A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-25 / 52. szám
szeretet ünnepe áll, de ez még nem hidalta át az ellentéteket, s változtatta szeretetté és békévé a gazdagok, a felsőbb tízezrek s a szegények, a proletárok gyűlöletét. A míllzzinek naponta ötször másznak fel a minaretre s minden esetben ásdeklő hangon szólítják Imára testvéreiket, ettől függetlenül Egyiptomban sok az éhező, a nélkülöző, a szegény ember. S nagy fölötte a mennyeknek országa, amelyben a szegény keresheti boldogulását. S ha már a túlvilágról van szó, ha eddig hitt Is volna benne az ember, Egyiptom fővárosában hitetlenné válna. Kairó szélén a halott városrész megdöbbentő és elgondolkozható látvány. Rengeteg ház, kisebb és nagyobb, vagyon és rang szerint, udvar, lakásberendezés és minden, amire az elhunytnak szüksége lehet a túlvilágon. Persze az életre lenne a legnagyobb szüksége, a feltámadásra, amiben nyomorúságos földi életében hitt, de amely soha nem következik be. Csodálkozom, hogy az Imám nem semmisítette meg a halott városrészt, a feltámadás igérésének nagy ellenrealitását. De hadd térjek vissza a békéhez és a szeretethez. Ezt kerestem, mert ezután vágyik minden ember, s ha nem találtam meg Egyiptomban, mentem Libanonba, amely szintén ott fekszik a tengerparton. Libanonban — Járok-kelek, s csak az útjelző táblákról olvashatom le azokat a neveket, amelyeket gyermekkoromban a bibliából jegyeztem meg. Különösebben nem Is vonz az istálló, a jászol, a gyermekkor varázsa, a betlehemi csillagot sem keresem az éjszakába pillantva, amely a pásztoroknak az utat mutatta. Libanon egy nagynagy fájdalom, ez foglalkoztat. Sok a koldus, sok a kéregető asszony, így fest ez a partmenti ország. S vajon a nélkülözőnek, az ínségben szenvedőnek lehet-e béke és szeretet a szívében? A Szentföld közelében nem találsz békét és szeretetetl Haza gondolsz, a gyermekkor szépséges tájaira, s a nagy társadalmi átalakulás dobogtatja meg a szívedet, amely szülőföldeden és az országban végbement, ahol a nagy kiegyenlítődés küszöbét már átlépte népem. S valahol Beirut és Sldonia között, éppen azon a helyen, ahol Jónást partra vetette a cethal, szeretném a világba kiáltani: Emberek, arabok, és minden népek, zarándokútra már ne Mekkába menjetek, mert Mekka már nem jelenti a szeretetet és a békét. Zarándokútra Inkább hozzánk jöjjetek, ahol megszűnt a vagyoni különbség, szeretet és béke költözik az emberek szlvébel Igazi tartalmat nálunk nyert a karácsony, mint a szeretet és a béke szimbóluma .., MACS jözsef Megjelent a MAGAZIN! A szép 'kivitelezés ű, érdekességekben és tanulságos olvasmányokban gazdag Hét naptára a Posta Hírlapszolgálat elárusító boltjaiban és a I evél'kézb es ít<5 kin él kapható. A Hét szerkesztősége
