A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-16 / 42. szám

Pelsőccel együtt 1243-ban Kún tapolca ia az Ákos-nemzetség bir­tokába került. Ennek egyik sarfa, Ákos Kun Miklós a XIV. század­ban. Innen ered a község neve, a szomszédos nagyközség után Csetnek tapolcának is hívták. La­kosai szénégetők, kohómunkások, fuvarosok, bányászok, állattenyész­tők voltak. Fő Jellegzetessége a Nagyhegy oldalából fakadó forrás, a „Zúgó", mely egész éven át bu­zog, mégpedig meleg vízzel, mely télen sem fagy be. Két barlang van itt, a Pelsoci fennsík nyugati oldalában s ebből fakadnak, a források. A melegvíz!! forrás még a különben hideg Csetnek-patak A rozsnyól városháza. Rákóczi kormánytanácsának székhelye Hosszúsió és a közeli cseppkő­barlang között található, sással benőtt, plűcás mocsár, mely mel­lett ma egyetlen lakóház áll ma­gánosán. A mai út túlsó oldalán állott két évszázaddal ezelőtt és bizonyára korábban Is — egy csárda. Ennek volt a Will, század eleién egy Ancsa nevű ptneérnőle, akt a II. Rákóczi Ferenc bukását kővető időkre jellemző útonálló szegénylegény-vtlág szövetségese volt. A csárda vendégett a betyá rok kezére játszotta. Ezért a sze repéért emlegeti a környék népe ma Is ,ßüdös Ancsának“. Róla kapta a tó a Büdös melléknevet s a csárda melletti völgy az An­­csa-rét, Ancsa-völgy nevet. Madarász Viktor: Önarckép A esetnek! Árpád-korabeli templom II Partizánok a rozsnyól hegyekben Mikolcsany Barthalomeidesz Mikoszán néven említi. Nasztraj testvérközsége. Sü­­vete és Glce között. Keletkezése a XIII. századba nyúlik vissza. A földművelés és állattenyésztés mellett fontos foglalkozási ága volt a fazekas mesterség. A Dubravkának nevezett közeli töl­gyesben maguk termelték az agya­got s a déli vidéket ök látták el korsóval, tállal, fazékkal. Ki­vitelük főleg a délibb magyarlak­ta vidék felé Irányult. Az 1709— 1710-es pestisjárvány során 105 személy pusztult el az 1804-ben Is csak 377 lelket számláló község­­bél. Néhány jobbágynóv: Czobok, Kilián, Fattas, Rusznaik, Tott, Var­ga, Hamvay, Csizmadia. vizén is megolvaszja a Jeget tél idején. Ezért a meleg viz mellett a vasgyárak télen is dolgoz­hatnak. Innen a község szlávos „tapolca" második névrésze. A tö­rök időben Páskaházához hason lóan sokat szenvedett. Néhány földrajzi név: Er melet rét, Som­­kút, Haraszt erdő, a Mogyoró bo­kor alatt. Körtvélyes Lakosainak száma 472, a hely­ségben 120 ház található. A római katolikus templom a XVIII. szá­zadban épült, a református 1784- ben, mindkettőt kőfal veszi körül. Az „Evetes" réten a Bebek család halastava terült el. Földesura her­ceg Eszterbázy, majd azt kővetően a gróf Andrássy család volt. Kúntapolca Nadabula Sajó-menti falu, Rozsnyótól északra. Rozsnyó egykori nagy ha­tárában Milecske fia Mihály ala­pította a XIV. század második fe­lében. Kezdettől fogva az eszter­gomi érsek, majd a rozsnyól püs­pökség birtoka. 1413-ban kivált­ságot kap. A polgárság szabadon választhatta bíráját, sőt le is te­hette s helyette mást választha­tott. Gyújtogatást és főbenjáró bű­nöket kivéve maga a bíró ítélke­zett köztük. Tizedet nem fizetett, mert lakói nem paraszttelkeket műveltek, hanem bányászok vol­tak. Legfontosabb települési té­nyezője az érc. Ezt Rozsnyóra szállították, később a bányatermé­ket a helyszínen épített olvasz­tókban dolgozták fel. Ezen kívül földműveléssel, állattenyésztéssel, fuvarozással foglalkoztak. Rozs­nyóról a kézművesség néhány ága átterjedt ide, pL a kerekes, a szürszabó, a takácsípar. leánynegyed címén szerezték meg, amivel a két család között év századokra terjedő viszály támadt a terület birtokáért. A bír tnkbavétel éve a Máriássy csa­lád részéről 1293. Aranybányá­szat itt már a század elejétől folyt, mely az egész település jelentős tényezője volt. A bányásztelepen — mint minden hasonló helyen — német bányászok is voltak. A Má­­riássyak a Sajó jobb partján kő­várat emeltek, melynek neve má­ig „Vörös barát vár", „Várlej1' a katasztráüs térképeken. Berzéte a XIV. században a táj legjelentősebb helye. Később a bányászat csökken s az Ipar lép inkább előtérbe. Az­után földművelés, állattenyésztés, fuvarozás. Hogy Berzétébűl nem lett jelentősebb város, annak okát abban lehet keresni, hogy a török hódoltság közvetlen hatása, vala­mint a földesúri viszonyai hát­rányba szorították a nagy lendü­lettel fejlődésnek induló és job­ban védhető, magaslati síkon lé­tesült Rozsnyóval szemben, fgy Berzéte visszasüllyedt a rendes A kuntapolcai üzem látképe Csúcsom Rozsnyónak szinte elővárosa. Kissé magasabban, északnak, az Ökörhegy alfában fekszik. Terüle­te 1291-ben Rozsnyóhoz tartozott. Legkorábbi oklevele 1413-ból szár­mazik. Eszerint Csúcsomat ts, mint Nadabulát, Milecske fia Mi­hály telepítette a XIV. század vé­ge felé. Kiváltságai hasonlóak a Nadabuláéhoz. Eredetileg bánya­városnak Indult, csak amikor a búnyál kimerültek, kezdték ir­tani a környező erdőket, hogy termőföldet nyerjenek. Földesura az esztergomi érsek, majd a rozsnyól püspök volt. A lakosság főként ál­lattenyésztéssel és fuvarozással foglalkozott. Néhány földrajzi név: Eokörmezeo, Három kutt feoleott, Dolyinka, Mossopataka. Berzéte A vidék legrégibb települése. Már Rozsnyó előtt a XI. század­ban valószínű * keletkezése. A ki­rályság korában idáig terjesztet­ték ki az ország védelmét. A helység maga már a gyepüelvére eshetett. Az Ákosok 1243-ban, a tatárjárás után, adományképpen nyerik el tőlük, a Máriássyak úrbéres községek sorába. Néhány földrajzi név: Harum nyrfas fertő hely. Arany völgy pathaka, Mai­nes fertessj, Öreg bánya, Elkeő, Mocsár fején. Büdös bereg, Pusz­ta hámor, a cigányokhoz véggel járó, Révetskénél, Bakszeg. Almás (Torna Almás) körjegyzőségi székhely volt. Jelenleg 260 háza van, lakosainak száma 980. 8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents