A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-06 / 45. szám

A

Régi igényt elégitünk ki azzal, hogy rovatot nyitunk az ifjúság nevelése, a művelődés, de elsősorban a család és az iskola, a pedagógus és a szülő kapcsolatai, tehát a családon belüli gyermeknevelés problematikájának.

Rögtön bevezetőben perbe széliünk egy csallóközi falu nézeteivel. Itt ugyanis hasznot hajtóbbnak tartják gyermekeik foglalkoztatását a gazdaságban, mint az iskolába járatásukat, taníttatásukat. „Ne járjon a gyerek iskolába, hiszen építkezik a család és a háznak egy éven belül tető alá kell kerülnie" — mondogatták több helyütt is. Már évek óta a falu 30—35 kilencedik osztályt sikerrel elvégző tanulója közül csak ketten-hárman tanulnak tovább valamelyik középiskolában. A tanítók is belenyugodtak a „megváltoztathatatlanba" (pedig ezt még kimondani is nehéz, hát még egyetérteni vele!) s a faluban ugyan meglehet, hogy itt-ott gyorsabban épül fel egy-egy ház, de__

Éppen ezzel akarunk foglalkozni rovatunkban, mégpedig úgy, hogy megszólaltatjuk az iskolai kérdésekkel foglalkozó pedagógust, a pályaválasztást irányitó tanítót, a szülőt, de a 15 éves, tehát az alapfokú iskolát végzett tanulót is. SZÖT ADUNK MINDENKINEK, aki úgy gondolja, tanáccsal szolgálhat, S VÄLOSZOLUNK MINDENKINEK, aki kérdéssel fordul hozzánk.

Megkértük Mózsi Ferenc pedagógust, a Szlovák Nemzati Tanács osztályvezetőjét, hogy nyilatkozzék erről a sokakat érintő problémáról.

— A probléma rendkívül szerteágazó. Pedagógiai és pszichológiai, kulturális és ökonómiai, de politikai és nemzetségi vonatkozásai is vannak, amelyek elvben ugyan mind megoldottak, gyakorlati megvalósításukban azonban még ittott ellentmondások merülnek fel. Éppen ezért, a teljesség igénye nélkül, csak annyit mondanék: a fejlett iparral rendelkező országokban egyre több olyan munkásra lesz szükség, aki alapos általános műveltséggel rendelkezik, (beleértve ebbe a fogalomba a természettudományos és technikai műveltséget is), s kisebb érvénvesülési lehetőségük lesz a csupán manuális készséggel rendelkezőknek.

Az oktatás színvonala jelentősen befolyásolja, sőt megszabja a gazdasági fejlődés jövőbeni ütemét és az elérhető szintet. Tehát mind az egyén sokoldalú kibontakozása, mind pedig A NÉPGAZDASÁG FEJLŐDÉSE ÉRDEKÉBEN A MAGASABB MŰVELTSÉG MEGSZERZÉSE RENDKÍVÜL FONTOS. Bátran állíthatjuk, hogy a bevezetőben említett „csalllóközi nézet" nem válik sem az egyén hasznára^, sem pedig a társadalom javára. Haladást gátló felfogással van tehát dolgunk, habár elismerem, hogy egyes objektív és szubjektív tényezők jó táptalajul szolgálhatnak e nézetnek.

Sajnálatos tény, hogy a kilencéves alapiskolát sikerrel befejező magyar tanulók kisebb arányban jelentkeznek középiskolákba. Ezért fontos, hogy a népművelés felébressze a csehszlovákiai magyar dolgozókban a tanulni vágyás óhaját.

Az 1966—67-es iskolai évben lényegesen bővült a magvar tannyelvű közénisknla.i osztályok száma. AZ ELMÚLT ÉVHEZ VISZONYÍTVA 500 FÉRŐHELLYEL, AZAZ 13 MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLA! ELSŐ OSZTÁLLYAL NYÍLT TÖBB 1966. SZEPTEMBER 1-ÉN, MINT TAVALY. Bratislavában, Szencen. Komáromban, Ogyallán, Ipolyságon és Zselízen általános középiskolai osztályok nyíltak. Rimaszombatban Surányban, Losoncon, firsekújvá rótt és Komáromban egy-egy, Kassán két új, a tavalyi első osztályok_ számához viszonyítva pedig több magyar nyelvű középiskolai osztály nyílt. 1969-ig — az érdeklődésnek megfelelően — a szakközépiskolák hálózata Dél-Szlovákiában is eléri az országos szintet. Szállításaink szerint, nemzetiségre való tekintet nélkül, az alapiskola kilencedik osztályát elvégzett 90 tanuló közül minimum 36- an tanulnak majd Szlovákiában anyanyelvükön, tehát szlovákul,' magyarul, vagy ukránul, az érettségivel záródó középiskolákban.

Persze hátra van még ennek az örvendetes ténynek a pedagógiai propagandába való beépítése.

