A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-27 / 48. szám
A harmincas évek végéig a Tudoj mány rengeteg elméleti tudásanyagot halmozott fel, de a technikusok nem tudtak még vele mit kezdeni. Az oszcillográfról készített első felvételt, mely az atommaghasadást és az atommagenergia felszabadulását bizonyította, 1939-ben tették közzé. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy ez lesz a kor egyik legdicsőbb archívum-dokumentuma. Ettől a pillanattól kezdve tűntek fel az atom és hidrogén robbanások Izzó gömbjei. A tudomány és a tudás nagyszabású fejlődése az atomkor em-beriségét Is meghökkentette. A technika gyorsabban fejlődött ekkor, mint azelőtt, az emberiség egész eddigi története alatt. A maghasadás, a rádiólokátor, a televízió, az automatizálás, a miniatürizálás, a műanyagok, a sugárhajtású repülőgépek, a műholdak és a kozmikus űrhajók — mindezek a fantasztikus felfedezések úgy választották el az egyik évet a másiktól, mint valamikor a kő és a bronz egész korszakokat választott el egymástól. Az ember akarata alá törte az atomot, hogy elkészítse a szintetikus orvosságok csodálatos molekuláit, a tranzisztorokat, az űrhajók hajtóanyagát. Az atomok segítségével leleplezte az élet vegyi folyamatait. A nukleáris változások ismerete hozzásegítette, hogy lemérje a Nap és az egyes csillagok „erejét“ és fejlődésük nyomába eredjen. Az atombombák gyártása mellett hasznos melléktermék — a radióizotópok — birtokába jutott. Ezek segítenek az orvosoknak a rákot legyőzni, a vegyészeknek pedig az atomok útját követni, a bonyolult vegyi folyamatok során. Az atommaghasadással óriási, irányítható erő szabadult fel, melyet tengeralattjárók hajtására használtak fel. Az atomtengeralattjáró, mely az északi sark közelében télen áttörte a vastag jégréteget, bebizonyította, hogy ezek a hajók egész éven át közlekedhetnek a sarkvidéken. A sebészek felfedezték, hogyan kell pótolni az emberi test elhasználódott, vagy hiányzó részeit. Szintetikus anyagokból például elkészítették a szív egyes részeit. A biokémikusok érzékeny analitikus műszereket állítottak össze, melyek leleplezik az élet iegparányibb összetevőit is. Ezek a műszerek képesek vegyileg elemezni az olyan mikroszkópikus testecskéket, mint a vírusok és a hemoglobinok. A vegyészek felfedezték az antibiotikumokat, melyekkel a baktériumok előidézte, veszélyes betegségeket tudják gyógyítani. A legfontosabbat közülük, a penicilint, a zöld penészből készítették. Más egyéb csodálatos gyógyszereket szintetikus úton állítottak elő. A számítógépek lehetővé tették az embernek, hogy érzékeit jobban kihasználja, gyorsabban gondolkodjék és megszabaduljon a robottól. Jól átgondolt metódusokkal behatoltunk az élet alapvető titkaiba. A kutatók kitenyésztették a Cecropia nevű lepkefajtát, melynek hátsó részét a törzsével csupán vékony csőszerű rész köti össze. Ez a természetellenes lepkefajta lehetővé tette, hogy elkülönítsék azokat a hormonokat, melyek a rovarok növekedését és változásait idézik elő. A Földön kívüli élet érdekében az ember megtanult élni a súlytalanság állapotában. A kozmikus orvostudomány révén újtudományág keletkezett. Az orvosok megállapítják az emberi munkaképességét az űrhajókban. Az optikai és rádióteleszkópok irdat-| lan messzeségbe tolták az emberi látó-1 határt. A KÖZÉPKORÚ OLVASÖ TALÁN FEL SÉM FOGJA AZ ALÁBBI FELFEDEZÉSEK