A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-19 / 8. szám
K-22‘71114 A prágai Kongresszusi Palota a szakszervezeti kongresszus napjaiban környezetének és életfeltételeinek megjavítása terén. A vita megmutatta, hogy a gazdasági kérdések mellett nagy fontossága a dolgozóknak a* Irányításban és az igazgatásban való részvétele. Nem formális Jogokról van Itt szó, nem arról, hogy az üzemvezetőségekben bólogató Jánosként ott üljön az üb egy-egy tagja Is. Ennél sokkal többről van szó, arról, hogy dolgozóink a szakszervezeteken keresztül valóban kivegyék részüket a gazdasági és termelési döntésekből. Sokat foglalkozott a kongresszus az új gazdaságirányítás bérpolitikát elvével, vagyis az érdem szerinti Jutalmazással, a béregyenlősdl megszüntetésével. 'örvendetes Jelenségként könyvelhetjük el, hogy dolgozóink túlnyomó többsége megértette és helyesen értelmezi ezt a kérdést. Az új, érdem szerinti bérezési rend-A szakszervezetek jövő feladatai A' VI. szakszervezeti kongresszus után Január 31. és február 4. között tartotta meg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom VI. kongresszusát Prágában. A tanácskozásokon a mozgalomban tömörült több mint 5 millió dolgozót 1607 küldött képviselte, azonkívül a világ 41 országából érkeztek szakszervezeti küldöttségek a kongresszusra, köztük Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárának helyettese. A tanácskozások első napján felszólalt Antonin Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök, mint a párt, a Nemzeti Front és a kormány küldöttségének képviselője. Beszédében kiemelte, hogy a munkásosztályra nagy felelősség hárul az új érvényre- Juttatásáért, a szocialista rendszer nyújtotta lehetőségek teljes mérvű kiaknázása érdekében nélkülözhetetlen társadalmi és gazdasági átalakulások megvalósításáért. Ma ez a munkásosztály és annak szervezetei, így a szakszervezeti mozgalom forradalmi feladata. A szocialista társadalom továbbfejlesztése szempontjából döntő Jelentőséggel bír a társadalom anyagi-műszaki bázisa, a szocialista termelőerők továbbfejlesztése. E téren jelentős szerep hárul az értelmiségre, amelynek a munkásosztály oldalán a tudományos-műszaki haladás élén kell Járnia. Beszéde további részében Novotný elvtárs kitért a népgazdaság irányításának új rendszerére, a gazdaság szerkezetének megváltoztatására, majd időszerű külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A kongresszuson felszólaló küldöttek beszédei is két témakör köré csoportosultak, ezek: az ÚJ gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban felmerülő problémák, valamint a szakszervezetek feladata a dolgozók munkaszer alkalmazásával párhuzamosan nagy jelentősége lesz a dolgozók szakképzettsége növelésének. Ezen a téren sokat tehetnek a szakszervezetek. A küldöttek megválasztották az SZKT új vezetőségét, az SZKT elnöke Miroslav Pastýflk elvtárs lett. A VI. szakszervezeti kongresszus két határozatot hozott: az egyik az üzemi és vállalati szakszervezeti bizottságok hatáskörével, a másik a tagdíjakkal foglalkozik. Végül a kongresszus kiáltványt tett közzé az USA vietnami agressziójáról. Ebben élesen elítéli a Jelenlegi imperializmus legagresszivebb erőit — az Amerikai Egyesült Államokat, ugyanakkor támogatásáról biztosította a VDK-nak és e dél-vietnami Nemzeti Felszabadltásl Frontnak azt a követelését, hogy a Jelenlegi helyzet megoldásának alapjául az 1954-es genfi egyezményeket kell tekinteni. Miroslav Paxtytik elvtárs, az SZKT elnöki; Nasution tábornok, ai Ideiglenes Népi Tanácskozó Testület elnöke az Antara hírügynökségnek adott lntervújában kijelentette, hogy e szerv vezetősége ragaszkodik az alkotmány rendelkezéseinek és a népi tanácskozó testület (parlament) határozatainak a