A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-19 / 8. szám
Az illetékesek válaszolnak D. M. Rozsnyóról azt panaszolja, hogy az utóbbi Időben gyakran hirtelen fájdalom áll be a bal lábába Járás .közben. Ez a fájdalom néha annyira erős, hogy képtelen tovább mozdulni. ÜJév táján végül Is orvoshoz fordult, aki kivizsgálta, orvosságot Irt elő és érelmeszesedést állapított meg. Olvasónkat nyugtalanítja « diagnózis, szeretne erről a betegségről többet tudni. Dr. Országit Ernő válaszol: Az érelmeszesedés, orvost nevén arteriosclerosis, az ütőerek betegsége. Egy koleszterin nevű anyag felhalmozódása, kötőszövet-burjánzás, ún, rugalmas rostok elfajulása miatt a véredények fala merevvé, rugalmatlanná válik. Érszűkület, érfalrepedés vagy vérrögösődés keletkezhet a megtámadott erekben. Romlik az érintett szervek vérellátása, ami szövetelhaláshoz, üszkösödéshez vezethet. Ha mindez a szív, vagy az agyvelő ereiben történik, a beteg életét teheti kockára. Az érszklerózls egyike a leggyakoribb betegségeknek. Leginkább öregkorban jardul elő, de a folyamat lényege nem „öregedés", hanem betegség, körös elváltozás. Bizonyltja ezt a jelenséget, hogy kilencven éves korban Is gyakran találnak a körbonctanok egészséges érrendszert. Nőknél — különösen fiatal korban — nem gyakori betegség; férfiaknál egyre Inkább terfed a fiatal évek felé. A kóreat harcokban háborús sérülések miatt meghalt 21—24 éves amerikai katonák 73 százaléka boncoláskor már kimutatható érelváltozásokban szenvedett... Olyan vidéken, ahol a lakosság kevés zsíros táplálékot fogyaszt (Japán, Kína), ritkább az érelmeszesedéses megbetegedés, mint Európában és az Egyesua Államokban. Elhízás, cukorba/, magas vérnyomás, dohányzás, kevés pihenés, éjszakázás, hosszú Ideig tartó Idegfeszültség (napjaink álllg fegyverzett békéje ts nyomasztóan hat), nyugtalanság: hajlamossá tesz e betegségre; a sok testmozgás, ésszerű életmód, nyugodt életfelfogás, mértékletesség: késlelteti a betegség fejlődését. A kísérletek szerint, ez már napi 15 percig tartó tzommunkával elérhető. Míg a sokat gyaloglő levélhordónál ritka, postahtvatalnok munkatársat között eléggé gyakori az érelmeszesedés okozta szívinfarktus. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek — főként hosszú Ideig tartó használat esetén — károsíthatják az ereket; például említve: asztmás betegnél az adrenalin és más hörgőtágító gyógyszerek, migrénnél a fenacettnt tartalmazó készítmények /Dtnyl, Algena, Sédet or, Neuralgen j stb. Érszklerózls elváltozások az embert szervezet minden részében kifejlődhetnek. Legnagyobb jelentősége a szív-, az agyvelő és a végtagerek szkleröztsának van. A szív koszorúereinek megbetegedése okozhat heveny szívinfarktust, szloszorulást (angina pectoris, stenocardia); de lassan fejlődő szívelégtelenséget ts. Ennek első tünete lehet a légszomj (például lépcsőn járás közben) és a nyktúrla (éjszakai gyakori vizeletürítés). A szíváramgórbe I elektrokardiogram! segíthet feltsmernt a szívizom-károsodást. Szemfenék-vtzsgálattal közvetlenül látható az állapota. Az agyi érelmeszesedés ts többféle kórkép alakjában tűnhet eló- Súlyos agyvérzéstől az enyhe viselkedés- és emlékezetzavarokig a kórformák hosszú sora lehetséges. Sok ideggyógyász szerint, érszklerózls okozta apró agylágyulásos gócok az okai az ún. természetes halálnak; a normális Idegműködést mindinkább károsítják. Az alsó végtagok érelmeszesedése fekélyhez, üszkösödéshez és az ún. tdőnkéntt sántltáshoz vezethet (amikor több-kevesebb lépés után fájdalom keletkezhetik a beteg végtagban; kímélésre, sántításra — sőt megállásra — késztetve a beteget). A vesék megbetegedése hosszú Ideig tünetmentesen zajlik és kevésbé