A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-18 / 51. szám
ÄNagy Októberi Szocialista Forradalom határtalan lei..« váltott ki az egész világ proletariátusában, Így az Osztrák- Magyar Monarchia elnyomott népeiben is. A válságba került Károlyi-kormány kénytelen volt a magyar proletariátusnak átadni a hatalmat, és 1919. március 24-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Csehszlovákia munkásosztálya szintén tudatára ébredt, hogy a burzsoá demokratikus államforma csak az uralkodó osztály érdekeit szolgálja. A kormány nem sorozta be programjába a munkásság és szegény parasztság helyzetének megjavítását, az üzemek államosítását, a föld felosztását és más szociális intézkedéseket. Ezért a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása óriási örömet és lelkesedést váltott ki Szlovákia dolgozó népében. A magyar proletárdiktatúra kikiáltása után az imperialista hatalmak Franciaország irányításával intervenciós hadjáratot szerveztek a fiatal Magyar Tanácsköztársaság ellen. 1919 április végén csehszlovák, román és jugoszláv csapatok orvul megtámadták Közép-Európa első munkás- és parasztállamát. A Magyar Tanácsköztársaság támogatására Szlovákia férfi lakossága tömegestül lépte át a határt, majd a magyar Vörös Hadseregen belül nemzetközi brigádokba tömörülve elszántan harcolt a munjtáshatalom megvédéséért. A magyar Vörös Hadsereg oldalán így mintegy 10 000 szlovák önkéntes harcolt. Az intervenciós hadsereg kezdeti sikere után a magyar Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült és az északi területen kiűzte az ellenséget az országból, majd átlépve a demarkációs vonalat, elfoglalta Szlovákia területének 1/3 részét. A felszabadított szlovák területen a Magyar Tanácsköztársaság alkotmánya értelmében teljes önrendelkezési jogot adott a felszabadított szlovák népnek. A felszabadult szlovák proletariátus élve jogaival megalakította a helyi, a járási és a megyei munkás- és katonatanácsokat. Már csak az állam legfelső szerve hiányzott, amelynek megválasztását 1919. május 16-ra tűzték ki Eperjesen. 1919 június 16-án, a délelőtti órákban Kassa irányából vörös zászlókkal díszített vonat érkezett Eperjesre. A pályaudvaron a munkásság és Eperjes városának képviselői üdvözölték a vendégeket. Az állomásról a menet a városháza felé indult,, ott volt a hivatala az előző este megválasztott munkás-, katona, és paraszttanácsnak. A történelmi jelentőségű nagy, nyilvános népgyülés fél egykor kezdődött. A városháza erkélyéről a szlovák kommunisták szekciójának tagjai szóltak a néphez, beszéltek a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának Jelentőségéről. Végül Stefan Stehlik — a Szlovák Tanácsköztársaságnak később megválasztott közellátási népbiztosa 1— lépett a szónoki emelvényre s felolvasta a történelmi jelentőségű proklamációt. Négy nappal később Kassán megalakult a Szlovák Tanácsköztársaság kormánya, nevezetesen a Szlovák Forradalmi Kormányzótanács. Elnökéül Antonín Janouseket választották. A Szlovák Forradalmi Kormányzótanács a hatalom átvétele után kidolgozta a termelőerők fejlesztési távlati tervét, rendeletet bocsátott ki a termelőeszközök, a kereskedelem, a 'pénzügy és a nagybirtokok szocializálására. Intézkedés történt a gyermekvédelem és az aggok ellátása tekintetében. Rendelet jelent meg az írástudatlanság felszámolására. A szociáldemokrata párt évtizedes harca az egyenlő és titkos választójog kivívásáért ez alkalommal valósult meg fénylegesen a helyi, a járási és a megyei tanácsok választásánál. A Szlovák Forradalmi Kormányzótanács nem feledkezett meg az új állam védelméről sem. 1919 június 21-én határozatot hozott a Szlovák Nemzetközi . Vöröshadsereg megszervezésére; Három nappal később, június 24-én Münnich Ferencet nevezték ki a Nemzetközi Vöröshadsereg főparancsnokává, aki a Magyar Vöröshadsereg 6. hadosztályának politikai biztosaként érkezett Kassára, annak közvetlen elfoglalása után. A Szlovák Tanácsköztársaság megalakulása, léte és hagyománya a további években jelentősen és kedvezően befolyásolta Kelet-Szlovákia dolgozóinak öntudatát, forradalmi fellépését, amely szembetűnően megnyilvánult az egy évvel későbben, 1920 decemberében meghirdetett általános sztrájkban. A kelet-szlovákiai üzemek és majorok dolgozói az elsők között voltak, aki a párt és a szakszervezetek felhívásának eleget téve egy emberként leállították a munkát. Határozott fellépésükkel példát mutattak a többi járások dolgozóinak. Az 1919-ben több ezer kelet- és dél-szlovákiai munkás fegyverrel a kezében harcolt a kommün által kitűzött program megvalósításáért. Az első próbálkozás megbukott. A harc azonban nem veszett kárba. Az 1919 május 16 án megérkezik Eperjesre a Vörös Hadsereg