A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 5. szám

Már közhelynek számit, mindenki tudja, hogy korunkban egyre jobban kitoló­dik az emberi életkor átlagos hatóra. Az átlagos életkor már túl van a het­ven esztendőn is. A Szovjetunióban például a legutóbbi népszámlálás során 21700 embert ta­láltak, aki száz esztendőnél idősebb volt. Az egyik ember túléli a százesztendős kort, mások pedig idő előtt megöregszenek. Mi a titka a hosszú életkornak? — erről beszélge­tett a Szovjetszkaja Rosszija című, moszkvai lap szerkesztőségében, kerekasztal konferen­cián, három moszkvai tudós. A 60 éves ember munkaképessége — Az orvos megállapításai szerint — mon­dotta Rubakln professzor, — a 60 éves ember megbetegszik a vese, de ezt még ekkor nem veszik észre sem a gyermekek, sem a szüleik. Telnek-múlnak az évek, és a betegség lassan kifejlődik, amikor aztán Idősebb korban észre­veszi az ember, már krónikus jelenséggel áll szemben. Az öregedés ifjú korban kezdődik — A legfontosabb kérdés valóban a beteg­ség gyökerének kutatása — vette át a szót V. Murek professzor, a biológiai tudományok kandidátusa. — Elsősorban azt kell megvizs­gálni, hogy minek következtében áll elő az öregedés. Számtalan elméletet dolgoztak ki er­re. Véleményem szerint a fennálló mintegy 200 elméletből a legérdekesebb és legfontosabb Medvegyev professzor teóriája, ö azt fejtegeti, munkaképessége nem különbözik a fiataloké­tól, sőt kétségtelen tény az, hogy az emberben évtizedek során kialakul egy úgynevezett di­namikus sztereotip ismétlődés, az élet ritmu­sa, amely a munkában kitűnően érvényesül. Az Idősebbeknél érvényesül ez a kialakult ritmus, a fiatalok azonban még csak beleszoknak abba. Ezért olyan munkaképes a 60 éves ember. — Gyári üzemi orvosaink tapasztalatára hi­vatkozom — folytatta a professzor —, amikor azt állítom, hogy az Idősebbek általában rit­kábban fordulnak az orvoshoz, mint a fiatalok. Ez ugyan első hallásra hihetetlennek tűnik, de mégis így van. 60 év után ugyanis nagyon rit­kán fordul elő új megbetegedés, csupán a régi krónikus bajok állnak fenn, s ezeknek a gyógykezelését már Ismeri a beteg. Még rit­kább az új megbetegedés a 75. életéven túl. A fiataloknál viszont újdonságként Jelentkezik a betegség, tehát természetes, hogy gyakrab­ban fordulnak orvoshoz. De ne arról beszél­jünk, hogy mikor jelentkezik a betegség, hanem mikor kezdődik, mikor indul el a lap pangó stádium, amit az ember nem vesz ész­re. Például: gyerekkorban igen gyakori a skar­lát. Ennek következményeként nemegyszer hogy az emberi szervezetben, a növekedés so­rán felhalmozódnak a makromolekulák bio­szintézisének hibái. Az egyik ilyen hiba pél­dául, a fehérjetermelésben jelentkezik. A bio­szintézis hibáinak felhalmozódása teljesen helytálló a molekulákban, de hogy áll a hely­zet az egész emberi szervezet öregedésével? — Nagyon korán kezdődik. A szívkoszorúér elmeszesedése például a 20—25. év között in­dul el, és hosszú-hosszú Időn keresztül minden szimptóma nélkül folyik. De még messzebbre is visszamehetünk... A másfélhónapos méh­magzat 97,5 %-ban protoplazma folyadékból áll. Az újszülöttnél a szervezet víztartalma már csak 74,5 %. A fejlődés során az emberi test víztartalma egyre jobban csökken, és a 30 esztendős ember szervezetében már csak 63,5 % víz van. Igen ám, de a szervezetben le­zajló vegyi reakciók az oldatokban folynak le, a víz pedig univerzális oldat. Minél kevesebb víz van az ember szervezetében, annál lassab­ban zajlanak le a biokémiai folyamatok, köz­tük a legfontosabb, az anyagcsere. — Az élet alapja az anyagcsere, és ez az idők folyamán egyre csökken. Amikor aztán az ember erősen csökkenti a szellemi és fizikai tevékenységét, még lassúbbá válik az anyag­csere. Végül