A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-18 / 51. szám

Két évvel ezelőtt nagy jelentőségű ásatisokat végeztek a Szlovák Tudományos Akadémia szakértői Zemplénben. Becses leletekre bukkantak, amelyek értékelésére magyarországi szakértőket is felkértek. Az eredményeket egybevetve valöszínfinek vagy lehetségesnek vélhető, hogy Álmos fejedelem sfrját találták meg.

A honfoglaláskor krónikása, Anonymus fgy tudósít: „Aztán Álmus vezér és övéi bevonulva Hung várába, a halhatatlan isteneknek nagy áldozatokat mutattak be, és négy napig tartó nagy lakomát csaptak. A negyedik napon pedig Almos vezér tanácsot tartván és övéit mind megesketvén, még életében vezérré és parancsolövá tette fiát, Árpádot."

A XIV. századi krónikások így pergetik tovább az ezeréves filmet: Álmost megölték,

mert a Kijevtdl Ungvárig tartó fárasztó úton sok volt a véráldozat, tömegével. pusztult az állat, az új hazában váratlanul nagy volt az ellenállás.

A kard varázsos ereje

A történelem nagy rejtélye: hogyan halt meg Almos? A Zemplén határában feltárt honfoglaláskori fejedelmi sir, a Szlovák Tudományos Akadémia régészeti intézete nagy áldozatkészséggel folytatott ásatásainak eredménye, választ ad a kérdésre: megölték. Méghozzá nem „a magyar ősök családrendje szerint szent áldozatként“, hanem akarata ellenére, politikai okból. Álmos átruházta ugyan hatalmát fiára. Árpádra, de a fejedelmi méltóságjelvényeket, a mágikus erőt sugárzó kardot meg akarta tartani, mert hatalma éietfogytiglanra _ szólt. A felfedezés a tudományos szenzáció^ erejével hatott. Vojtech Budinsky-Kriéka egyetemi tanár, régész, az ezeréves sírban felbecsülhetetlen értékű muzeális leleteket talált, amelyek értéküknél is sokkal nagyobb jelentőségűek voltak. A leletek történelmi értékelésére az ismert magyar honfoglaláskutatót, dr. Fettich Nándort kérték fel. A honfoglaláskori régészetben még nem találkoztunk ilyen nagy horderejű leletekkel — mondta Fettich professzor. Amikor a szlovák régészek felkérték, hogy vegyek részt a munkájukban, előzetes tájékoztatásaik alapján azzal a titkos reménységgel utaztam Zemplénbe, hogy ez a fejedelmi sír talán a régóta keresett Álmos vezér sírja lesz, és a fejedelem halálának Anonymus és a későbbi krónikások által elhallgatott vagy megszépített körülményeire is fény derül.

Köles a koporsóban

A sírban nagy értékű, arannyal és ezüsttel vert holmik mellett egy kardot is találtak, amely az Álmos fejedelem részére Kijevben, 875-ben. készült, és a bécsi kincstárban őrzött kardnak feltűnően hasonló, de sietve elnagyolt utánzata. A sírban talált „tele marék köles"

még ma is mu zempléni nephagyomány: kölest szórnak a koporsóba, hogy a halott ártószándékkal vissza ne térjen.

Miért tért volna vissza a halott, ha természetes halállal halt meg? — folytatta a professzor. A csontmaradványok helyzete erre is feleletet ad. A napvilágra került csontok helyzetéből kiderült, hogy a halott fejét levágták, a holttestet hasra fektették és kardjának markolatát a láb felé fordították, hogy a fejedelem ne tudja kihúzni, ha bosszút állni visszatérne. Így csak az akarata ellenére megölt személyeket temették abban a korban. Antropológusokkal, régészekkel és szaktudósokkal minden szempontra kiterjedő, alapos konzultációt tartottam, minden forrásmunkát felkutattam, hisz tudatában voltam, hogy ez a felfedezés őstörténetünket • új megvilágításba helyezi.

A „Zomoru Tor“ résztvevői

Almos Anonymus szerint is erős termetű, testes, hatalmas ember volt. A tölgyfakoporsó és a csontmaradványok méretei is igazolják ezt. Megállapítottam, hogy a fejedelem hívei és a nép előtt a látszatot meg akarták tartani, ezért a rangos embernek kijáró, sátor alatti felravatalozást megtartották. Az elsiratás után a koporsót a közeli Szélmalomdombra vitték, de itt Álmos közvetlen hívei és a gyengédszívű asszonyok nem lehettek jelen, mert a sírbatétel előtt követték el a nagy méltánytalanságot a halottal: fejét levágták, a szűk tölgyteknőben hasra fordították, és a kardját itt fordították meg. A sír körül helyezkedett el a „felsőtábor“, a „táboralja“ és a síró-rívő „rihótábor“ kissé távolabb, hogy a sírbatétel előtti szörnyűségeket ne láthassák a „zomoru tor“ résztvevői. A közeli helynevek a feltárt sír körül több mint ezer év után még ma is ezek: Felsőtábor dűlő, Táboralja dűlő, Rihótábor dűlő és Szomotor, amely egy 1880-as helységnévtárban még mint Zomorutor szerepel.

