A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-18 / 51. szám

MOHÓ NINCSEN OLYAN EMBER... Moderato Beat tempo C Payer András és S. Nagy Ist­ván szerzeménye Copyright I960 by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest A jövőt a jelen valósága alakítja, és ez a jelen térben és időben csak a múlt és a jövő .vissza- és előrefutó vonalán igazolhatja saját realitását Aki a múlt összekötő vonalát elmet­szi, sose érhet el a jövőbe. FABRY ZOLTÁN A terebesi E vidék mér a honfoglalás korában lakott terület volt. Anonymus krónikája szerint a Kár­pátok szorosain átvonuló őseink a Bodrog és a Tisza folyók közötti területet nagyon termé­kenynek találták és nagyon megszerették e föl­det. E vidék valamikor nagyon gazdag volt halban és vadban. Anonymus elbeszélése mon­dái elemek, a hagyomány és a valóság össze­­szövése, amelyből nehéz biztosan megállapíta­ni a honfoglalás valóságos lefolyását, de csak­nem kétségtelennek kell tekintenünk, hogy ez az út éppen ezen a természeti szépségekben bővelkedő vidéken vezetett keresztül. Így ke­rült a magyar nép a már régebben itt-tartóz­­kodó szláv lakosság szomszédságába, hogy ezer éven keresztül tűrjék a feudális urak, majd a kapitalisták basáskodásalt, de együtt élvezzék azokat az örömöket is, amelyeket a felszabadulás utáni szorgos építkezés jelen­tett számukra. Fábry Zoltán szavaival élve nem metszhetjük el a múlt összekötő vonalát, tehát nem mellőz­hetjük azokat a történelmi hagyományokat, melyek a Bodrogközt és a környező vidékét a haladó szellemű mozgalmak központjává te­szik. E járás szülötte II. Rákóczi Ferenc, aki Bor­siban látott napvilágot. A Lengyelországból hazasietö II. Rákóczi Ferenc átlépi a vereckel szorost, és villámgyorsan terjed el a híre annak, hogy jön a fejedelem „a porciót az or­szágból kiűzni és a sót felszabadítani“. Zemplén vármegye középső és északi részének népessé­ge indította meg a nemzeti mozgalmat, amelyet Bécsben kevésre néztek, egyszerű parasztfelke­lésnek tekintettek. Ebben a mozgalomban nem­zetiségre való tekintet nélkül harcolnak együtt magyarok, szlovákok és a Kárpátokon innen lakó ukránok. A felkelés eredményei ismertek: Rákóczi bujdosásra kényszerül, de szellemét, Jelentőségét nem lehet véka alá rejteni. Az 1831-es év is mély nyomokat hagyott e Járás területén, hiszen Terebes és a környező falvak jelentették azt a tűzfészket, amelyet a kolera­­járvány ürügye alatt kirobbant parasztfelkelés tesz felejthetetlenné az ösztönös megmozdulá­sok történetében. Sztrájkok, tüntetések, zajos május elsejei felvonulások jelzik a járás lakos­ságának vágyát: lerázni a feudális igát, kaplta lista elnyomást, felszabadultan élni és dolgozni Hűtlenek lennénk önmagunkhoz és a törté­nelemhez is, ha nem szólnánk azokról a hő­sökről, akik Madridért harcolva védték a Bod­rogköz becsületét, de egyúttal hozzájárultak ahhoz a nagy harchoz, melyben milliók vettek részt a közös ügy érdekében. Sorolhatnék ne­veket, mártírokat, ha ehhez idő és hely lenne. Egy táblát azonban nem kerülhetünk ell Klrály­­helmec szívében már fogalommá vált a valami­kor szabóműhelynek használt épület, amelyből Leczó Mihály és társai terjesztették a kommu­nizmus eszmélt. Klrályhelmec lakossága azóta is kegyelettel adózik évente a mártírhalált halt Leczó Mihály emlékének, aki a legdrágábbat: életét áldozta azért, hogy majd a gyermekek, unokák élvezhessék harcaik gyümölcsét. Kevés olyan lakosa van hazánknak, aki ne hallott, vagy ne olvasott volna Közép-Európa egyik legnagyobb szárazföldi kikötőjéről, az ágcsernyői átrakodó állomásról. 1946 áprilisában tették meg az első lépéseket, s 20 év elteltével új városka született, amely a kelet felé irányú, ló Idegenforgalomnak nélkülözhetetlen ütőere. Nemegyszer gyönyörködtek már az Impozáns épületekben, az átrakodást megkönnyítő gépi berendezésekben az erre átutazó vezető állam­férfiak is. Fényes bizonyítéka a nemzetköziség szellemének ez a városka, ahol munkára talált

Next

/
Thumbnails
Contents