bemutató sor kiadását. Minden hónapban egy-egy 6 peseta értékű bélyeg jelenik meg az egyes tartományokban szokásos nőt viseletekről. Svédország két értékből álló sorozatot adott ki a kézilabda VB alkalmából, amelyet, mtnt Ismeretes, Csehszlovákia csapata nyert meg. Végül Vietnamban egy négyénékü sor jelent meg a GANEFO sport - versenyek tiszteletére. ľTT31*>
