A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-25 / 52. szám

A péküzemek túl vannak terhelve, a liszt mi­nősége sokszor nem olyan, hogy belőle a leg­jobb kenyeret lehetne sütni. A szállítás rugal­matlansága Is akadálya annak, hogy a kenyér frissen kerüljön a dolgozók asztalára. A somorjai járási péküzembe látogattunk el. Horvát Ernő igazgatóhelyettes szívélyesen fo­gad, maga is régi szakember, 1924 óta dolgo­zott különböző pékségekben, Ismeri a problé­mákat. Csak a somorjai üzemek havonta 103 tonna kenyeret és 44 tonna péksüteményt ké­szítenek a megrendelés alapján és ez elfogy mind egy morzsáig. — Megszokta a nép a fehér kenyeret, min­denki azt keresi — mondja Horvát elvtárs. — Ml szigorú állami normák szerint dolgozunk s a liszt minőségétől függ a kenyér minősége is. Egyes szövetkezetek mellékiparágként szö­vetkezeti sütödéket is fenntartanak, hozott lisztből sütnek a szövetkezeti tagok részére és ezeknek a jó kenyereknek a híre távolabb­ra Is eljut. Persze, a fával fütött kemencékben jobb a kenyér, de oly csekély a kapacitásuk, hogy a mi termelésünket nem befolyásolják. Sőt, sokszor még ezeket a falvakat Is nekünk kell kisegíteni. Nagyobb baj van a pékutánpótlással. Kevés a munkaerő. Fiúkat nem Is nagyon adnak er­re a szakmára, mert könnyűiparként kezelik és inkább az Iskolába Is lányokat vesznek fel. Pedig egyáltalán nem könnyű a pék munkája. A somorjai üzemben elnéztem, milyen fürgén, fáradhatatlanul dolgoznak a forró kemencék előtt. Búcsúházy Lajos megállás nélkül rakta hosszúnyelű lapátjával a kemencébe a kenye­reket, egyszerre 300 kiló kenyeret süt ki. 52 éves s 38 éve dolgozik a szakmába. A többiek is az Idősebb korosztályhoz tartoznak, csak pár fiatal van itt, Így például Szabó Vera, aki nem­rég szabadult fel. Most a kemencéknél mint kisegítő dolgozik. Bokor Miklós üzemvezető fehér köpenyben fogad. Sok a gondja, mert a téli Influenza a pékeket sem kíméli, Így többen otthon feksze­nek. A tervet azért mégis kell teljesíteni. Az előcsarnok megtelik friss kenyérlllattal. Magas polcokon a ropogósra sült, barnahéjú kenyerek várnak sorsukra. Teherautó áll meg a csarnok előtt s már szállítják Is tovább a környékbeli 4 jc fc iito k e m e n c ék A búza, a kenyér ősi szimbóluma az életnek. Sok helyen még ma is kenyér­rel és sóval kínálják meg először a kedves vendéget, mely a legnagyobb megtiszteltetést jelenti. Valamikor a falusi házak, udvarok elenged­hetetlen kelléke volt a kemence. A kenyérsü­tésnek külön tudománya, megszabott rendje volt. Veres Péter a Három nemzedék-ben egész fejezetet szentel az ifjú asszonynak, aki először süt az anyósánál kenyeret. Hiteles, megkapó leírás. Gyermekkoromban számtalanszor láttam édesanyámat a kemence mellett és Veres Péter megfigyeléseihez ma se tudnék többet, újat mondani. Móra Ferenc több novellájában állí­tott emléket édesanyjának, a híres kenyérsü­tögető asszonynak. Komoly dolog volt a kenyérsütés már csak azért is, mert egy kemence-sütet kenyér két­­három hétig is eltartott. Elfogyasztották az utolsó száraz karéjig, amit nem bírtak meg­rágni azt az esti levesbe aprították. Becsülete volt a kenyérnek, mert bizony sokszor még az új búza előtt kiürült a lisztes hombár. Ma már minden faluban a tíz ujjunkon meg­számolhatnánk, hogy ki süt otthon kenyeret. Naponta vagy kétnaponta vásárolják a boltok­ban. Mindenki friss és Jóminőségű kenyeret akar hazavinni. Kenyérfogyasztásunk az utóbbi években jelentősen emelkedett. (Tegyük hozzá, hogy sok kenyeret feleslegesen pocsékolunk.) Búcsúházy Lajos és Szabó Vera Kenyértészta dagasztás Emberek a törvény előtt Még a legnagyobb bolond is tiltakozik, ha szemébe mondják ezt a fogyatékosságát. Talán csak egyetlen hely van ahol elismert, sőt mi­nél gyakrabban beszél lelki hibájáról, tudván, hoy ezzel könnyít a helyzetén. S ez a hely a bíróság. S. Gyula 36 éves alkalmi munkás és felesége Irma, szinte büszkék voltak debills voltukra. Ismételten Igyekeztek meggyőzni a büntetőta­nácsot, hogy mindketten kissé ütődöttek. Ha nem lett volna a szenátus tagjai kezében az orvosi látlelet, amely bizonyította állításukat, azt hihették volna, hogy csak mentségül hasz­nálják a nem Igen megtisztelő „debills“ jelzőt. Bár a házaspár csak apróbb vidéki tolvajlás miatt került a vádlottak padjára — Gyula har­madszor, Irma először —, igyekeztek a kor vív­mányaival lépést tartant. Például éjszakai ki­rándulásaik“ alkalmával kizárólag autóstopot használtak. • * « Tulajdonképpen a nyomor tette őket bűnö­zőkké; bármüyen furcsán hangzik ts ma az ilyesmi, mégis előfordul. S.-nek eszeágában sem volt ugyanis rendszeresen dolgozni. Ha talált valami alkalmi munkát, annak ts elitta a bérét, és felesége sem vetette meg az alko­holtI Négy gyermekük pedtg nőtt magára hagy­va, éhesen, piszkosan, szellemileg elmaradot­tam Szinte jótétemény volt számukra, hogy végül gyermekotthonban helyezhették el őket, miután felelőtlen szüleiket letartóztatták. Altg került haza S. második büntetésének letöltése után, már ismét kínozta a szomjúság. Az autó, amelyre felkérezkedtek, éppen Csek­­lész felé vette útját. Ogy látszik, hogy ott jól őrzik a vendéglőket, a házaspár tehát a kul­túrára vetette magát. Az ottani újságosbódéból elloptak minden mozgathatót — a cigarettán kívül számukra csupa használhatatlan dolgot, majd hazamentek, hogy egy másik éjszakán ismét kiruccanjanak... Ha nem feküdtek ott­hon részegen, a világért sem hagytak volna ki egyetlen szép májusi éjszakát sem, hogy be 6

Next

/
Thumbnails
Contents