A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-27 / 48. szám
saira is, és csillapító, vagy frissítő orvosságok felfedezéséhez vezettek. A lelki defektusok és a test vegyi anyagainak változása között fennálló törvényszerűségek felismerése nagyon komoly kérdést vetett fel; az őrültség ás az abnormális egyed nem a szervezet vegyi zavarainak az eredménye? A SZÁMÍTÓGEPEK MÜAGYA megkönnyíti az emberi agy munkáját. Fényt derít az agy munkájára is. Miután a számítógépeknek számítani és bizonyos értelemben „gondolkodni“ kell, a tudósok kénytelenek voltak kidolgozni a gondolkodás teóriáját, az emlékezés és az információ-közlés törvényszerűségeit. Ez az elmélet bebizonyította, hogy a gondolkodás nagyrészt igen—nem Jellegű döntések sorozata. A számítógépek kapcsolója, a felhalmozott Információk alapján kapcsolja az Igen—nem döntőseket és így logikus végkövetkeztetésekre Jut. Az emberi agy sejtjei hasonlóan dolgoznak, mint a számítógép kapcsolója. Nem lehetetlen, hogy ezekkel a mechanizmusokkal az emberi agy rejtelmeit sikerül egészen feltárni. AZ ATOMRÉSZECSKÉK, melyeket az atomok bombázására lőnek ki az atommagból, erős műszerek segítségével (például betatronnal), gazdagították és kiegészítették az anyag fölépítéséről való ismereteinket. A harmincas évek közepétől az Ismert elemi részecskék száma hatról, harmincra növekedett. Legfigyolemre méltóbban az ón. „csodálatos“ részecskék és antirészecskék. Azért nevezik őket csodálatosaknak, mert a tudósok fel sem tételezték, hogy léteznek. Az antirészecskék a részecskék ellenpárjai. Ha a tudósoknak sikerülne tökéletesen megérteni az anyagnak ezeket a parányi részecskéit, jelentősen gazdagítanák a világmindenség lényegéről és eredetéről való Ismereteiket. A fizikusok már azt is megmérték, hogy ezek a magrészecskék hogyan hatnak egymásra. A SZILARD ANYAGOK FIZIKÁJA a fizika egyik leggyorsabban fejlődő ága, a tranzisztorok feltalálásával vált híressé. Ez a tudományág a szilárd anyagok mechanikai, elektromos és magnetlkus tulajdonságait magyarázza aszerint, hogy hogyan vannak benne elrendeződve az atomok. A szilárd anyagokban azáltal hív elő hasznos tulajdonságokat, hogy kristályaik felépítésének rendjébe avatkozik. A szilárd anyagok fizikája az atomelmélet diadala, melyet egész atomcsoportokra alkalmaznak. A PLAZMÁKAT, olyan gépekben, mint a zetatron, a hidrogénreakció szabályozására alkalmazzák. A plazma olyan izzó gáz, melynek atomjai széttört és mozgékony, elektromos töltésű részecskék. A zetatron mágneses tere ágy irányítja a hidrogén-plazmát, hogy a hidrogénrészecskék egyesülését elősegítse. Ha a fózió (egyesülés) sikerül, tartós, hasznos energia szabadul fel. A plazma felfedezett törvényszerűségei más tudományágakra is óriási jelentőséggel bírnak. Többek között áj elektromos energia előállítási mód és a rakéta meghatjás felfedezéséhez vezettek. Segítettek megérteni, hogy a nap-kitörések (protuberanciák) hogyan lőnek ki a világűrbe óriási energiákat és ho-A KOZMIKUS MÁGNESESSÉG sokkal fontosabb, mint azt feltételezték a csillagászok akkor, amikor a Rák-ködök körül felfedezték az óriási mágneses mezőket. Ez a mágneses mező, a szlnchrotronhoz hasonlóan, felgyorsítja a ködfelhőben az atomrészeket és kilövi őket a világűrbe. Ezzel magyarázatot nyer néhány átható, kozmikus sugár lényege, mely földünkét éri. Amikor a Rákot és a hasonló ködöket elhagyják, galaxiánk, a Tejót- egyéb mágneses mezői felgyorsítják őket. Jgy óriási energiára tesznek szert, mely mllliószpr nagyobb, mint az az energia, mely az atomrobbanásnál Földünkön keletkezik. A VILÁGÉRT és felépítését új eszközökkel kutatjuk. Ezek a rádióteleszkópok, melyek úgy vizsgálják a kozmoszt, hogy felfogják rádióhullámait. A csillagászok Így olyan sötét csillagokat fedeztek fel, melyek már nem világítanak, csupán rádióhullámokat sugároznak. Proton és elektron áramlatokat fedeztek fel, melyeket a Nap lő ki a világűrbe. Eddig ismeretlen por és gázfelhőket fedeztek fel, s Így jobban és pontosabban meghatározták a világűrben lévő anyag mennyiségét. Tőlünk öt milliárd fényévre lévő, fantasztikus távolságokra hatoltak be a világűrbe. Ezek a kutatások az egész emberiség jövőjére nagy hatással lehetnek. (100 + 1 ZZ) gyan alkotja a feltöltött részecskék áramlása a Föld mágneses pólusait. A MŰHOLDAK behatolnak az ember új királyságába, a világűrbe. Lehetővé teszik, hogy az ember ú] nézőpontból tekintsen a Földre és vizsgálja szomszédait. Hozzájárulnak a ionoszféra viszonyainak felderítéséhez. A műholdak segítségével felvett ködképek és a meleghullámok mérése, a meteorológusoknak adatokat szolgáltat az atmoszféra lényegének teljes megértéséhez, és segít néhány hétre előre Jelezni az Időjárást. A van Allen-féle övezetek felfedezése gazdagította a napfoltokról, a mágneses sarkokról és a rádióhullámok zavarairól való eddigi Ismereteinket. Az emberiség megértette, hogy a Föld létezése óta újabb anyagokat kap a Naptól. hét11
