A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-18 / 51. szám

Pintér István, a délsarki expedíció tagja zív termelési módszerek felé orientálódunk. Az új irányítási rendszer fokozott mérték­ben megvalósítja a termelésben a gaz­daságosság, e kifizetődés és effektlvitás követelményeit. A jövőben a csehszlovákiai magyar nemzetiség egyenjogúságának lé­nyeges tényezője lesz, hogy gazdasági té­ren a szakmai képzettség és mesterségbeli tudás terén ne maradjon el az országos szín vond mögött. Dr. Szabó Rezső elvtárs beszámolójában leszögezte azt a tényt is, hogy csehszlová­kiai magyarnak lenni és maradni csak a proletár nemzetköziség következetes ér­vényesítése értelmében lehet. Ezen a té­ren további feladd a szocialista hazafiság szellemében leküzdeni a nemzeti menta­litás sorainkban esetleg megnyilvánuló negatív vénásait, és a pozitív vonásokat felerősíteni. Célkitűzésünk, hogy orszá­gunkban olyan jövőt építsünk, melyben minden válaszfal ledől nemzeteink és nemzetiségeink között. Mint Vojtech Daub­­ner elvtárs, a SZLKP KB elnökségi tagja mondta beszédében, „pártunk XIII. kong­resszusa feladatává tette a párt valameny­­nyi tagjának, hogy a proletár internacio­nalizmus és a szocialista hazafiság esz­méihez és elveihez híven megszilárdítsák a szocialista nemzetiségi kapcsolatokat, társadalmunk egységét, a csehszlovák ál­lamiságot; támogassák nemzeteink és nem­zetiségeink egymáshoz való közeledését, és kezdeményezéseiket a nemzetek és nem­zetiségek közös erőfeszítéseire irányítsák, egységes népgazdaságunk hatékonyságá­nak növelése érdekében.’“ Ahány felszólalás, annyi fejlődést rög­zítő hír, megoldásra váró probléma, meg­örvendeztető, vagy elgondolkoztató adalék nemzetiségi kultúránk fejlődéséről, jövő útjairól, összegezőül megállapíthatjuk, hogy a közgyűlés valóban a felelősségtel­jes és öntudatos magyar szó ünnepe volt. Vojtech Danbner elvtárs, ai SZLKP KB küldőmé gének vesetéje, az SZLKP KB elnökségének tagja, a Szakszervesetek Szlovákiai Tanácsénak elnöke beszédet mondott az országos közgyűlésen Karkusz Jánosné, Rimaszombat Lancz János, Komárom. Tölgyessy György mérnök, docens, a Szocialista Akadémia szlovákiai bizottságénak alelnöke üdvö­zölte a közgyűlést A közgyűlés részvevői tiszteletére rendezett kultúr­műsor keretében fellépett a Csehszlovákiai Magyar Tanítók énekkara is. Pompidou francia miniszterelnök ünnepi ebédet adott A. Koszigin szovjet miniszterelnök tisztele­tére. A francia—szovjet kapcsolatok elmélyítése Párizsban Koszigln szovjet minisztert,... látogatásának befejeztével szovjet—francia nyilatkozatot tettek közzé. Az európai államok közötti kapcsolatok vánatos fejlődésének első fontos szakasza feszültség enyhülése. E tekintetben már meg­mutatkoznak az első pozitív eredmények. A fe­lek meggyőződése szerint ezt minden területen és minden európai ország között a kapcsola­tok fejlődésének kell követnie, annak az együtt­működésnek a példája nyomán, amely a Szov­jetunió és Franciaország között alakult és fejlő­dött ki. Ez a fejlődés megteremthetné a leg­égetőbb európai problémák megvitatásának, végső soron pedig a megoldásukra kötendő megállapodásnak kedvező feltételeit. Ilyenfor­mán kialakulhatna a tartós béke, amelyben tiszteletben tartják a nemzeti szuverenitást, a területi sérthetetlenséget, az erőszakról va­ló lemondás és az államok belügyeibe való be nem avatkozás alapelveit. Megvitatták azt a kérdést is, hogy az európai biztonság és együttműködés problémáinak ta­nulmányozására a jövőben európai értekezletet kellene összehívni. A leszerelés problémájával foglalkozva kí­vánatosnak tartják, hogy az atomfegyverrel rendelkező országok vitassák meg, milyen mó­don lehet biztosítani a tényleges atomleszere­lést, tekintve, hogy az atomproblémák rendkí­vül fontosak nemcsak e fegyverfajták elter­jedésének megakadályozása, hanem gyártásuk betiltása és a felhalmozott készletek felszá­molása szempontjából is. A szovjet—francia kapcsolatok gyors ütem­ben fejlődnek a moszkvai tárgyalások óta. Hasznosak voltak a szovjet és a francia kor­mány között az európai és más nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres konzultációk, amelyek azt tekintik céljuknak, hogy hozzájá­ruljanak a nemzetközi feszültség eloszlatásá­hoz és a béke megőrzéséhez. Alekszej Koszigln, a Szovjetunió Minisztertanácsé­nak elnöke meglátogatta a párizsi Sorbonne-t. Ro­che, a párizsi egyetem rektora átadta Kosziginnek az egyetem nagy aranyérmét.

Next

/
Thumbnails
Contents