A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-12 / 7. szám
Az utóbbi hónapban sok olyan levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyben az olvasók különböző problémáikat tárják elénk, abban a reményben, hogy nehézségeik megoldásában segítségükre leszünk. A válaszok a különféle ágazatokban komoly szaktudást Igényelnek. Hogy olvasóink kívánságainak eleget tehessünk, munkánkba bekap' csoltunk jogászt, orvost, pszichológust, írót, ökonómust, hogy bármilyen jellegű kérdésben olvasóink rendelkezésére állhassunk. Mai számunktól kezdődően tehát az illetékesek válaszolnak: Dr. Szabó Iván pszichológus Szülék István olvasónk kérdezi Komáromból. Nem vettek fel az egyetemre, babér a felvételi vizsgán jól helyt álltam. Szeretném tudni, mihez kezdjek a jövőben, mert mindenáron főiskolai képesítést szeretnék szerezni. Mint kedves olvasónk Is tudja, az egyetemekre és főiskolákra az érettségin, Illetve a középiskolában elért eredmény alapján választják ki a legmegfelelőbbeket. Ha tekintetbe vesszük azt a tényt, hogy pl. az 1907—68-as Iskolaévben az orvosi fakultásra összesen 420 hallgatót lehet felvenni, a jogi karra meg csak 180-at, akkor nem nehéz elképzelni, hogy a fel nem vett jelentkezők között sok olyan is lesz, aki, habár a követelményeknek megfelel, mégsem lesz egyetemi hallgató. Ez a lehetőség gyakorlatilag az összes egyetemeken fennáll. Hogy mindenkit nem lehet felvenni, az abból is következik, hogy különböző okokból, akár divatból, (mert ez is előfordul) az egyes fakultásokon a jelentkezők száma annyira megnő, hogy az bizonyos szakmák túltelítettségére vezetne, amit természetesen egy társadalom sem engedhet meg magának. Ezen túlmenően az is az igazsághoz tartozik, hogy egyetemeink tantestülete nem képes az adott műszaki és egyéb felszereléssel az előirányzottnál lényegesen több hallgató megfelelő színvonalon történő oktatását biztosítani. Enynyit talán az objektív okokról, melyek meghatározzák a felvehető tanulók számát. A másik tényező a szubjektív elhatározás, melynek motivációja a választott pálya szempontjából vagy adekvát, vagy nem. Gyakori az az eset, amint azt a motiváció-konstelláció területén végzett vizsgálatok mutatják, hogy bizonyos indítékok kielégítést nyerhetnek más, esetleg az érettségiző tanuló számára kevésbé ismert szakma területén. E rövid felsorolásban igyekeztem rámutatni azokra a tényezőkre, melyek, ha nem is döntően, de lényegesen befolyásolják a pályaválasztás realizációjának lehetőségeit. Sokan, miután elképzelésük, esetleg régi vágyuk nem teljesült, tanácstalanok a továbbiakat illetően. Felesleges levelek tömegével halmozzák el a különféle intézményeket és hivatalokat, hogy a vélt csorbát helyreigazítsák. A helyesebb út azonban feltétlenül az, hogy felülvizsgáljuk saját képességeinket, valamint a választott szakma követelményeit. Ha már a hivatalok nem segítenek — hogy is segíthetnének? — akkor ne azzal igyekezzenek a problémát megoldani, hogy azonnal más egyetemeken próbálnak szerencsét — ahová pedig egyébként nincs kedvük menni. Ez semmiképpen sem jelenthet megoldástl Az egyetemi felvételi vizsgákra úgy készüljünk, hogy előre válasszunk ki egy nekünk tetsző szakmát, amelyet — a felvételi vizsga sikertelensége esetén — szívesen megtanulunk. Így csalódásunk nem tetőződik azzal, hogy az egyetemi tanulmányok helyett kényszerből választott munkaterületen kell dolgoznunk. A későbbiekben, ha ambíciónk nem lankad, tovább képezhetjük magunkat, esetleg tévúton az egyetemet is elvégezhetjük. L. Gyömbér, Hegedűs és Mezei J. olvasóinknak levélben válaszolunk. Dr. Földes József jogász: J. K. komáromi olvasónk levelében Írja, hogy a múlt övben volt 57 éves, özvegy, két gyermeket nevelt föl és eddig 15 ledolgozott éve van. Eddig kérdéseire azt a választ kapta, hogy még várnia kell, amfg Igényt szerez öregségi nyugdíjra. Olvasónk azt kérdi, mikor tarthat Igényt az érvényben lévé rendelkezések szerint öregségi nyugdíjra? A Tt 1964/101 sz., az alkalmazottak társadalombiztosításáról szóló új törvény értelmében a dolgozó nőnek akkor van igénye teljes öregségi Járadékra, ha legalább 25 évig állt alkalmazásban és ennek az alkalmazásnak során, vagy legkésőbb két éven belül betöltötte 53. életévét és 5 vagy több gyermeket nevelt fel, 54. életévét és 3 vagy 4 gyermeket nevelt fel. 55. életévét és 1 gyermeket nevelt fel. 57. életévét, ha egy gyermeket sem nevelt fel. Olvasónk ugyan a korhatárt elérte, de hiányoznak még a nyugdíj szempontjából beszámítható ledolgozott évei. Olvasónk eddig ledolgozott 15 évéhez azonban hozzá kell számítani pótidőként azt az időt, amely alatt 3 évnél fiatalabb kiskorú gyermekeiről gondoskodott, ha ezen gondoskodás ideje alatt nem volt alkalmazásban; az ilyen esetben csak egy időt lehet beszámítani éspedig azt, amely a dolgozó számára kedvezőbb. Ha a gyermekek születése között nem telt el 3 év, csak a rövldebb idő számítható be. Mivel olvasónk még nem 60 éves, az eddig ledolgozott évei alapján nem szerzett még igényt az ún. aránylagos öregségi nyugdíjra sem. Az aránylagos öregségi nyugdíj feltételei ugyanis a dolgozó nők esetében, ha 25 évnél ugyan rövldebb ideig, de legalább 20 évig volt alkalmazásban és alkalmazása idején vagy legkésőbb két éven belül annak befejezésétől számítva, betöltötte: 60. életévét és legalább 1 gyermeket nevelt fel, 62. életévét, ha nem nevelt fel egyetlen gyermeket sem. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a dolgozó nő (ez esetben azonos feltételek mellett a férfi is) aránylagos öregségi nyugdíjat kaphat abban az esetben Is, ha alkalmaztatása során vagy legkésőbb két éven belül, annak befejezésétől számítva, töltötte be 65. életévét és legalább 10 évig volt alkalmazásban. A fentiek értelmében, ha olvasónk tovább is dolgozni fog, legkorábban 60. életévének betöltése után kérheti az aránylagos öregségi nyugdíj folyósítását. Mint ismeretes, a teljes öregségi nyugdíj az utolsó 10 vagy 5 év átlagkeresetének 50 %-a, esetleges emeléssel a további évek után; az aránylagos öregségi nyugdíj annyival alacsonyabb, amennyi ledolgozott év hiányzik a teljes öregségi nyugdíjhoz előírt 25 ledolgozott évhez. Libanonról keveset tud az átlag ourójiai, jóllehet az ország a Földközi-tenger medencéjének egyik legfelkapottabb üdülőhelye, bevételi forrásai között igen előkelő helyei foglal el az idegenforgalom. Évente közel kétmillió turista fordul meg itt, keresi fel a nyáron is bűvös hegyi üdülőhelyeket és a tengerpartot, mely
