A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-17 / 29. szám
0 Olomöntés, gombócfőzés, kakukkfű Babonás szokások a zoboraljai palócoknál A Nyltra-vidéki palóc falvak lakóinak gondolatvilágát évszázadokon keresztül uralták a babonás hiedelmek, annak ellenére, hogy a palóc falvak népe mindenkor vallásos beállítottságú volt. Az évszázados babonák és babonás szokások Jelentékeny része ma már a múlté. A boszoiikányjárás, a szemmelverés, aszalvány lemérés, az öngyilkos visszatér# lelke, a szellemekben való hit, a váltott gyerek, a lucaszék babonája már hitelét vesztette a fiatalság körében, az Idősebbek között azonban még akadnak, akik hisznek benne. Néhány babonás szokás á legutóbbi időkig fennmaradt és ezekben hisz a falu fiatalsága is. Lehet, hogy csak a megszokás tartja ébren még ma Is a babonák varázsát. Néhány kiragadott példa a sok közül: Az eladó sorban lévő lányok sokféle módon próbálnak Jövendőbelijükről, vagy a férjhezmenés Idejéről megtudni valamit. Karácsony és Szilveszter este ólmot öntenek. A megolvasztott ólmot hideg vízbe öntik, s az így létrejött sajátságos alakzatokból próbálják kiolvasni jövendő élettársuk képét. Az eladó leány arcát karácsony este mézzel kenik be, hogy kapós legyen. Karácsony este, vacsora közben kiszalad a leány a pitvarba és felnyalábol egy köteg aprófát, majd szívszorongva számolja meg. Ha páros számú fadarabot nyalábolt fel, a következő karácsonyig főkötő alá kerül. A leány háttal állva az ajtónak, papucsát az ajtó felé hajítja a feje fölött. Ha a papucs orrával az ajtói felé esett le, egy éven belül férjhez megy a hajadon. Férfineveket ír fel tizenkét kis cédulára és gombócba gyúrva forró vízbe dobja. Az első, felszínre kerülő gombócot izgatottan szeli ketté, jövendőbelijének nevét olvassa a cédulán. Egy szakajtóra való karácsonyesti ételmaradékot visz ki az udvarra az eladó lány és észak felé fordulva áll mozdulatlanul, amíg kutyaugatást nem hall. Ahonnan az első kutyaugatás hallatszik, abban az irányban lakik, akit a sors kijelöl számára. Az ünnepi vacsora előtt a családfő egy köteg szalmát hoz be a szobába, mely karácsony éjszakáján nyugvóhelyéül szolgál, hogy az elkövetkező évben kínzó betegség ne gyötörje. A szoba négy sarkába egy-egy diót dob, az angyalkáknak. A gyerekek felszedik a diókat és feltörik. Minden dió egy évszakot jelent. Amelyik nem élvezhető, a család valamelyik tagja az évnek abban a szakában beteg lesz. A felcseperedett leány vacsora alatt észrevétlenül kioson a szobából és hallgatódzlk. Ha a családtagok beszélgetése során először „lgen“-t hall, boldogan jön vissza, mert egy éven belül férjhez megy. Vlrágvasárnapján a családtagokat és a jószágot szentelt bárkával' veregetik meg, hogy ne essenek betegségbe. Nagycsütörtökön a harangszó elhangzása után a patáikban mossa meg az arcát az, aki nem akar szembetegséget vagy bőrkiütést kapni. Nagypénteken a patakban mossa meg a lábát, aki el akarja kerülni a reumás megbetegedést. A szeplős leányok napfelkelte előtt a patak habjában mossák meg arcukat, hogy eltűnjenek a szeplők. A hideglelés úgy előzhető meg a babonás hit szerint, hogy az első nyíló rozsvirágból hármat kell lenyelni. A beteg marhát meggyújtott kakukkfűből font koszorú füstjével árasztják körül, hogy meggyógyuljon. A torokfájást úgy gyógyítják, hogy aszalt almát gyolcsba kötve megmelegítenek és a fájós torokra teszik. Más módja a gyógyításnak, hogy agyon kell verni egy vakondot, néhányszor meg kell simítani és ugyanazzal a kézzel a fájós torkot végigslmítani. Az első tavaszi mennydörgéskor valami nehéz terhet, általában egy zsák gabonát emelnek hátukra a legények, hogy az év során derékfájás ne kínozza őket. Felkelésnél a csizmát előbb a jobb lábára húzza fel a lány és jobb lábbal lép ki a házból, nehogy napközben balszerencse érje. Az általánosan ismert régi babonákon kívül vannak, melyek csak egy-egy faluban maradtak fenn. D. I. A zobori kolostor legendái Az erdőkoszorúzta Zobor hegyen, a piramis jelé vezető út mentén áll az évezredes kolostor, mely a feltevések szerint már a Nagymorva Birodalom idejében létezett. Az egykor híres Htppoltt apátsági kolostorhoz egész sor legenda fűződik. A legenda szerint Szvatoplilk, miután a magyarokkal vívott csatában alulmaradt, álruhában tdemenekült és a szerzetesek között meghúzódva élt, napjait munkával, sztgorú böjtökkel, vezekléssel töltve. Csak halála órájában fedte fel kilétét társat előtt, akik megrendülve hallgatták a haldokló utolsó szavalt. 1006-ban István király a kolostort apátsággá emelte, és birtokkal, valamint előjogokkal ajándékozta meg. A legenda szerint István király személyesen Is járt a kolostorban. A látogatás során rendelte el, hogy a szertartásokat latin nyelven kell lebonyolítani. Ahogy az első magyarországi könyv, Maurus latin nyelvű legendája előadja, ezldőtájt zarándokolt Lengyelországból a zoobrt kolostorba Szóród remete és a közeli barlangban élt. Fülöp apát befogadta a rendbe a szentéletü férfiút és megengedte, hogy a kolostor falain kívül, a barlangban éljen. A mindennapi ájtatoskodást egy odvas tölgyfában végezte. A fába szegeket vert, hogy ne támaszkodhasson hozzá, ha elfárad. Fején abroncs volt, melyről kövek lógtak le, hogy arcához koppanjanak, ha a kimerültségtől lehajtaná fejét. A negyven napos böjt Ideiére negyven diót kért az apáttól és napi egy dió képezte táplálékát. 1025- ben halt meg. Halála után testén szorosra fűzött láncot találtak, mely mint abroncs szorította körül és benőtt a húsába. Csontjait öt évvel később a vártemplomhoz tartozó Emerám kápolnában helyezték el. A szentté avatott Szórádot a nyttral püspökség pátronusaként tisztelték. Szórád személyéhez még több legenda fűződik. Az egyik szerint Fülöp apát jelentette a püspöknek, hogy a zobori rablók meggyilkolták egyik társukat. A hullát Szórád barlangja bejáratánál hagyták és elmenekültek. A szentéletü remete barlangjánál heverő hulla másnapra feltámadt és bekopogott a kolostorba, hogy fogadják be. Mint megtért bűnös a kolostor falat között vezekelte le életét. Legenda szól arról Is, hogy egy halálra ítélt rabló a kivégzéskor, amikor a kötelet a nyakába vetették és felhúzták, Szóródhoz fohászkodott. Egy láthatatlan hatalom a levegőben tartotta anélkül, hogy a hurok megfeszült volna a torkán. Mikor az akasztás után a nép szerte széledt, kihúzta nyakát a laza hurokból, a kolostorba ment és ott fejezte be életét, mint a kolostor példás életű lakója. A zobori kolostor sokat szenvedett az ellenséges hadaktól. Többször kifosztották, felégették. Jak- Un püspök 1691-ben újból felépítette, legutóbb pedig Kmetko püspök hozatta rendbe. Később a nyltratak kedvelt kirándulóhelyévé lett. Freskókkal díszített falai között vendéglőt rendeztek be, szobáit bérlők és turisták foglalták el. Az 1739-es nyttral pestis Szórád napján szűnt meg és ennek emlékére Nyttra népe Szórád napját helyt ünneppé avatta. Ez a nap két évszázadon keresztül munkaszünetet jelentett Nyttrán és a város apraja-nagyja kirándult a Szórád barlanghoz. Egy másik legenda szerint Szórád volt S.zvatoplu'k. A modernizált kolostorépületben ma korszerűen felszerelt tüdőszanatórlum van. 8
