A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-06 / 45. szám
A gép tanulásának folyamatát néha a gyermek tanulásához hasonlítják. Csakhogy a gyermek először a szavakat tanulja meg, beszélni tanul és csak azután kezd olvasni. A gépekkel ez eddig fordítva van. A munkaképes olvasó gépek már készen vannak, míg a hallá- és beszélő gépeket eddig csak a kísérletezés állapotában találjuk. ... A laboratóriumi asztalon lévő automata „szeme“ előtt egy számsor mozog. Az automatának olvasnia kell, ismernie kell a számokat. Hogy ez hogyan sikerült neki, megítélhetjük azokból a feleletekből, amelyek egy világitó lapon jelennek meg: 2, 3, 4,... Ha a számokkal ellátott lap lassabban mozog, egy külön mellékképernyőn látjuk, ahogy a szám jobbról balra az automata látószögébe tolódik. Ekkor a számot hamarább felismerjük, mint a gép. Jellegzetes éleitől felismerjük a négyest. A gép azonban, megvárja, alatt több mint 300 számot vagy betűt ismer fel. A mai számítógépek még vakok. Az összes információt úgy tapogatják le perforált lapokról és szalagokról. A CSARSZ, melyet az Ukrán Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetében terveztek az első a számítógépek kiegészítő részei közül. Az ezzel ellátott számítógép perforált lapok és szalag nélkül dolgozik, és a feladatokat normális írógéppel leírva kapja. Ezzel nagymértékben egyszerűsödik az ember és a gép érintkezése. Ugyanebben a laboratóriumban tíz bemondóval foglalkozik egy gép. A bemondók hangja különféle színezetű és kiejtésük egyéni, amiről például a telefonból megismernénk őket. A gép számára fontos, hogy ezeket az egyéni, jellemző vonásokat közös nevezőre hozza, hogy ne tévessze össze őket. Emberekkel ez gyakran megtörténik. pes néhány száz információt hang után átvenni. Természetesen ez még nagyon kevés ahhoz, hogy a géppel normálisan beszélgethessünk. An a azonban elegendő, hogy például az automata pillanatok alatt tanácsot tudjon adni egy üzemzavar esetén és igy azonnali megoldást ajánlani. A hallógép a gyorsító automata és a néhány idegen nyelvre egy időben fordító, fordítógép megszerkesztéséhez lesz majd szükséges. A fordító automatának természetesen nemcsak az idegen nyelvet kell majd felismernie, de „beszélnie" is kell azt a nyelvet. Ahhoz, hogy tudjuk, a gép helyesen értette a parancsokat, el kell majd ismételnie őket (ez a legegyszerűbb megoldás). Ha majd a gép fogja irányítani egyes üzemrészlegek munkáját, meghatározott jelzések helyett sokkal kényelmesebb lesz „élőszóban" kapni tőle az utasításokat. Az élőbeszéd szintézisével egész ahol Ivanov nevű dolgozó, mérnöki minősítésben dolgozik I Mondatunkat az automata tolmács a kérdés képletének formájában az információs nyelvre fordítja A gép számára ez a képlet szigorú utasítást jelent: megmutatja neki, hogy a felelet megszerzése érdekében hogyan dolgozza fel az emlékezetében elraktározott információkat. A megtalált feleletet aztán a jelkulcs szerint viszszafordítja a gép a kérdés nyelvére. Hasonló dolog történik azokkal az emberekkel is, akik nem beszélnek tökéletesen egy idegen nyelvet: ahhcz, hogy az ember megértsen mondjuk egy angol mondatot, magában lefordítja az anyanyelvére. A gép nyelve a számok nyelve. Bármilyen feladatot is old meg az elektronikus számítógép - matematikait, vagy szóbelit-, az egyes műveleteket mindig számok segítségével végzi el. Az ember és a gép közötti nyelvbéli szakadék megszünteamig a szám teljes egészében mutatkozik!... Anatolij Szemjonovszkij és Jurij Mozyra mérnökök, a CSAROSz nevű olvasó automata tervezői, normális sebességre kapcsolják a szerkezetet. A számok abban a pillanatban öszszefüggő szalaggá olvadnak a képernyőn, melyeket a tökéletlen emberi szem képtelen megkülönböztetni. S a feleletek csakúgy vibrálnak a világító táblán. Az automata olvas: Egy fénysugár hosszában és keresztben végigtapogatja a számot, és az egyes részek fényerősségének különbségét elektromos rezgésekké változtatja. Majd az eredményt összehasonlítja az emlékezetében elraktározott jelmintákkal, és a lehető legnagyobb valószínűséggel felismeri a képet, illetve a számot. Az egész művelet 0,03 másodpercig tart. Ez azt jelenti, hogy a automata egy másodperc A gép eddig mintegy húsz szót jegyzett meg, s ezeket szinte hibátlanul felismeri, tekintet nélkül arra, hogy ki ejti ki őket. Mi történik eközben az automata belsejében? Ugyanúgy, ahogy a telefonbeszélgetésnél, vagy a hangszórónál, a hanghullámok elektromos rezgéssé alakulnak át. Ezeket a rezgéseket aztán speciális fittetekben átszűrik és frekvenciájuk szerint osztályozzák. Ha a már „átszűrt" elektromos jeleket valaki vissza akarná változtatni hangokká, fütyülést, vagy zúgást hallana, aszerint, hogy melyik filtert választotta. Amikor a jelzések átmennek a filtereken, a gép összehasonlítja őket az emlékezetében összegyűjtött és megtanult szómintákkal. Ha elképzeljük, hogy húsz szót jó néhány száz különféle változatban lehet összeállítani, arra következtethetünk, hogy a gép már ma is kóser kutatóintézet foglalkozik. Az információkat elolvasni, vagy hallani - azaz felismerni a látott, vagy hallott jeleket - a munka egyik része csupán. A jelek értelmét is fel kell ismernie a gépnek. A szovjet tudósok erre vonatkozóan kidolgozták a SZONYA elnevezésű szórendszert, mely a géppel való, szóbeli érintkezést segíti elő. Mai állapotában a SZONYA rendszei lehetővé teszi, hogy leegyszerűsített orosz nyelven, távirati stílusban kéidéseket tehessenek fel a gépnek. S a használt szótárnak meg kell elégednie azokkal a fogalmakkal, melyek a gép felhasználási területére vonatkoznak... Tételezzük fel, hogy tudni akarják, hol dolgozik Ivanov mérnök. A kérdést a távírón ki kell kopogni a gép számára a KKNY-n (a kérdések külső nyelvén): Találja meg azt a laboratóriumot, tése érdekében kigondoltak kb. 300 műnyelvet, legnagyobb részük specializált és bizonyos feladatok elvégzésére alkalmas. Ezeken a nyelveken pontosan meg lehet fogalmazni a gép feladatainak sorrendjét, bár az ilyen nyelv természetesen sokkal szegényesebb, mint a valódi emberi beszéd. S mi történne, ajánlották a tudósok, ha két-három ilyen nyelv láncát használnánk fel a géppel való érintkezésben? Ahogy távolodik a nyelv az embertől és közeledik a gép felé, annál szegényesebb lehet, de egyúttal annál pontosabb. Az eredmények azt mutatják, hogy mindezek a problémák rövid időn belül megoldódnak és az automata közvetlenül is megéiti majd az emberi beszédet. (100+1 ZZ) hét 8
