A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-06 / 45. szám
raányú szárítógépet, melyek minősége sajnos nem éri el a több mint tíz évvel ezelőtt vásárolt két keletnémet gép minőségét. Bár lehet, hogy amazokhoz már jobban hozzászoktunk ... A csomagolórészlegen dolgozik MatkovlCová Magda vezetésével az üzem egyik legjobb munkacsoportja, tizenhat nő, 1962 6ta szocialista munkabrigád. Négy csomagológépet látok a teremben, egy gép 12—16 000 csomagot készít el egy műszak alatt. A munka nem látsz'k túl nehéznek, de állítólag elég ártalmas az egészségre. IV. No és Itt van a üzem szíve, vagy ha úgy tetszik, lelke: a makim. Hatalmas malomkövek között őrlődik a paprika, ezekkel talán még Toldy is szégyent vallana.. Juhász szerint másutt már nem Is Igen használnak malomkövet, de ők — mivel a súrlódásnál keletkezett hő elősegíti a paprika festékanyagának feloldódását — nem hajlandók róla lemondani. GajdoS József főmolnár ötvenéves és 1939 óta dolgozik az üzemben. Kedves, mosolygós arcú ember, három fiú apja. Felesége Is a malomban dolgozik. Juhász elvtárs szerint egyike az üzem legjobb és leglelkllsmeretesebb szakembereinek. Pedig szakemberek dolgában mindig Is jól állt az üzem, hiszen számos magyarországi paprikamalomban találunk Érsekújvárok tanult molnárokat. Ezzel kapcsolatban megtudom, hogy a vetőmagot Is ők szállítják a termelőknek s arra Is büszkék lehetnek, hogy vetőmagjuk — éppen mert komoly szakemberek nemesítik — világviszonylatban Is kiváló minőségű. Ebben az összefüggésben említi meg a közgazdász, a hyitral Spaldofí docens nevét, aki egyike volt az érsekújvári paprikamalom alapítóinak s ha kell, ma Is segítséget nyújt a kényesebb problémák megoldásában. Mielőtt a maltmot megtekintenénk GajdoS bácsi konyakkal kínál bennünket. Az Old Herold márkájú konyáik olyan erős, meg mernék rá esküdni, hogy paprikából főzték, viszont utána kollégámmal együtt a vörös paprikát Is rózsaszínben látjuk. (A piros paprikaporban piros molnárok közlekednek s ez látványnak nem csúnya, de immár elhiszem, hogy nem valami egészséges munkahely ez a malom. A molnárok mindenesetre megérdemlik azt a 2000—2400 koronát, amit Itt kapnak. Többet Is megérdemelnének, dehát... ez könnyűipar. V. E zekután kocsiba ültünk s megnéztük az érsekújvári üzem két részlegét: az udvaréit és a dunaradványit. Ojabb látnivalókat már nem Igen találtunk .hiszen Itt épp úgy paprikát szárítanak és őrölnek, mint Ojvárott. Mégis érdemes talán megemlíteni, hogy Udvardon most rendeztek be egy termet, Bhol az úgynevezett „krekely“-t, azaz habkrumplit készítik majd. Szeretnék vele elláthl a belföldi piacot. Krumpli már van, a gépek ts készen várják a termelés megindulását, de hiányzik még a keményítő. A jövő héten talán azt Is kapnak, Juhász elvtárs éppen tegnap tárgyalt valamelyik keményítőgyárral. Egyébként Itt fokhagymaport Is készítenek, de erről nem Irhatok részletesebben, mivel csaknem megfulladtam a fokhagymaporgyártó-részlagben. A két bekötött szájú asszony talán még most Is nevet, ha visszagondol arra, hogyan tántorogtunk ki !a helyiségből. Az udvardl részleg vezetője, Szöcs Ferenc, az agrotechnikus Gazdik Ivan, mindketten azért szomorkodnak, mivel paprikakészletük legfeljebb, ha ebben az évben kitart s a télen nem tudnak majd munkát adni az asszonyoknak. A legszebb paprikafüzéreket viszont a dunaradványl részlegen láttuk. Tóth Gyula bácsi, a részleg vezetője mutatta meg s elmondotta, hogy a modort szövetkezetesek és az egyéni termelők szállítják, megkért bennünket, fényképezzük le, hadd lássák azok a szövetkezetesek is, akik szinte semmi gondot sem fordítanak (s paprikára: „így Is lehet dolgozni!“ Mire a dunaradványl részleget is körüljártuk, beesteledett. hét 7
