A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-05 / 6. szám
Országos "■ TM "■ - • . --------— - '-r - ^BepjPg <qdMM / utáni gondok Alig néhány hete ért véget a Csehszlovákia Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének XI. urszágos közgyűlése, mely megvitatta az elmúlt négy esztendő munkáját és megjelölte a Szövetség feladatait az elkövetkező négy évben. A IX. országos közgyűlés határozatait egyre többen ismerik meg, hiszen 12 dél-szlovákiai járás Csemadok szervezetei nemrég vitatták meg az egyes határozati pontokat. A most folyó évzáró közgyűléseknek is egyik legfontosabb feladata az, hogy a Csemadok tagságát megismertessék a IX. országos közgyűlés határozataival. Természetesen bármilyen jelentősége is van annak, hogy a Csemadok tagsága megismeri a közgyűlés határozatait, és ezáltal pozitív hangulat alakul ki a helyi szervezetekben, ez a tevékenység mégiscsak az első lépést jelenti. Ahhoz, hogy a határozatok valóban mozgósító erővé váljanak, szükséges a közgyűlés határozatait konkrétan feldolgozni és a Csemadok szervezet, valamint a járás feltételeire alkalmazni. Lényegében ez a feladat vár a Csemadok járási konferenciáira, melyeknek jelentősége idén megnövekedett. Egyszóval a IX. országos közgyűlés határozatainak valóraváltása attól függ, hogy a Csemadok járási bizottságai már most, ezekben a napokban helyesen alkalmazzák-e a határozatokat a járás viszonyaira, az új járási vezetőségek pedig milyen felelősséggel látnak hozzá e feladatok teljesítéséhez. Az, hogy az országos közgyűlés határozatai mennyire hatják át az irányítás és a vezetés minden fokát, a járási bizottságok mennyire mélyülnek el a problémákban, ez a járási konferencia küldötteinek kezdeményezőkészségétől és javaslataitól is függ. Ezért a járási konferenciák küldötteitől elsősorban azt várjuk, hogy új gondolatokkal, javaslatokkal, és nem utolsósorban kötelezettségvállalásokkal segítsék a határozatok végrehajtását. E téren semmi sem lenne károsabb, mint a passzivitás, az eddigi hiányosságok felett való szemet hányás, vagy az esetleges önelégültség. A Csemadok IX. országos közgyűlésének határozatai, melyek felölelik a műkedvelő munka széles skáláját, fokozott erőfeszítést követelnek mind a Csemadok szervezettől, mind az önkéntes dolgozóktól. Hangsúlyoznunk kell, hogy hiábavaló lesz a Csemadok szervezet minden erőfeszítése, ha a feladatok végrehajtásába nem kapcsolódnak be olyan emberek, akik nemcsak tudnak, de akarnak is tenni valamit, sőt, ha kell, áldozatokat is hoznak a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális életének fejlesztéséért. A Csemadok IX. országos közgyűlése határozatainak realizálásakor az a feladat vár reánk, hogy a már eddig bevált munkaformákat tökéletesítsük. Ennek alapját természetesen a szilárd szervezeti élet képezi, ámely feltételezi, hogy az egyes kulturális problémák megtárgyalásába a Csemadok egész tagságát bevonjuk. Fel kell számolnunk néhány helyi szervezetünkben azt az áldatlan állapotot, hogy a Csemadok működése és kulturális ténykedése mindössze egy két ember jóakaratán és tennivágyásán múlik. Ezért a határozatok teljesítésének alfája és ómegája, hogy minden Csemadok tagot aktivizáljuk. Ez magával hozza azt is, hogy egyesekre nem nehezedik majd túl sok feladat (ami sokszor az elkedvetlenedés okozója), megoszlik és könnyebbé válik a munka. Tovább kell tökéletesítenünk a népművészeti együttesek, a színjátszó-, tánc- és énekegyüttesek, valamint az irodalmi színpadok munkáját, arra kell törekednünk, hogy a IX. országos közgyűlés határozatai alapján a színvonal emelésével párhuzamosan, fokozatosan létrehozzuk a csoporton belüli szakmai és politikai nevelés feltételeit és így az együttesek a kollektív élet és a szocialista életstílus kialakításának sejtjeivé váljanak. Fontos feladat ez, hisz az együttesekre sohasem szabad csak a teljesítmény szempontjából nézni, látni kell azt is, ami a produkció mögött van: a kollektívát és az embert. E probléma fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Csemadok műkedvelő együtteseiben közel tízezer ember, egész tagságunk egynegyed része dolgozik. A népművelésben szintén szükséges az eddig bevált jó munkaformák tökéletesítése. Ezen a szakaszon főleg azokra munkaformákra helyezzük a fő súlyt, amelyek a Csemadok speciális feladataival összhangban állnak. Ilyen többek között az irodalom népszerűsítése. Ezt a munkát a magyar nemzetiségű lakosság között senki nem végzi el helyettünk. A közgyűlés határozatai értelmében járási bizottságaink mellett olyan előadó testületet kell létrehozni, melynek tagjai a magyarlakta falvakban és városokban általános irodalmi > problémákkal foglalkozó előadásokat tartanak. Az irodalom népszerűsítését rendszeressé kell tennünk, és ezt a munkát úgy kell végeznünk, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókat megismertessük a cseh, a szlovák, valamint a világirodalom remekeivel. Ebből a munkából a csehszlovákiai magyar írók sem maradhatnak ki, akiktől elvárjuk, hogy sűrűbben látogassák a Csemadok állal rendezett szerzői esteket, sőt maguk is kezdeményezzenek ilyen rendezvényeket. A Csemadok specifikus küldetéséhez tartozik a csehszlovákiai magyar dolgozók megismertetése a Csehszlovák Szocialista Köztársaság történelmével. Ebben a munkában j honismereti köröknek továbbra is fontos szerepük lesz. Arra kell törekednünk, hogy a magyarlakta városok és falvak többségében működjön ilyen kör, s tagjai olyan emberek legyenek, akiket érdekel a 'örténelmi múlt. A járási bizottságuk állítsanak össze egy olyan előadó-testületet, amely időről időre történelmi problémákkal foglalkozó népszerű előadásokat tart. Ezen a területen még sok a tennivaló. A honismereti körök, kevés kivételtől eltekintve, kellőképpen nem tettek eleget küldetésüknek. Nem tudatosították eléggé, hogy községük és járásuk múltjának megismertetése mellett milyen nagy fontossággal bír a csehszlovák munkásmozgalommal való fog'alkozás. A munkásmozgalom története mutatja meg a legjobban azt, hogy a történelem folyamán a hazánkban élő nemzetiségeket és nemzeteket a közös célért vívott harc kapcsolta és kapcsolja össze ma is. Ha valaki meg akarja ismerni hazánk történetét, elsősorban a munkásosztály harcával kell foglalkoznia, amelyben tükröződik múltunk, jelenünk, és jövőnk. Ezen a téren pótolni kell az elmaradást, annál is inkább, mivel a IX. országos közgyűlés határozata nagy súlyt helyez tagságunknak a pro letár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében való nevelésére. E határozatnak csak akkor tehetünk eleget, ha népnevelő munkánk során mindig hangsúlyozzuk azokat a vonásokat, amelyek a szlovák és a magyar nemzet életében közösek. Ez mélyíti el legjobban népeink barátságát és testvériségét. Ez a kérdés összefügg az egészséges nemzeti öntudatra való neveléssel, mert mi, akik az internacionalizmus alapján állunk, az egészséges nemzeti öntudatot nem értelmezhetjük másképp, csak úgy, hogy a saját haladó hagyományainkból táplálkozó büszkeség kiegészül más népek kultúrájának, hagyományainak meg becsülésével, hazánk népeinek barátságával és testvériségével. Itt nincs helye semmi belemagyarázásuak. Az egészséges nemzeti öntudatot át kell hatnia a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemének. A IX. országos közgyűlés határozataiban újat jelent a klubélet szervezésének kérdése. Manapság egymás után alakulnak az ifjúsági klubok, néhány már a Csemadok helyi szervezete mellett is működik. Tevékenységüket mindenütt támogatjuk, ha ennek szüksége mutatkozik. Az ifjúsági klubok legfőbb jelentősége abban mutatkozik meg, hogy a fiataloknak alkalmuk nyílik az őket érintő problémákkal foglalkozni és aktívan bekapcsolódni a kulturális élet szervezésébe. Az ifjúsági klubokban lehetőség nyílik arra, hogy fiatalok és idősebbek rendszeresen találkozzanak, eszmecserét folytassanak, és egészséges légkör alakuljon ki az ifjúság és a felnőttek között. Nekünk azonban tovább kell lépnünk, és falvainkon létrehozni a klubélet egészséges formáit, s ily módon hozzájárulni ahhoz, hogy többirányú érdeklődést elégítsünk ki. Vannak olyan falvak és városok, amelyekben a Csemadok helyi szervezete önállóan is létrehozhat klubot, mivel megvannak ehhez a feltételek, a helyiség a felszerelés, s talán a pénz is. Mégis, úgy gondolom, hogy a klubok alakításában össze kell fognia minden társadalmi szervezetnek, mert csak a közös munka gyümölcseként jöhet létre a jól felszerelt, minden igényt kielégítő ifjúsági klub. A Csemadok legfőbb feladata e téren az, hogy kezdeményezően és aktívan járuljon hozzá az egészséges klubélet kialakításához. Sok feladat áll előttünk, melyekből mindössze néhányat említettem meg. Minden munkaforma nem valósulhat meg egy-egy helyi szervezetben. Ki kell választani azt a területet, amelynek műveléséhez leginkább megvannak az előfeltételek. Voltaképpen ennek az egy két munkaformának kialakítása jelenti helyi szervezeteinkben a kilencedig országos közgyűlés határozatainak végrehajtását. Akármilyen formában végezzük tevékenységünket, nem szabad szem elől téveszteni a Csemadok szervezetek legfontosabb hivatását; hatást gyakorolni a tömegek nevelésére — ami igen aktuális kérdés a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában is. A Csemadok járuljon hozzá az emberek közötti szocialista viszony elmélyüléséhez, az őszinte, elvtársi légkör kialakításához. Tudatosítanunk kell, hogy mindent, amit teszünk, becsületesen kell végeznünk, mert ettől is függ szocialista hazánk felvirágoztatása, s végső soron állampolgáraink egyéni boldogulása. VARGA JÁNOS gflB f|8H MH * 41 A Hét irodalmi medékleie ® S.