Fontos, hogy harcoljunk a szülők, de néha a kényelemszerető pedagógusok „gyors megtérülés elvéből eredő" nézetei ellen. Helytelen ugyanis — ÉS PILLANATNYILAG EZ AZ ISKOLAFEJLESZTÉS LEGÁDÁZABB KERÉKKÖTŐJE —, hogy némely szülő 15 éves gyermekét nem akarja tovább iskoláztatni („kell a családnak a kereset"), vagy pedig kizárólag csak szakközépiskolába íratja, pedig ez nem készíti fel a tanulókat a főiskolai tanulmányra. Sajnos (a közvélemény nyomására) egyes pedagógusok is — ahelyett, hogy erőtel jesen harcolnának ellene — magukévá teszik ezeket a káros nézeteket. A tanulási alkalom az előző évekhez viszonyítva lényegesen bővült, ám nem bővült ilyen arányban a tanulási kedv, a kiváló és a jó tanulók aránya.

előtt sem szívelte Magán az olyan gúnyát, amiben az.t hihették róla, hogy úgy hagyja lemenni a napot, ahogy feljött. Vagyis hogy azért, huzintott" ki, mert nem talált tenni-vennivalót. „Azóta meg teljeséggel irtózik az olyan gönctől, amin nincs folt, Ma ts szemérmes tiltakozással utasította vissza az -öregasszony unszolását, hogy vegyen magára jobbat, ha nem is ünneplőt-, leglább folt nélkülit, v

— Ne idegesíts —- úgy mondta-,ne idegesíts" — azzal az- öltözködéssel! jó, hogy nincs más gondod.

— Legalább a melegebb kacit vedd fel — bicegett utána az öregasszony, de akkor már kifordult a kiskapun, és úgy tett, mintha nem ts hallotta volna az útármszólást. Botja végét keményen koppantottá ■ a földre, felsőtestét .mélyen elöredöntve hetvenhárom éves sietéssel szaporázta a lépést ki a „házhoz".

Ott, ahol most ideiglenesen laknak, az csak szükséglakás. Egy falubeli nem árvizes adta kölcsön, amíg elkészül a ház. Kicsi szoba, de két ágy és a legszükségesebb holmi elfér benne, jó meleg, az a fő.

Amikor odaért, a kőművesek már álláson voltak.

— Máma elég hamar kapták be az ebédet — gondolta az öreg, — gyenge három órát még dolgoznak, aztán fájront. Azaz, hogy mennek másik helyre. Pedig ez ts sürgős. Csakhogy Itt a cég fizet, ott meg a gazda. Hát nem mindegy az?!... Itt is dolgozhatnának sötétig. De

hogy úgy jobban, jönnek ki__Az öregisten érti ezt?! ... Pénz, pénz,

nem?... No, de mindegy, holnapután már befejezik a falazást és jöhet a tető ...

— Van még víz, Pisti? — kiáltott oda a malterkeverőnek. A malterkészítéshez a vizet ugyanis ö húzta a kútból. Két hordó állt a láda végén, abba inerte, amennyi kellett. Most is tele van mind a kettő.

— Még hozzá' sem nyúltam — válaszol Pisti, s közben maltert rakott a talicskába —, elmehet aludni — toldotta meg jószivüen, amiből inkább az érződött, hogy: „Menjen haza, papa, ne lábatlankodjon ittDe az öregnek különösen most n&m volt érzéke az ilyen célzár. sokhoz. Összeszedte a tégladarabkákat és feldobálta az állásra.

— Ezt is rakjátok bele, Lacikám! — noszogatta a csoportvezetőit

Laciék helyet csináltak a falban és beledobálták a törmeléket. ,

— Legyen boldog az öreg — dünnyögte az egyik. A munkaidő leteltével mindig megkérdezte Lacitól:

— Mikorra gondolod?, . , , ,

Ez. azt jelentette, hogy mikar végeznek a, felrakással. Ma sem

maradt el a kérdés. .

— Ha nem lesz. eső, holnap készen leszünk — válaszolt Laci, mi-,

közben szerszámait egy kopott bőrtáskába dobálta. Az öreg egyedül maradt. .

„Egyedül", úgy, mint akkor éjfél. Csak akkor fogyó, most meg nevető reménnyel. Itt állt azon a nyomasztó éjjelen, itt, ahol most...

és nem hitte__még most is hihetetlen, hogy odáig ért a víz, ahol

a jel mutatja, a oil hány oszlopon. Hetven centire az akkori b,eton fölött. Most az új alapszintje is Olyan magas.

Békés István: Magyar Ponyva Pitavai

Á szerző a magyar bűnügyi históriákat kutatta és dolgozta fel a XVIII, század végétől a XX» század elejéig.

A könyv szórakoztatva vezeti végig az olvasót a bűnügyi ponyva változatain, s közben megeleveníti azt a rendkívüli befolyást, amit ez a hihetetlen mennyiségű tömegnyomtatvány az olvasóközönség százezreire gyakorolt. Ára 42.— korona.

Jozef Capek: Árnyak között

’Á regény hőseit kalandvágy és olthatatlan vadászszenvedély indítja el a lejtőn. Egy vadőrzáson meggyilkolják az erdészt, aki tetten éri őket. Az olvasó nem kis izgalommal követi a történetet, hová vezet a gyilkosok útja, milyen cél, milyen végzet és bűnhődés vár a regény Tragikus hőseire. Ára 11.— korona.

J. Sh. Le Fanu: Fogadó a „Repülő Sárkány“* hoz ,

Ä kötet négy klasszikus regényt tartalmaz. Kísértetjárás és egy különös orvosi kísérlet alkotják a cselekményt. Szellemes, lebilincselő olvasmány. Ára 20.— korona.

Ralph Ingersoll: Szigorúan titkos

Egy kiváló amerikai újságírónak a második világháború egyik sorsdöntő fejezetét tárgyaló érdekes riportregénye ez a könyv, amely bővelkedik izgalmakban. Ára 26,50 korona.

Rückmann: A nagybetűs halál

Kurt Rückmann könyvében az utóbbi évek néhány különösen jelentős politikai gyilkossága-!