A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-16 / 42. szám
-'lefy-kál -bk ró jad a mamám - nak Hogy á-bk egy zsi-vány vagy Só -Jt ' ^ F / /__/ As / / / 6Z / / // \U*t ^ —X— — szem!Ma-má-mai már, már, már Nyugid!-go - lom •• Ne higy -je Cm / / 7 /___/ / / fit/////. // F ! (__/_ m bzá $ bd~-el, el, e! nem vagy i -/yen! / - lyenl B - zer-nyi jel, jel, V l C Am 6» As / L ( Gí f r , fii I * T , >p-| ,n . ^ , i £-4g j j»J Jl 3 J HTJ J § n !e! Mu-hi-jcr, Ren-des srác vagy, Hé-kemed-dig ez! bi-zo-nyí-ioi-tadi Mond-haj-nak f.....g- ' - -----S / / / / A / / / F / / or r f &:..J Xj-J* -1—d =3- d = bár-mii a ma- má -nak, En ok- kor is ~ v-i - mád -lak ! Inkább hi -# Gr r f s -C / Am Gr _£___ /__/__/_ m C ! j-Szék a szí-vem sza-vá - nak. £s hogy-ha mé-gis i - gaz lesz Mi/ 1 F / / / f / / /t a,r r f- e,r /r __./t e / Dm / ró-lad be-szél - nek Majd én, Majd én meg- ne- ve! - ■' lek l 0 Esm / Em F GT lr Ft s,r á K /r C l !t__L_ r„c,r r, i ...i-----, fo -“~ ■ •7-----------------Majd én, Majd------=------1---en meg-ne-ve! -—1-------------lek! é~ ■" Pletykáltak rólad a mamámnak MOTTÓ; A JÖVŐT A JELEN VALÓSÁGA ALAKÍTJA, ÉS EZ A JELEN TÉRBEN ÉS IDŐBEN CSAK A MÚLT ÉS A JÖVŐ VISSZA- ÉS ELÖREFUTÓ VONALÁN IGAZOLHATJA SAJÁT REALITÁSÁT. AKI A MÚLT ÖSSZEKÖTŐ VONALÁT ELMETSZI, SOSE ÉRHET EL A JÖVŐBE. FÁBRY ZOLTÁN Az utolsó árpádházi király, III. Endre, 1291-ben Rozsnyó-bányát Lodomér esztergomi érseknek adományozta. Ezen adománylevéllel kezdődik Rozsnyó oklevéllel bizonyítható története. Mint kiváltságos bányásztelepülés, bányajövedelmének egynyolcódával gyarapította mindenkori főldesnrának kincstárát. I. Lajos király városi jogokkal ruházta lel, amihez 1382-ben Demeter érsek is hozzájárult, sőt 1410-től Rozsnyó már mint szabad királyi bányaváros szerepelt. A husziták 1439-ben elloglalták Gömört és a rozsnyói temető nyugati részénél várat építettek. Hunyadi János hadai váltakozó szerencsével harcoltak a huszitákkal szemben A város néhányszor gazdát cserélt és csak 1458-ban Mátyás foglalta el végérvényesen. A várat 1490-ben Bakócz Tamás kastéllyá alakította át, ma mór csak szerény maradványokat találunk belőle. A husziták elfoglalták az 1300-as években épült székesegyházát is, amelyet erődtemplommá építettek át. A husziták után a templom Bakócz Tamás esztergomi érsek irányítása mellett új külsőt kapott. Ebben a korban Rozsnyón már két stilus került egymás mellé: a késői gótika és az ébredő reneszánsz. A szentély baloldalán 1507-ben állítják fel a gótikus pastofóriumot, de már építik a templom hajójának északi részén a Bakóc kápolnát, melynek reneszánsz díszkapuja 1518-ban készült. A templom legnevezetesebb értéke a bányászok főgadalmi festménye, mely 1513-ból való. A kép ismeretlen művész alkotása, nevének csupán L. A. kezdőbetűit ismerjük. A főtéma a keresztény ikonográfia kedvelt témája a metertia, de érdekessége a bányászélet egyes mozzanatait ábrázoló háttér. Tizennégy genreszerű alak serényen tevékenykedik. Egyesek a tárnába ereszkednek le, mások ércet boznak fel, ökrösszekéren viszik az ércet a kohóba, ahol két alak olvasztja az ércet. A földön vödör, taliga, szerszámok láthatók. A külföldi turisták is felkeresik ezt az egyedülálló festményt. A meginduló építkezés azonban megszakadt, mert a mohácsi vész után a krasznohorkai vár nrai, a Bebekek, kihasználva az országos jogtalanságot, gyakran törtek fegyveres erővel Rozsnyóra. Rozsnyó polgársága éveken keresztül fegyverben állott a hatalmas szomszédokkal. A kibányászott érc elszállítását is lehetetlenné tették a zavaros idők és a bártfai, lőcsei, kassal, danaczkai, boroszlói, teschenl és krakkói kereskedők eladták bányarészüket, megszűnt a pénzkeringés és az egykorú feljegyzések 1528—1546-ig sok tönkrement bányapolgárról emlékeznek meg. Rozsnyó 1555-ben a Bebekek szövetségese lett és 1556-ban meghódolt a törököknek. A török hódoltság 1594-ben tartott, közben, mivel nem bírták fizetni a harácsol, 1559-ben és 1573-ban a várost a törők is kifosztotta. A török pusztítását még ki sem heverte a város, 1804-ben a rozsnyói önkéntesek Ozsgyánnál a Bocskay-féle szabadságharcban harcoltak. A Wesselényi-féle összeesküvés szálai Murányban Rozsnyón keresztül vezettek. 1594-től állandóan visszatérő kiadás tétel a katonák eltartása. Bocskay István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre és n. Rákóczi Ferenc alatt vívott szabadságharcok színtere volt a város, közben 1645-ben 1273 ember pusztult el pestisben. A XV. század elejei virágzó bányászatnak alig maradt emléke. A város struktúrája is megváltozott. 1852-ben a bányászcéhet még ugyan első helyen említik, de megerősödtek az iparoscébek és a kereskedelem. Közben megindult Rozsnyón az ellenreformáció. Lippay György esztergomi érsek 1856-ban Mártonfalvi Ignácot küldi Rozsnyóra. Mikor a páter teríteni kezdett, „a polgárság összefutott és a páterre rajta menvén azt kiverte a városból". A páter bántalmazása a földesór megsértése volt és súlyos következményekkel járt. Az érsek a városi tanácsot Érsekújvárra A