páncélvonata 'S £ 'ÚJ munkás mozgalom KELET-SZLOVÁKIÁBAN Az Eperjesi Szlovák Tanácsköztársaságtól Kassa felszabadulásáig 1919 — 1945 1919-es forradalmárok a kommün tapasztalataiból merítettek ismereteket, okultak hibáiból. Két évtizeden át pártunk zászlaja alatt az ifjabb nemzedékekkel vállvetve kitartóan folytatták harcukat a végleges felszabadulásig. ■*' Gazdag forradalmi múltja van a kassai munkásmozgalomnak. A múlt század végén már erősen éreztette hatását a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek mozgalmának baloldali irányzatú befolyása. Erről tanúskodik többek között az 1905-ben rendezett rokonszenv-tüntetés Kassa Fő utcáján, az első oroszországi forradalommal kapcsolatban. 1907-ben jelent meg a Kassai Munkás első száma. A lap megjelenése lényegesen hozzájárult a mozgalom fellendítéséhez és megszilárdításé-, hoz. Pártunk megalakulása után három évtizeden át (1907-től 1937-ig] ez volt a CSKP egyedüli magyar nyelvű szerve, sőt a Magyarországon, Romániában és1 Jugoszláviában betiltott kommunista lapokat is helyettesítette. Nagy jelentősége volt és fontos szerepet játszott a kommunista párt irányítása alatt működő tömegszervezeteknek, nevezetesen a szakszervezeteknek, az ifjúsági szervezeteknek, a szövetkezeteknek és kultúrszervezeteknek. Nem kevésbé fontos szerepet töltött be a „Proletár Sport- és Testedző Egyesület“, a „Vörös Csrkészek“, a „Vörössegély“, a „Pionírcsoport“, a „Természetbarátok Egyesülete“, a „Proletár Szabadgondolkodók“ és a „Szovjetbarátok Egyesülete“, valamint a „Nőmunkás-csoport“. Az idézett tömegszervezetek jellegükhöz mérten különböző szerepet töltöttek be az osztály harc szolgálatában. A kassai májusi ünnepségek szintén gazdag forradalmi múltra pillanthatnak vissza. • Kassa munkássága 1897-ben ünnepelte először május elsejét. Ez alkalommal kiadták egy felhívást magyar, szlovák és német nyelven, amely országos méretekben komoly irattári okmánynak számít. Ettől az időtől kezdve Kassa proletariátusa rendszeresen megrendezte a nemzetközi munkásság nagy ünnepét. 1938-ban hatalmas közös manifesztációt rendeztek az összes kassal polgári és munkáspártokkal, amelyek a köztársaság egységének megvédését tették magukévá. A népgyűlés az egységfront jegyében zajlott le. Ez volt az utolsó május elsejei ünnepség a felszabadulás előtt. A két világháború közötti időszak a napi megélhetés és pártunk programjának végcéljáért — a felszabadulásért vívott küzdelem ével voltak. Az első köztársaság egész ideje alatt Kassa város osztályharcos dolgozói kemény küzdelmet vívtak a hírhedt kassai rendőrterror ellen. A rendőrség éber figyelemmel kísérte a munkásság minden megmozdulását. A törvényben biztosított gyülekezési szabadság, a sajtóterjesztés, á sztrájkjog csak papíron voltak meg. Házkutatások, letartóztatások napirenden voltak. A kassai dolgozók forradalmi megmozdulásainak összessége az 1918—1938-as években köteleket tenne ki. Kassa dolgozói számára emlékezetes esemény marad a szovjet sportolók vendégszereplése 1934-ben, akik a kassai Proletár Testedző Egyesület vendégei voltak. A sikeres sportnap lezajlása után a vendégek elvtársaink kíséretében megtekintették a város nevezetességeit, többek között a város peremén fekvő nyomortanyákat is. És akkor a hírhedt kassai rendőrség körülzárta, majd letartóztatta és bebörtönözte a csoportot. A szovjet vendégeket csak diplomáciai közbelépésre bocsátották szabadon a következő napon. A parlamenti és községi választások mindig fontos eseményt jelentettek a mozgalomban. Harci sorakozó és erőpróba volt, mely alkalommal a párt áttekintést szerzett a pártonkívüliek közti befolyásról. Ugyancsak alkalma nyílt a pártpropaganda és agitáció kifejtésére, valamint a pártprogramnak és végcéljának népszerűsítésére. Kassa a burzsoá köztársaság 20 éve alatt Kelet-Szlovákia kommunistáinak bástyájává vált. A választások alkalmával mindig a második legerősebb politikai párt volt, amikor 5000—6000 szavazatot kapott. Első volt az Egyesült. Keresztény Szocialista Magyar Nemzeti Párt. 1933-ban és az elkövetkező években, azaz Hitler uralomra jutása után a fasizmus ellen, a köztársaság megvédéséért, a békéért, a kenyérért és a szabadságért jelszó jegyében folyt a harc. Országos méretekben is nagy jelentősége volt annak a hatalmas békemanifesztáciőnak, amely 1938. július 31-én zajlott le Kassán. E napon Kelet-Szlovákia minden részéből összesen 20 000 elszánt, fegyelmezett harcos menetelt a város Fő utcáján, élükön Gottwald, Sírok?, Major, Duriá stb. elvtársakkal. A menetben Fülek, Losonc, Eperjes, és Kassa munkás-zenekarai játszottak. Gottwald elvtárs a pártközpont, a cseh nép és Prága dolgozói nevében a tízezres tömegeknek szűnni nem akaró10 v