betartásához. Nasution tábornok szerint a nép nagy többsége meg van győződve róla, hogy Sukarno belekeveredett az 1965. évi szeptemberi eseményekbe. Nasution a továbbiakban rámutatott, a nemzetgyűlés vezetősége és a politikai pártok többsége megegyezik abban, hogy az az Írásbeli nyilatkozat, melyet a szeptemberi eseményekben való szerepéről Sukarno elnök a nemzetgyűléshez intézett, nem telel meg az alkotmányos szokásoknak. — A jobboldali diákszervezetek egyre határozottabban követelik Sukarno bíróság elé állítását és elítélését. Képünk agy tüntetésen készült, ahol Kusnu Utomo vezérőrnagy Suharto tábornok képviseletében beszédet mond a tüntető diákok előtt. (Panaphoto) | Háromheti fogság után, a dél-vietnami Nemzeti Felszabadltásl Front harci egységei február B-án egy Saigontől mintegy 400 km-re északra fekvő faluban szabadon engedték Michele Ray francia riporternőt, a Chanel divatház egykori manökenjét. Michele Ray elmondotta, hogy a Vietcong Jól bánt vele, sőt szabadonbocsátása előtt még ebédet is rendeztek a tiszteletére. Az útra ellátták olyan ruhával, amit a vietnami parasztasszonyok viselnek, és külön méretre készült szandált kapott. „Ebben a háborúban nem harcolunk újságírókkal“ — mondták neki búcsúzóul. — A képen Michele Ray elfogatása előtt. (AFP) A Cvihszl ovák iái Magyar Dolgozók kulturális S/.ó vfítsögfiiiuk licli lapja MogjüliMiik mind (mi vasárnap. Fószerkosztô Major Agoslnn fószork. helyűt tus: Ozsvnld Arpád Pus ta fiók D 30». telefon 533 04 Terjeszti a Posta llirlapszolgála ta, el“fizetéseket elfogad minden postahivatal és levél kézbesít*1. Szerkesztűség. Bratislava Jeseň ského U. Külföldre szóló előfizetéseket el intéz: PNS Ústredná expedícia tlaée. Bratislava», Dottwaldovo nám 4» Víl, Nyomja » PRAVDA nyomd »vállalat, Bratislava, Štúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 10.50 Kés, fél évre 30, — Kés, egész évre 70, Kés. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk viszsza. Kötelező az udva Újságban olvasom: a kalauz felsegített egy idős nénikét a kocsiba és helyet kért számára; a boltban az elárusltónő kedvesen mosolygott a vevőkre, a vendéglőben a pincér ugyan nem tudott Időben kiszolgálni, de udvariasan bocsánatot kért a mulasztásért, stb., Legtöbbször az köszöni meg levél formájában a szívességet, akivel a dolog történt, esetleg egy szemtanú, vagy újságíró von le bizonyos tanulságot karcolatéban az emberi egyúttélés e szép, kedves megnyilvánulásáról. Az emberek többsége talán azért Is fogadja hálával, Jóleső érzéssel az udvarias gesztust, mert manapság egyre ritkábban találkozik vele. Megszoktuk, hogy az autóbusz vezetője, miközben Jő ötven-száz métert loholtunk a megállóhoz, az orrunk előtt csukja be az ajtót. Megszoktuk, hogy a boltban az elárusltónő világfájdalmas arcát látva, lelkllsmeretfurdalást érezzünk a zavarásért és csak a legrövidebb tőszavakban adjuk tudtára szerény kívánságunkat. Ne kérjünk olyan dolgot, ami nincs a szemünk előtt, mert azért nem mennek a hátsó raktárba, egyszerűbb fejet rázni: nincsen. Megszoktuk a tolakodást, a fiatalok tiszteletlenségét, a modortalanságot? Azt hiszem, Inkább a kényelmet. Nincs Időnk a másokat ért sérelmek felett tanúságot tenni. S a magunkat ért sérelmeket is természetesnek vesszük. Nálunk a nők egyenjogúak a férfiakkal. Éppen ezért az autóbuszban, villamosban a férfiak nyugodtan ülnek ős arcukat lepedő nagyságú újságokba rejtik az idősebb nők szúró pillantásai elől. Az autóbuszban néha vitákat rendeznek az utasok, ha egy-egy kamasz a fülebotját se mozdítva, nyugodtan ül a helyén és körülötte öreg anyókák szuszogva helyezik egyik kezükből a másikba a bevásárló kosarat. — Ez aztán a lovagi Hol tanulta a modortalanságót? Így nevelik az Iskolában? Milyenek