Modern állam álmodója

A honfoglaló magyarság történetében a zempléni tragédia a határkő: Álmos felismerte,

hogy a törzsi szervezet már idejét múlta, és még Kijevben egy modern állam tervéről álmodozott. Árpád és Kurszán viszont a pusztai életformájú törzsi szervezetet akarták fenntartani, és ez lett Álmos tragédiája — fejezte be Fettich Nándor érdekes fejtegetéseit.

RÄTHONY1 JÁNOS

Dobó István és Buttler János

Ki ne emlékeznék Eger várának hős védőjére. Dobó Istvánra? Gárdonyi regénye nyomán immár több mint fél évszázada plántálódik fényes páncélba öltözött, rettenhetetlen alakja a fogékony gyermeklelkekbe. Hősként, követendő példaként rögződött meg emlékezetünkben. És méltán, mert a XVI. század derekán, 1552-ben maroknyi sereggel védte meg Egert, Észak-Magyarország bástyáját.

Azt már bizonyára kevesebben tudják, hogy a hős egri várkapitány a Nagykapostól mintegy tfz kilométerre keleti irányban fekvő Dobóruszka község templomában alussza örök álmát.

Az egri hős ugyan Szerednyén halt meg 1572-ben, de halála után tetemét Dobóruszkára szállították, amely akkor a Dobó-család birtoka volt, és Itt a templom alatti sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Apja emlékére Dobó Ferenc 1601- ben a sírbolt fölé vörös márványból faragott síremléket állíttatott. A síremlék eredetileg négyszögletes talpazatból állott, ezen feküdt Dobó István életnagyságú domborművé. A dombormű páncélba öltözötten ábrázolta a hőst.

Zajos évszázadok viharzottak el a falu fölött. Földesurak váltották egymást, volt reformáció, majd rekatolisáció. Régi sírboltot falaztak be,

újat építettek, a templomot is beépítették, bővítették, átépítették. A napóleoni háborúk idején erősen megcsappant bécsi császári kincstár mindent pénzzé tett, nem kímélte' még a templomi kegyszereket sem. A magyarországi klérus alázatos buzgalommal segített támogatójának, a Habsburgoknak, a drágaságok kutatásában. így vándoroltak el, feltehetően Bécs felé, a dobóruszkai templom sírboltjába befalazott értékek is.

De szétszedték a Dobó-síremléket is. A domborművet a templom külső falában helyezték el, a talapzatot ketté választották, és két mellékoltárt alkottak belőle.

És itt el is érkeztünk gróf Buttler Jánoshoz, akit majd mindenki ismer Mikszáth kitűnő regényéből, a Különös házasságból vagy a belőle készült filmből. Ez a Buttler János szintén Dobóruszkán lakott, e falunak voit földbirtokosa a XVIII. század végén és a XIX. század elején. Valóban feleségül vette Dőry Máriát 1792-ben. Szerelmi házasság volt, Buttler akaratából ás sürgetésére történt, azonban házasságuk rövidesen megromlott, felbomlott, Buttler válni akart, de az egyház nem egyezett bele. Hosszú évekre nyúló pörCskö dés indult meg ezután. Ezeket a tényeket Mikszáth regényének megjelenése ntán a katolikus sajtó világgá kürtöite. Ez azonban egyáltalán

nem csökkenti a regény értékét. Mikszáth számára nem az események pontos leírása volt a fontos, hanem a haladást gátló, reakciós erők, a korabeli társadalmi összefüggések bemutatása. És ez remekül sikerült.

De térjünk vissza Buttlerhoz. Ö volt az, «ki 1833-ban Pyrker egri érsek kívánságára Egerbe szállíttatta Dobó

István domborművé*. Bizonyára nyomós oka volt az érsek kegyeit keresni.

Dobó István teteme valahol a régi templom szentélye alatt porlad. Fönt két vörös márványkőbe vésett latin szavak és faragványok — melyeket erősen megkoptattak az elmúlt századok — hirdetik a hős dicsőségét.

A borsi kastély, amelyben II. Rákóczi Ferenc született