A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-24 / 30. szám

Nagy írén; Az éjszaka fényei fi.AS VS^AS Egy pénteki napon délben Indultunk el a Ne­­vadaí-sivatagba. Ha e nevet hallja az ember, önkéntelenül a robbantás szó jut az eszébe. Mi is robbantani indultunk a Nevadai-slvatagba, per­sze senki ne gondoljon atomra és bombákra, mi csak bankot szerettünk volna robbantani Las Vegasban, Amerika Monte Carlojában. Péntek délben Indultunk el, házigazdám egy szerűen megmondta a főnökének, hogy hová me­gyünk, s a főnök, aki szintén Las Vegasban szo­kott megszabadulni felesleges pénzétől, megértő volt és elengedte, de háziasszonyom nem mert szabadnapot kérni azzal, hogy a szerencséjét szeretné kipróbálni. Fekete kosztümöt öltött ma­gára péntek reggel, úgy ment el a munkahelyére, ahol is gyászos arccal bejelentette, hogy ebéd után temetésre kell mennie, meghalt a nagyma­mája. (Szegény nagymama már vagy húsz éve ha­lotti) így hát minden rendben volt. Vagy másfél órán át száguldottunk, mi« végre kiértünk Los Angelesből. Útközben a hirdetéseket, reklámtáblákat figyeltem. Jóformán minden mér­földnél megismétlődött egy plakát. Szélesen mosolyogó kövér férfi, egy csomó pénzt markol, alatta a felírás: „Jöjjön Las Vegasba, próbáljon szerencsét ön isi“ A Volkswagen reklámja Is nagyon tetszett. Az autó és alatta a felírás: „Ne Ijessze el az olcsó ári“ Vagy, és ezt még szel­lemesebbnek találtam: „Én nem viszlek a sze­gényházbal“ Nagyon felkapták az utóbbi két-há­­rom évben ezt a kiskocsit, mert olcsó és az óriási autóforgalomban úgy surran ide-oda a hatal­mas luxuskocsik között, mint valami kisegér. Ha az ember egy idegen országban tartózkodik, még ha Ismeri is a nyelvet, nem érthet meg min­dent. A szavakat lefordítja magának, de ami a sza­vak mögött van, az sokszor magyarázatra szorul. Például ott látom Uncle Sam képét egy hatal­mas reklámtáblán, alatta a felírás szószerinti fordításban: „Én csak a nagybátyád vagyok és nem az apád!“ Vajon mit Jelenthet ez? Ez a pla­kát szorgalomra, munkára és takarékosságra inti az amerikai polgárt. Uncle Sam, azaz az állam, azt mondja, én csak a nagybátyád vagyok, tehát segítelek téged, de nem az apád, nem kötelessé­gem segíteni, ha arra nem vagy méltó. De hagyjuk a reklámtáblákat, hiszen időköz­ben kiértünk a sivatagba. Ez bizony csalódást okozott, ugyanis egyáltalán nem olyan, mint amilyennek én a sivatagot elképzeltem. Ez jókora terméketlen terület, óriási kaktuszokkal, hát­térben a kopár, vöröses Sierra Névadóval, mely mint valami színpadi díszlet emelkedik a ma­gasba. Szerettem volna kiszállni, hogy a sárgás talajba markolhassak, valóban homok-e, de nem lehetett, mert az autóutat két oldalt végig kerítés szegélyezi. Nem tudom, miért kerítették be ezt a hosszú autósztrádát, talán azért, hogy a szél ne fújja az útra a homokot és a kiszáradt növé­nyi maradványokat, vagy mert nem szabad le­térni az útról, esetleg éppen az atomrobbafitási kí­sérletek miatt? Nem tudom, csak mentek az au­tók megállás nélkül hosszú sorban, mert péntek este, mint az éjszakai lepkék a fény felé, úgy özönllk Amerika minden részéről a nép autóval, vonattal ős repülőgépen Las Vegasba. Mire megérkeztünk a városba, már este lett, s hiába