bekövetkezik az az Időszak, ami­kor sokkal nagyobb lesz a szervezet felbomlá­sának folyamata, mint az új anyagok termelé­se. Ezenkívül pedig sok belső szervünkből kicsirázik, kinő egy durva kötőszövet. Ez a szövet megzavarja az élet számára fontos sej­tek működését a vesében, a májban, az izmok­ban. A csontozat is megváltozik, csökken pél­dául a bordák rugalmassága. — Az izomszövetek évről-évre gyengülnek. Ez a magyarázata annak, hogy az ember, amint öregszik, mind kevesebbet akar mozog­ni, a test valahogy nyugalmat keres. Ilyenkor kell azután az emberi akaratnak felvennie a harcot a testtel. Nem szabad utat engedni az „öregség provokációjának“. Naponta 20—30 deka túrót — És én mégis azt mondom, hogy az öreg­kor az élet aranykora. Nem véletlen az, hogy nem egy országban megalakultak az aranykor­­szak klubjai. Hiszen nagyon jól tudjuk, ahhoz, hogy ősszel jó termést takarítsunk be, már tavasszal ápolni kell a fiatal hajtásokat. így van ez az emberi természettel is. Az aranykor, a jó termés betakarítása az öregkorban követ­kezik be, de csak akkor, ha fiatalon ügyelünk önmagunkra. 0. O. Szokolnyikov professzor, a Moszkvai Gerontológiai Intézet Igazgatója arról beszél a kerekasztal konferencián, hogy miként is le­het megfogalmazni az életelixír fogalom lénye­gét. Az élet három fontos tényezőből áll: a munka, a pihenés és a higiéniai előírások betartása. A munka az ember életének elen­gedhetetlen feltétele. Vannak, akik azt hiszik, hogy az öregkorban teljes nyugalomra van szüksége az embernek, hiszen az évek során már elkoptak a „csavarok". Csakhogy mélysé­gesen téved, aki összetéveszti az embert a géppel. Az embernek szüksége van a munkára, a szellemi és a fizikai munkára egyaránt. De szüksége van a pihenésre Is. Ennek a pihenés­nek azonban úgynevezett aktív pihenésnek kell lennie, amely helyreállítja és újratermeli az erőt. Aztán beszéljünk például az étkezés­ről. Idősebb korban jóval kevesebb tojássárgá­ját, állati zsiradékot, májat, velőt, kell fogyasz­tania az embernek. De nagyon egészséges, ha az idősebb ember naponta megeszik 20—30 deka túrót, azonkívül beiktatja az étrendjébe a szójababot, a tojásfehérjét, rizst, parajt, a káposztát és a tengeri halat. És nagyon okos dolog időnként egy-egy gyümölcs-, tej-, vagy főzelékes napot tartani. Az életkor új időhatárai — Az orvosok természetesen kutatják az életeluírt gyógyszeres formában. Egyesek el Is értek némi eredményt, a két százalékos novo­cain befecskendezésével. Azt megállapíthatjuk, hogy a novocaint általában az öregedés elleni komplex gyógyszernek tekinthetjük. — És van még egy tényező, amit nem sza­bad figyelmen kívül hagyni: ez az idősebb ember idegállapota. A durva szó, az Öles hang a meg nem értő magatartás pszichikai traumát idéz elő. A pszichikai-lelki sérülések azonban meggyorsítják a fizikai megbetegedések kifej­lődését. Mert minden Izgalom azzal jár, hogy a szervezet idő előtt elhasználódik. Hiszen a tu­domány megállapítása szerint az emberiségnek csupán két százaléka ha! meg természetes ha­lállal, 98 százaléka pedig különböző egyéb ok folytán fejezi be idő előtt az életét, A szót ismét A. Rubakln vette át. — Azt hiszem, beszélgetésünk végső konklú­ziója nem lehet más, mint az, amit a szovjet kutatók, biokémikusok, gerontológusok lenín­­grádi konferenciáján leszögeztünk. Ott megál­lapítottuk az emberi életkor megjelölésének új időhatárait. Ezek a kővetkezők: az 50—60. év közötti idő a középkorú embe­rek időszaka; 60-től 75 éves korig Idősnek tartjuk az em­bert és csupán 75 éven felül kezdődik az öreg­kor. De ez sem törvényszerű. Minél jobban be­tartják az emberek az Imént elhangzott taná­csokat, annál Inkább kitolódik még az öregkor kezdete is,

Next

/
Thumbnails
Contents