A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-18 / 51. szám
A terebesi (Trebisov) járás néhány községe Beszélő múlt • as egykori Zemplén megyének névadó községe. Mér a XIII. század végétől kezdve Itt tartották a megyegyűléseket. Csak 1754-ben költözött át a megyeszékhely Üjhelybe. 1984-ben a község határában nagy jelentőségű ásatásokat végeztek. — Mőltját a XIV. századig lehet követni. Pestis, kolera, tűzvész és árvíz is pusztította. Az Almássykastélybaa 1940 és 45 között a Horthy-randszer koncentrációs tábora volt, amelyben antifasiszta harcosokat tartottak fogva. A kastély falán elhelyezett emléktábla a kassal Löffler Béla akadémiai szobrász munkája Kiváló tokajhegyaljai boráról ismert. Már az Árpád-házi fejedelmek alatt benépesült, legrégibb nyomát 1087-bél találjuk Turuny alakban, de előfordul Thnrul néven is. 1221- ben n. Endre Nagytoronyén kolostort alapított, da a tatárok elpusztították. A toronyéi borok közűi ma a leghíresebb a tokaji asztali, tokaji száraz vagy édes szamorodni és a tokaji aszó címkével forgalomba hozott. A Latorca és a Labore torkolatánál fekszik. A krónika ügy tartja, hogy Aba-nemzetségi fű szállta meg azt a területet. Mai nevét Abara Kata várómétól kapta. A tatárok Abarát la teljesen felperzselték. A nép a Labore menti mocsaras erdőbe menekölt. Abara határába gyűjtötte össze Esze Tamás talpasait az ón. Kövesmojván, a Latorca és a Labore összefolyásánál. Az abaraiak is részt vettek a kurucmozgalómban. Erre még ma Is nagyon büszkék. A Tanácsköztársaság védelmében is derekasan helytálltak. Több hétig védték a faint az intervenciósok ellen. A Labore és a Latorca folyók között fekszik. A történelem mostohán bánt a faluval, a gyakori háboróskodás folytán elnéptelenedett, s csupán a 18. század végén népesül be ójra. Határában épült fel a Vaján! Hőerőmű. A 14. századtól kezdődőleg tartja számon a krónika. Nagykapospartján fekszik. Lakosainak száma kb. másfél ezer. Lakóinak zöme földművelésből él. A 13. században találkozunk először nevével. Az 1711-es pestisjárvány csaknem az egész falut elpusztította. 1720-ban székelyeket telepítenek a faluba, akiknek utódai máig is megőrizték a székely nyelvjárás egyes sajátosságait. Ma a község lakosságának nagy része az EFSZ-ben dolgozik, ezenkívül jelentős kosárfonó üzeme, amely a környék asszonyait foglalkoztatja. DOBÖRÜSZKA A krónika 1332-ben Ruszka néven említi. A 18. században telerésze örök Jogon a Rákóczi leszármazottakat illette, másik fele pedig a kincstár kezére jutott. A község templomában van eltemetve Dobó István, Eger várának védője. A 19. század elején a község birtokosa Buttler János volt, a Különös házasság főszereplője. Imreget is Aba nemzetségfó telepítette. Nagykapostól délnyugatra fekszik. A lakosság nagy része még ma is tartja az ősi szokásokat, kiváltképpen az öltözködésben. A szájhagyomány ógy tartja számon, hogy Móricz Zsigmond édesapja rövid ideig élt e faluban. A falunak kőbányája van, amely munkát biztosit a lakosság egy részének. Kisközség a Latorca és a Labore között. Közelében feküdt Arad falu, amely történelmileg az itt tartott Árpád-kori gyűlésekről híres. A mohácsi vész utáni évtizedekben annyira elnéptelenedett, hogy maradék lakossága Iskén telepedett le. Iske is a Vaján! Hőerőmű közelében fekszik. Hajdan két különálló község volt, Mokcsa és Kérész néven. A falut a 14. században alapították. A 17. században a Bercsényi-család tulajdona, amelyből Bercsényi Miklós a hires kurucvezér származott. Jól menő szövetkezete van, a fiatalok azonban ma már többnyire a Vaján! Hőerőműben és az ország egyéb üzemeiben dolgoznak. Nagykapos is honfoglalási település. 1180-tól hosszá időkig a lelősz! prépostság birtokainak egyike. II. Endre kiróly többször megfordult e vidéken, amely egyik vadászterülete volt. 1414-ben KipoInás-Kapus, majd 1150-ben Nagy- Kapos néven szerepel. így lett később Nagykapos. 1493-tól káptalani iskola működött Mt. 1848-tól önálló község lett. 1914-ben Nagykapos, Ktskapos és Ungcsepely Nagykapos néven egyesül. Nagykapos fekvésénél fogva már a középkortól jelentős szerepet töltött be, mivel az Ungvár és Kassa közötti élvonal egyik jelentős állomása volt. A területi átszervezésig járási székhely. 1984-ben városi rangra emelték. Lakosainak száma ma eléri a hétezret. E városban született 1814. ápr. 1-én Erdélyi János költő, Író, kritikus, népdalgyttjtő, esszéista, filozófus. Erdélyi emlékét ma egy kis múzeum őrzi a kultórházban, valamint a református templom falában elhelyezett emléktábla. Megfordult Kapóson Petőfi is, amikor Júliához ment a Szendrel birtokra. 1920-tól 1930-ig e városban működött, mint plébános Mécs László, a csehszlovákiai magyar költészet egyik jelentős képviselője. A Tanácsköztársaság Idején a magyar Vörös Hadsereg jelentős állomása volt. Az első köztársaság idején a munkásmozgalom irányító központja volt. A Vaján! Hőerőmű munkásainak lakótelepét Nagykaposon építik, ezért a város lakossága rohamosan növekszik. ősi magyar falu. Több nemes család birtoka a 14. században. Nagykapostól keletre fekszik, a szovjet határ közvetlen közelében. Magyar tannyelvű kilencéves iskolája van. Jól menő szövetkezettel rendelkezik. Ssantesen gomba módjára szaporodnak az éj házak Uodrogszordahely szövetkezeti telep«
