A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-04 / 49. szám
Mit hoz o jövő? Vall a hajóskapitány Mács József és Major Ágoston riportja IV. FELFELÉ AZ ELBÁN Ir&ny Meissen. A sok autóbuszozás után jólesik hajára szállni. Kilenckor indul a gőzös Drezda leié és átba ejti a világhírű porcelán városát is. A hajóskapitány (nyugdíjazás előtt álló idős ember) már ott állt a lépcsőn, várt ránk, s egyesével engedi hajójára csoportunk tagjait. Míg az énekesek helyet fogtálnak a fedélzeten, addig én a kapitánnyal beszélgetek. Harminc éve áll az elbai hajózás szolgálatában, s hét esztendőt frontkatonaként töltött a második világháborúban. Magtört arcú, őszbajú ember, aki borzalmas dolgokat tudna beszélni háborús élményeiből, mert nagy tévedés azt hinni, hogy csak a megtámadott őrségé volt a szenvedés. De nem szól ezekről az évekről semmit, mintha Hitler és az egész birodalmi Német ország helyett neki kellene szégyenkeznie. Indul a ha|6, s ő illedelmesen vesz búcsút tőlem, jelezvén, hogy a hajón már sok az elfoglaltsága, nem állhat rendelkezésemre. Az énekkar tagjait veszi körül figyelmességével, messzelátÓt kölcsönöz, a kormányos fülkében átöltözést! egyik énekesünket, s miközben az játszik a kormánnyal, a többiek fényképezik. Így úszik a hajó felfelé az Elbán, a partmentén takaros kis falvak maradnak el mögöttünk, Meissenig néhány kikötő következik, s néhány új utas száll fel hozzánk. Maissen. Csábító a program. Délelőtt a 13— IS. századból való gótikus dómot és várat tekintjük meg, s a város legszebb pontján ebédelünk, ahonnan az Elbára, a régi házakra és kés JÓ a hangulat