gyakori jelenség a kórházak belosztályatn, mint az előbbi kórformák. Ismertetőnk még hiányosabb lenne, ha nem emlékeznénk meg röviden az érelmeszesedés gyógyítást lehetőségeiről. Mivelhogy a kezelés orvost feladat, csak rövid felsorolásra szorítkozunk. Életmód, és étrend-rendezés, heparin, Pelentan (külföldön is sikert aratott csehszlovák gyógyszerkészítmény), értágítószerek, jódkáltoldat, szövet-kivonatok, hormonok, fájdalomcsillapítók, nyugtatok — a leggyakoribban használt eljárások. Olyan gyógyszer, amellyel egymagában ki lehetne gyógyítani a betegséget, ez Ideig még Ismeretlen. Sok-sok dicsőített gyógyszer bizonyult később hatástalannak. Egyelőre legcélravezetőbb út: a megelőzés. Ellentétben a kezeléssel, az erek leggyakoribb betegségének — az érelmeszesedésnek — megelőzése nemcsak az orvosokon múlik. Egészséges nemzetközi, belpolitikát, morális rendszábályokra és őszinte embert kapcsolatok kialakítására van szükség az élet minden területén. Az egyéni óvóintézkedéseket pedig már fiatal korban kell kezdeni. Le kell szokni a túlzott dohányzásról, a hétvégi lakomákról, a ,fekete kávéabúzusról. A fájdalomcsillapítók közül, szükség esetén, a legkevésbé ártalmasakat uálasszukl Nyugodtabb életszemléletre, egyszerűbb életmódra, több testmozgásra, több szabad levegőre és több pihenésre van szüksége érrendszerünknek, szívünknek. A zsírók lehetőleg ne haladják meg 25 százalékát táplálékunk kalória-mennyiségének. Igyekezzünk megkedvelni a magyaros konyhától oly idegen növényt olajokat. A védőintézkedések fokozottan szükségesek a cukorbajosbknál, az elhízásban és magas vérnyomásban szenvedők esetében. Az utóbbi években már a gyógyszeres megelőzés gondolata ts felmerült; nagy adag aszkorblnsav (C-vltamlnj és a nyugtatóként használt lumtnál —• állatkísérleteknél — késleltette az érszklerózls fejlődését. rUPtrűA^l llÍQMH Emil Kotrbát mint festőt, a lovak, azek a nemes mozgású állatok tették híressé messze & határokon túl Is, azaz a saját, dinamizmustól feszülő festészeti stílusa, amely laghálásább tárgyát a lovakban találta1 meg. A művész znojmói születésű, és már mint fiúcskának kedvenc Időtöltései közé tartozott a környe-Mwtonjutfoád A franciák ugyan elhagyták az észak-afrikai partokat, a ssahara! erődökből is kivonták és Korzika szigetére telepítették a hírhedt idegenlégionáriusokat, da azért még mindig vannak légiótok Afrikéban. Hogy hol? A sivatag nyugati peremén szolgálnak a spanyol Idegenlégió katonái. A verbuválás még mindig ugyanúgy történik, ahogy azt a légiós regényekből ismerjük. Érvényes móg a régi hagyomány: a légió nehéz munkát, alacsony zzoldot kinél, de nem kérdezi a Jelentkezőtói, kicsodamicsoda, ml az igazi neve, honnan Jön, mit tud. A múltból Ismert kalandos életnek mér vége, minden korszerűbb, a légionáriusok valamivel Jobban, civilizáltabban álnak, de azért a régi hagyományok nem tűntek el teljesen. Az Idegenlégiónak Igazi férfiakra van szüksége, és sok parancsnak a régi szellemben neveli katonáit, a „sangre y gloria“ (halál és dictótőg) Jelszó szellemében, t égy hívja őket, bogy „novios de la muerte“ (a halál Jegyesei). Igen kevés katona hajlandó arról beszólni, hogy miórt lépett be a légióba. Ez érthető, mert kevés az olyan gyilkos vagy egyéb bűnttző, alcl szívesen ismeri be a tettét. Néha azonban akad egy-kettő, aki elárulja. Egy elhagyott sivatagi erődben összejöttem egy fiatal franciával, áld elérnlta, hogy részt vett egy De Gaulle elleni sikertelen merényletben, z ezért nem térhet vissza Franciaországba. Azzal számol, hogy ha leszolgálja az öt évet a légióban, akkor megkapja a spanyol állampolgárságot éa éj életet kezdhet... Találkoztam németekkel is, akik azért hét18