próbálnám leírni, milyen Amerika éjsza­kai életének ez az egyedülálló városa az esti neonfényben, erre minden szó szegényes lenne. Néhány éve Játszottak nálunk egy filmet, időn­ként még most is feltűnik egyik-másik mozink­ban, ha jól emlékezem: „Az éjszaka fényei“ a címe. Világvárosi mulatókat és a mulatók vá­rosait láthattuk a filmben, természetesen Las Vegast is bemutatták. Aki látta a filmet, talán el tudja képzelni, milyen Las Vegas éjszaka. Csupa fény, piros, zöld, kék, sárga vibráló fény. Az embert furcsa nyugtalanság tölti el, ez az éjszaka az enyém, ma mindennek sikerülnie kell, ha egy kis szerencsém van, holnap, mint gazdag ember ébredek. Szerencsére a hotel- és moteltulajdonosok semmiféle Izgalmat nem éreznek. A szobaárak Las Vegas területén egységesek, egyik sem kér többet, ha nagy a látogatottság, és egyik sem kér kevesebbet hét közben, ha kisebb a forgalom, mint amennyiben egymás között megegyeztek. Az ember kiveszi a szobát, ekkor éri az első meglepetés. Nem az ár miatt, az még aránylag olcsónak is mondható, kétágyas szoba, fürdő­szobával, pótággyal 16 dollár egy éjszakára, de micsoda szoba ... Ráfekszel az ágyra, megnyomsz egy gombot és masszázst kap fájós derekad, rá­dió és televízió a szobában, a légkondicionáló berendezés természetes, hiszen a sivatagban va­gyunk, nyáron irtózatos a hőség, hanem a szoba árát előre meg kell fizetni. Biztos ami biztos, a szállodások nem bíznak a szerencsében, inkább azzal számolnak, hogy reggelre a vendégnek annyija sem marad, hogy a szoba árát kifizethes­se. Gyorsan bekapjuk a vacsorát, aztán gyerünk játszani. A kaszinókba bárki bemehet, belépődí­jat nem kell fizetni, tenni sem kell, ha az ember elég erős, akár reggelig nézelődhet, anélkül, hogy akár egy centet is kiadna. Előbb csak tá­jékozódásképpen végigjárunk néhány játékter­met. Rengeteg ember, a világ minden tájáról, fehérek, színesek, feketék tolonganak az asztalok körül. Sehol egy jókedvű, becsípett ember, a pénzszerzés, a gyors meggazdagodás vágyának alkoholnál undorítóbb mámora terül szét minden arcon. Egy asztal közepén korong forog, ez nyil-A legkisebb tel 1 dollár, felső halár nincs.. ván a rulett, még sohasem láttam, figyelem a já­tékot, mindenki tett, nincs tovább, a korong megáll és a krupié már söpri is be a pénzt min­denkitől. Rulettezni nem fogok, ezt pillanatok alatt eldöntőm, és megyek tovább. Pókereznek, chmeneznek, de ehhez a nyelvet kellene ismer­ni, itt sem Játszhatok. Megállók egy hosszú asztal mellett és figyelek. Ha az ember az egyik ol­dalra tesz, és a hat szám közül bármelyik is ki­jön, nyert, a másik oldalon a másik hat szám. Két közönséges dobókockával dob az együk Já­tékos, a legjobb dobás a két hatos, azaz tizenket­tő. Hosszas gondolkodás után leteszek egy dol­lárt az egyik számra. Nyertem. Elveszem a dol­lárt és otthagyom az elsőt. Tizenháromszor egy­más után kijött az a szám, amire tettem, de sajnos mindig elvettem a megnyert dollárt, pe­dig, ha otthagyom, mindig megduplázódik és sike­rült volna bankot robbantani. Egy biztos, sze­rencsejátékot kevés pénzzel és óvatosan nem lehet játszani... Termószeti rezeruátum a Colorado River völgyében A Stardust revűszínház kívülről...

Next

/
Thumbnails
Contents