HORDEREJÉT. AZ ELMÉLETI TUDOMÁNY EREDMÉNYEI, MELYEK NEM A NAPI FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ KAPCSOLÓDNAK, A HOLNAP TECHNOLÓGIÁJÁHOZ ADNAK ALAPOKAT. AZ ELŐ SZÖVETEK tenyésztésével lelepleztük a sejtek életének titkait. Az élé szövetek sejtjei (Petri-féle) tálacskékban és kémcsövekben élnek, mint Önálló élőlények, melyek táplálkoznak, szaporodnak, nőnek és néha rákos szövetekké alakulnak ét. Táplálók és levegőszükségletüket pontosan mérik a tudósak és figyelik, hogyan reagálnak a különböző mérgekre. Oly tökéletesen megismerték őket, hogy ki tudják venni a fő molekuláikat és vegyileg elemezni. így atomjaik és molekuláik számos funkcióját fedezték fel, többek között, hogy hogyan végzik anyagcseréjüket, hogyan raktározzák és közvetítik energiájukat és vegyi folyamataikhoz hogyan gyűjtik az Információkat. AZ Oj OLTÓANYAGOK, például a Salk-féle vakcina, melyet a gyermekbénulás ellen alkalmaznak, a vírusokkal veszik fel a harcot. Ennél Is fontosabb azonban a vírusok lényegének és viselkedésének a felfedezése. A vírus mikroszkópikus szervezet, valahol az élő és élettelen anyagok határán. Vegyi összetételére nézve a nukletnsavakból áll, melyek a sejtmag alapanyagai. A vírus átüti a sejtet és beléfecskendezl saját nuklelnsavát. Átmenetileg eltűnik, de a nukleínsav a sejtet vegyileg megváltoztatja. Hasonló felismerések alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a nuklelnsavak jelentik az élet kémiai lényegét, ezek határozzák meg az egyéniség fejlődését, növekedését és szabályozzák öröklött tulajdonságait. AZ ÖRÖKLŐDÉS KULCSA a DNK (desúzirlbonuklein) nevű nukleínsav, mely a kromoszómákban található. A DNK határozza meg a növekedést és az újratermelődést. Korunk egyik legnagyobb tudományos sikere volt vegyi felépítésének és funkciójának elemzése. A DNK hosszú spirálalakú molekulaláncokból éli, melyek egymással összefonódnak. A sejtek osztódásénál a spirál két részre oszlik, mindegyikük magához vonz vegyileg egy más szövetsejtet és új DNK láncot alkot vele, mely teljesen olyan, mint az eredeti. Ennek a folyamatnak alapvető jelentősége van, mert a DNK részek elhelyezkedése határozza meg az öröklődést. Bizonyos pontokban Összegyűlt atomcsoportok határozzék meg az egyed egyes specifikus vonásait. A SZERVEZET IMMUNITÁSA, a tudósok megállapítása szerint egyik nagy akadálya a fontos szervek transzpl&ntálásának egyik emberről a másikra. Az Immunitás megöli az Idegen szerv összes sejtjeit. Sikerült ellenben vesét transzplantálnl egy egysejtből szérmaző Ikerpár egyik tagjáról a másikra. A tudományos kutatás megállapította, hogy az embriók elviselik az Idegen származású sejteket és nem ölik meg. Ugyancsak megállapították, hogy a rádlőaktlv besugárzás hasonló „türelmességet“ Idéz elő felnőtteknél, mint az embrióknál tapasztaltuk. Az említett vesetranszplantációnál meg kellett állapítani a helyes besugárzée-ada got. Közben a tudósok sokat tanultak az Immunitásról és a sejtek védelméről. AZ AGYMŰKÖDÉS TITKAIT úgy fedezték fel a tudósok, hogy a kísérleti állatok agyába elektródokat vezettek és gyenge villamossokkal ingereltek egyes agyrészeket. Megállapították, hogy egyes agyrészek boldogságérzéssel vannak kapcsolatban, mások düh, félelem, éhség-érzettel, szorongással, kétségbeeséssel, vagy álmatlansággal. A kutatások részleges fényt derítettek az idegek átváltó mechanlzmuhét10
