A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-03 / 27. szám
sőben az uram Is ott volt: négy és fél évig egyedül voltam a gyerekekkel Hat gyerekünk, tizenegy unokánk és tizenhat dédunokánk van. András bácsi nem szél semmit, az asszonyra néz, majd ránkveti élénk szemét és megértőén bólogat. A régi sublóton hatalmas ajándékkosár'díszeleg. A tegnapi köszöntés tárgyi bizonyítéka és kedves emléke. Kint hatalmasat dördül az ég, mintha ágyút sütöttek volna el valahol. A nagy hegyek visszhangot vernek. — Eső lesz az éjjel — mondja Juli néni, amint odaballag az ablakhoz és fellebentl a fehér függönyt. Lucska Barkával ellentétben felkapaszkodott a dombra. A falu közepén forrás csörgedez és parti bokraival, öreg fáival egész ligetet alkot. Mohos vályúk fogják fel a kristálytiszta vizet. Itt ivott esténként a jószág. Kacsák, libák, bogarásznak a gyommal benőtt vízparton. Csend és romantika. Valamikor a városi emberek idejártak pihenni. Ma a falusiak járnak Innét a városba dolgozni. Az iskola előtt állunk meg. Éppen szünet van. Gyereksereg fogja körül az autónkat. Molnár Béla tanító szívélyesen üdvözöl. 26 tanulója van, kisiskolások, a nagyobbak már Dernőre járnak. A kulturális életről beszélgetünk, a televízióról, mely ide, a hegyek közé Is eljutott. A Csemadokról, helynek a munkája az utóbbi időben bizony hanyatlásnak indult, a kezde ti sikereket nem tudják megismételni. Szóba jön a varró- és főzőitanfolyám is, mint a népnevelő munka egyik eredménye. A falu felett emelkedik a „rossz templom“. A 13. században épült, ma már csak a haranglába áll. Állítólag a husziták is használták erődítménynek. Gyönyörű kilátás nyílik a völgyre. Szemben velünk, mint a szépasszony szoknyája, fodrosodlk az Ormocska. Távolabb régi legendát sejtetően az Akasztóbérc. A fehér sziklák ezernyi mélyedését, zeg-zugait is elnevezték: Rókalyuk, Macskalyuk, Paplyuk, Szögöllyelyuk stb. Lent a nyári melegben él, lélegzik a falu, kémények füstcsíkjai ezüstösen szállnak a magasba. Asszonyok mosnak a vályúknál. A köpüben (kivájt fatörzs) a szinte mozdulatlan víz állítólag kitűnő orvosság szembajra. Aki gyakran mossa véle hajnalban a szemét, annak megszünteti a könnyezést, gyulladást stb. Kovácsira szinte ráborul a Somhegy. A legenda szerint itt akarták felépíteni Krasznahorka várát, de amit nappal raktak, azt az ördögök éjjel széthordták. A kis faluban alig van élet, a HNB-n sem találunk'senkit, ürege, fiatalja a mezőn szorgoskodik. Most van a völgy „aratása“: a szénagyűjtés ideje. Csak a Csermosnya zúg, morgolódik medrében. Dernő, régi bányászfalu. A budapesti Lánchíd első alkatrészeit dernői vasból készítették. 1960-ban megszűnt a vasércbányászat. A tárnák száját berobbantották. Az indok: átszervezés, költséges szállítás (messzi a vasút) és nem gazdaságos termelés. Bukovlcs Gyula, a HNB fiatal, barátságos elnöke fogad. Régi vasöntő család sarja. A völgy népének munkalehetőségéről beszélgetünk. (Körülbelül 3500 ember él a völgyben.) Kétlaki nép élt itt mindig. A földből nem lehetett nagyon megélni, ezért fuvaroztak is. Kevés a szántóterület. A dernői szövetkezet nagyon leromlott, állandó volt a veszekedés és ezért 1964-ben átvette az állami gazdaság, öt szövetkezeti tag nem egyezett bele a fúzióba, de a többiek meg vannak elégedve és azóta megszűntek a veszekedések is. Ipar, kisüzem kellene a régi bánya helyére, hogy a „vőgy“ népének ne kellene városba járnia. A mezőgazdaságban itt Dernőn elég lenne 10—15 ember is. Az asszonyok egy része az erdészetben dolgozik, de a többinek kereset után kell néznie, különösen a fiataloknak. Dernőn több mint harminc rokkant bányász is él és ezeknek is kellene valamilyen munkalehetőséget biztosítani. A régi bánya épületei egy kis átalakítással megfelelnének bármilyen kis üzemnek. Hely volna tehát, csak az üzemek és Járási szervek kezdeményezése hiányzik. Esteledik, a hegyek tetején megcsillan a napsugár. A Csermosnya egész a völgy szájáig kísér. Batyut vivő .asszonyok nagy gereblyékkel indulnak hazafelé. Elmúlik egy nap, a völgy szorgos népe nyugovóra tér. Kiváncsi gyerekek A iucskai „rossz templom“ Mosás a forrásnál Szénagyűjtés Prandl Sándor felvételei Ül f-tí /■ > «■* 1 •Sr r V
